Pegasus-botrány: rengeteg kérdés, kevés válasz

2021. július 21., 19:00
Pomichal Krisztián

A vágyvezérelt ellenzéki médiumok szerint az „évtized politikai botrányát”, a „magyar Watergate-et” robbantotta ki a direkt36 portál vasárnap este azzal, hogy megírta, az elmúlt néhány évben egy izraeli kémprogram segítségével magyar állampolgárokat figyelhettek meg. Miközben sokan az „Orbán-rezsim” utolsó koporsószögét látják a Pegasus-ügyben, három nappal a cikk megjelenése után még mindig rengeteg a kérdés, válaszból viszont mintha egyre kevesebb volna.

unikornis
Fotó: pixabay.com

Az alábbiakban szigorúan az eredeti, a direkt36-on, a Guardianben és a Washington Postban szinte egyidőben megjelent cikk állításaiból indulunk ki. Az ellenzéki médiát olvasva, az a benyomásunk támad, nem egy újságíró és politikus feledkezett el erről az alapvető elvárásról. Ha ugyanis szétszálazzuk és értelmezzük az eddig megjelent állításokat, kiderül, néhány, gyenge lábakon álló „közvetett bizonyítékon” túl semmi nem utal arra, hogy a magyar kormány ellenzéki újságírók, politikusok és nagyvállalkozók után kémkedett volna a Pegasus-program segítségével. Ha már ettől a mondattól heveny vértolulást érez, magát kíméli meg, ha nem olvas tovább, lesz ugyanis egy csomó, az ellenzéki narratíva híveit zavarba ejtő kérdésünk.

Mi az, amit tényleg tudunk?

Előre szólunk, ez egy rövid alfejezet lesz, egyetlen tételmondatban összefoglalható ugyanis a válasz. A Forbidden Stories (Tiltott Történetek) nevű „tényfeltáró újságírói hálózat” és az Amnesty International „jogvédő szervezet” hozzájutott egy ötvenezer telefonszámot tartalmazó listához – hogy ez az égből hullott alá vagy titkosszolgálati munka gyümölcse, az most nem is fontos. Pont. Innentől kezd érdekessé válni a dolog. Innentől ugyanis e két teljesen független és politikai érdekektől magát távoltartó (jah, nem) szervezet mindeddig alá nem támasztott állításai következnek. Például, hogy „kutatásaik szerint” ez az ötvenezer telefonszám azon célszemélyekhez tartozik, akiket az izraeli kibercég, az NSO ügyfelei megfigyelni kívántak. A direkt36 cikkének (az idézőjeles részek szinte kivétel nélkül ebből vannak, elkerülvén, hogy Guardian- vagy WP-idézetek kapcsán ferdítéssel vádoljanak) következő mondatát érdemes szó szerint idézni:

Az, hogy az adatbázisban feltűnik egy telefonszám, még nem feltétlenül jelenti azt, hogy a célszemélyek ellen biztosan be is vetették a Pegasust és a telefonjukat fel is törték, de számos esetben a telefonok utólagos vizsgálata bizonyította, hogy valóban behatoltak az NSO programjával a készülékekbe.”

Mielőtt megvizsgálnánk néhányat a „számos esetből”, pár szó az NSO termékéről. Maga a direkt36 írta meg, hogy a kémszoftver csak az izraeli védelmi minisztérium engedélyével adható el más országoknak és hivatalosan csak szervezett bűnözők, illetve terroristagyanús személyek ellen használható. Ehhez képest, állítják megint saját kutatásaikra hivatkozva, „legalább 10 országban használják újságírók, jogvédők, ellenzéki politikusok, ügyvédek és üzletemberek ellen", a programot pedig mintegy 50 ország használja. A legújabb információk szerint Franciaországban például egyszerre figyelték meg Macron elnököt (valószínűleg a marokkóiak) és helyi ellenzéki újságírókat (valószínűleg a francia kormány), de, hogy az egész még érdekesebb legyen, állítólag a marokkói miniszterelnök és VI. Mohammed király telefonszáma is rajta van a listán.

