Orbán belengette a vétót az EU-s vezetőkhöz írt levelében
A magyar miniszterelnök kész megvétózni az uniós költségvetést és a helyreállítási alapot is, amennyiben jogállamisághoz kötik az egyes tagállamoknak szánt források kifizetését.
Megállapodásra jutott az Európai Unió Tanácsának német soros elnöksége és az Európai Parlament (EP) tárgyalói az uniós források jogállamisági feltételekhez kötéséről. A tervezet szerint, ha az Európai Bizottság a jogállamiság megsértését vagy annak kockázatát érzékeli valamely tagállamban, akkor kezdeményezheti a szankciós mechanizmus elindítását. A szankciókról, így az uniós források esetleges felfüggesztéséről pedig a Tanács döntene minősített többséggel (Magyarország és Lengyelország tehát nem tudna vétózni).
A lengyelek már jelezték: készek a vétóra
A jogállamisági kritériumokat tartalmazó megállapodást európai parlamenti és tanácsi rendelet közös formájában tervezi elfogadni az EP és a