Mit mond az NSO? Már a cikk elkészülte után ismertette a Magyar Nemzet azt az interjút, melyet az NSO feje adott egy izraeli portálnak. Salev Hulió közölte, nagyjából egy hónapja keresték fel őket azzal, hogy egy ciprusi szerverükről adatok szivárogtak ki. "Nincsenek szervereink Cipruson, és nincsenek ilyen listáink, ráadásul a számnak sem volt semmi értelme" - idézi Huliót a Magyar Nemzet. - "A Pegasus-nak 45 ügyfele van, fejenként évente nagyjából száz célponttal. Ráadásul a listán olyan országok is vannak, amelyek nem is ügyfeleink. És az NSO-nak nem létezik olyan listája, amely tartalmazná az összes Pegasus-célpontot." (a teljes cikket ide kattintva olvashatja el) Persze, nem kell feltétlenül elhinnünk a vezérigazgató szavait, csakhogy innentől állítás áll szemben állítással, politikai preferencia nem pedig bizonyítékok kérdése, ki melyik verziónak ad hitelt.

Az ötvenezer telefonszámból 300 magyar állampolgáré, írja a direkt36, s meg is nevez közülük néhányat. Panyi Szabolcs (ő az ominózus cikk társszerzője is) és Szabó András újságírók, Varga Zoltán médiamágnás, egy CEU-s volt diák, Adrien Beauduin, Simicska Lajos fia(!), Chikán Attila közgazdász, egykori miniszter és Gémesi György, ellenzéki polgármester. Adott tehát egy 300 fős lista, amit az oknyomozó újságírók nem hoznak nyilvánosságra, ehelyett kiválasztanak belőle 8-10 nevet. Olyan emberekét, akiket szerintük a kormányoldalnak érdekében áll(?) megfigyelni. Panyi Szabolcs például kijelentette, őt bizonyára azért hallgatták le, hogy megtudják, éppen miről tervez írni. Egyelőre tehát egy erősen szűrt névsort kaptunk, fogalmunk sincs, a maradék 290 ember közül hánynak lehet bármiféle ellenzéki kötődése.

Ki hallgat le kit?
A nemzetközi tényfeltáró csapat birtokába jutott adatokból az nem derül ki egyértelműen, hogy pontosan ki vetette be a kémszoftvert. Több körülmény is erősen utal ugyanakkor arra, hogy a magyar hatóságok használták a programot a magyarországi célpontok ellen.”

- írja a direkt36. Vegyük észre a megfogalmazásban rejlő csapdát! Simán elképzelhető, hogy a magyar kormány valóban használta a Pegasust, valóban hallgatott le magyarországi célszemélyeket, de a törvényeknek megfelelően bűnözőket vagy terroristagyanús személyeket. Például azt a 21 éves magyar férfit, aki az Eb-n akart robbantani. Nem tudjuk!

Az idézetben szereplő állítás így is megáll, csakhogy nyilván nem erre utalnak, hiszen utána hozzáteszik, a „tényfeltáró projekt több más ország esetében is arra jutott, hogy a helyi hatóságok a kiberfegyvert egyszerre használják az előírásoknak megfelelően és visszaélésszerűen.” Persze simán elképzelhető, hogy a magyar titkosszolgálatok használják a Pegasust, vagy egy ahhoz hasonló programot. Ezt közvetve Varga Judit is elismerte, szerda reggel pedig Pintér Sándor belügyminiszter tett egy „sem megerősíteni, sem cáfolni nem, tudom”-típusú nyilatkozatot.

Egy magára valamit is adó ország 2021-ben nem lehet meg a Pegasushoz hasonló programok nélkül, annak hiánya körülbelül olyan, mintha a 80 huszárral mennénk „békefenntartani” a Balkánra.

Csakhogy nagyon nem mindegy, hogy a magyar állam teljesen jogszerűen megfigyelt szervezett bűnözői körökben mozgó vagy terroristagyanús személyeket, vagy pedig illegálisan, a törvényi előírásokra fittyet hányva hallgatott le ellenzéki figurákat.

Vett-e a kormány Pegasust?

Ismeretlen forrásokra és egy másik „független kutatócsoportra”, a Citizen Labra hivatkozva támaszkodva állítják a szerzők, hogy Magyarország 2017, ’18 tájékán megvásárolta a kémprogramot, miután Orbán Viktor főtanácsadója az izraeli kormányfővel tárgyalt. Arra persze semmi bizonyíték nincs, hogy akár csak a görög mitológia kapcsán szó esett volna Pegasusról, mindenesetre a 444.hu szerint már az is elég, hogy Orbán főtanácsadója „ért hozzá”. Ezt a kijelentést sajnos azóta törölték a cikkből, de képernyőmentésként még megtekinthető az év egyik legerősebb mondata.

cucc

Ettől függetlenül, ahogy néhány bekezdéssel feljebb leírtuk, simán elképzelhető, hogy a magyar titkosszolgálatok vásároltak szoftverből, hiszen ahogy Varga Judit fogalmazott, „komoly probléma lenne, ha nem lennének ilyen eszközeink, viszont ezeknek a felhasználása törvényes rendben zajlik”.

A „tényfeltáróknak” tehát először azt kellene bizonyítaniuk, hogy a magyar kormány használta a Pegasust, csakhogy még ez sem sikerült.

A gondolatkísérletként mégis fogadjuk el, hogy igen, akkor is marad a kérdés, honnan tudjuk, hogy a direkt36 által megnevezett célszemélyek telefonját megfigyelték? Nos, onnan, hogy az Amnesty International „nemzetközi biztonsági stábja” megvizsgálta a telefonokat.

Az ötvenezer telefonszámhoz tartozó nagyjából ugyanennyi készülékből 67 darabot.

Ebből 23 esetben állapították meg, hogy feltörték a készüléket, 14 esetben pedig „behatolásra tett kísérletre utaló nyomokat” találtak. Hogy miket, nem tudni. Mielőtt az olvasó kételkedni kezdene az AI módszereiben, jó, ha tudja, azokat megvizsgálta és rendben találta a Citizen Lab is. Az a Citizen Lab melyet, többek között, épp az Amnesty Internationalt is működtető Open Society Foundation finanszíroz és amely „szoftveres adományokat és támogatást” kapott az NSO konkurensének tekinthető amerikai Palantir Technologies-től.

Mi ez, ha nem tudatipari vertikális integráció?

Akad viszont egy apró bökkenő. A listán szereplő és azóta a sajtóba bedobott nevekhez köthető telefonok nagy részét meg sem vizsgálta senki, pusztán abból a feltételezésből indulnak ki, hogy a nyilvánosságra hozott nevek mind-mind kormánykritikus körökből jönnek. Varga Zoltán nagyvállalkozó, az ellenzéki 24.hu-t működtető cégcsoport vezetőjének telefonját, aki az egész megfigyelési botrány egyik koronatanúja, például azért nem sikerült megvizsgálni, mert

az üzletember azóta telefont váltott, a korábbi készüléke pedig olyan típusú volt, amelynek bevizsgálása hosszabb időt és speciális körülményeket vett volna igénybe.”

Ehelyett étteremben túl közel ülő ismeretlenekkel és gyanúsan parkoló autókkal próbálják meg alátámasztani, Vargát bizony megfigyeli a Fidesz. Semmi bizonyíték nincs arra, hogy Varga telefonját feltörték volna a Pegasus-szal azon kívül, hogy a telefonszáma szerepel ezen az ötvenezres listán.

Panyi és Szabó telefonján ezzel szemben állítólag megtalálták a kémszoftver nyomait az AI munkatársai.

Az ügyben két másik magyar újságíró is érintett, telefonszámaik felbukkantak a listán, csakhogy egyikük esetében sem sikerült igazolni, hogy valóban megfigyelték őket. Jellemző taktika Panyiék részéről, hogy cikkükben több alkalommal leírják, a két újságíró a „Pegasus célpontja” volt, holott a készülékeket nem vizsgálták át, s néhány sorral feljebb ők maguk jelentik ki, az, hogy „az adatbázisban feltűnik egy telefonszám, még nem feltétlenül jelenti azt, hogy a célszemélyek ellen biztosan be is vetették a Pegasust és a telefonjukat fel is törték.”

Ha rajta vagy a listán, biztosan megfigyeltek?

Nos, nem. Ezt maguk a direkt36 újságírói is elismerik, érdemes hát megint átadni nekik a szót.

(Az NSO szerint) lehetséges, hogy ezek a számok egy nagyobb listának a részei, „amelyeket az NSO Group ügyfelei más célokra használták” (idézőjel az eredetiben – a szerk. megj.) A cég szerint lehetséges, hogy az adatbázisban szereplő számok csak egy nyilvánosan hozzáférhető úgynevezett HLR-adatbázisból származnak. A HLR (Home Location Register) egy olyan rendszer, amely a mobiltelefon-hálózatok működését segíti azzal, hogy nyilvántartja az egyes készülékek földrajzi helyét és más azonosítóit, és így lehetővé teszi a hívások és sms-ek irányítását. (…) Ez a nyilvántartás ugyanakkor épp emiatt egy hasznos lépése lehet a megfigyelések elindításának is. A HLR révén ugyanis az NSO ügyfelei ellenőrizhetik, hogy a számukra érdekes telefonszámhoz tartozó készülék valóban működik-e (vagyis be van kapcsolva), és hogy fizikailag hol található (ez azért fontos, mert vannak korlátozások, hogy az ügyfelek mely országokban használhatják a Pegasust). 

A listán felbukkant magyar állampolgárokhoz köthető telefonszámok nagy részéről tehát nem derült ki, hogy megfigyelték-e a tulajdonosukat, amelyikről meg igen (a játék kedvéért higgyünk az AI-nak), arról viszont nem tudni, ki figyelte meg.

Megint egy dolog, amiről oly’ sokan megfeledkeznek! Várjunk még azzal a vizes lepedővel!

Mi állhat hát a háttérben?

Megint egy kérdés, amire képtelenség egyértelmű választ adni. Jelen állás szerint az a legvalószínűbb, hogy egy olyan nemzetközi kémjátszma részese lett a magyar kormány, amelynek nem Magyarország volt az elsődleges célpontja, pusztán járulékos „sikernek” tekinthető, hogy Budapestet is sikerült belekeverni. Vasárnap este a legtöbb nyugati lap még Orbánékat hozta a címlapon, mára ez a lelkesedés jócskán alábbhagyott. A Washington Post főcikke jelen sorok írásakor, szerdán kora délután, a Milwaukee Bucks NBA-címéről tudósít, a Guardian nemzetközi kiadása pedig egy tizenkét halálos áldozatot követelő, kínai áradással foglalkozik nagyvezetőként. A Pegasus-szal kapcsolatban frissen megjelent cikkek most Izraelt támadják, mondván a zsidó állam áll a megfigyelések mögött, a Netanjáhú-kormány tudtával adták el a szoftvert és figyeltek meg illegálisan embereket. Nem állunk messze a valóságtól, ha azt feltételezzük, az egész botránynak tulajdonképpen két lényeges célpontja volt, Izrael állam és az NSO (nézzük meg milyen sztorikkal állnak elő most a nyugati lapok), olyan másodlagos, harmadlagos és negyedleges targetekkel mint Szaúd-Arábia, India vagy éppen Magyarország.

A másik oldalon nyilvánvalóan azokat az országokat és azokat a titkosszolgálatokat találjuk, amelyek hasznot húznának abból, ha egy-egy kormány vagy épp az NSO belebukna a botrányba. Persze, nagyon lebutítjuk a kérdést, a színfalak mögött zajló történéseknek legfeljebb a felszínét kapargatja az egész Pegasus-ügy is, de a magyarázat tulajdonképpen ennyire egyszerű.

Arról, hogy a magyar ellenzéki sajtó miként építette fel az egész ügyet, érdemes elolvasni a Transzparens Újságírásért Alapítvány témába vágó cikkét. Igen tanulságos. A megfigyelési botrányról még két cikket ajánlunk, már az után, hogy elolvasták az eredetit. Kohán Mátyás mandineren megjelent írását és Sebes Gábor, a PS-en közzétett munkáját. Mindkettő érdekes, új szempontokat tesz hozzá a történethez.

Érdekes kérdés, mi lesz vajon az ügy következménye. Jelen állás szerint úgy tűnik, Magyarországon valószínűleg semmi. Egészen feltűnő, hogy immár az ellenzéki lapok is igyekeznek a megfigyelésekre vonatkozó törvényi szabályozás elégtelensége felé vinni az ügyet, ahelyett, hogy illegális megfigyeléssel gyanúsítanák a kormányt. 

Valószínűleg „leheteken”, „vélhetőeneken” és „elképzelhetőeken" túl Panyiék nem tudnak konkrétumokkal előrukkolni, képtelenek igazolni, hogy valójában a magyar kormány figyelte meg őket. 

A botrány globális vetülete azonban sokkal érdekesebb. Csak találgatni lehet, mi játszódik most le a színfalak mögött, de mérget vehetünk rá, a következő napokban a szokottnál több ujjlenyomat és fogak nélküli holttest bukkan majd fel szerte a világon. A játszma folytatódik!

Kedves olvasó! Egy 13 ezer karakteres cikk elolvasásán van túl. Megérdemel egy témába vágó mémet, amely egy ismeretlen mester munkája!

mém

Kövesse facebook oldalunkat is!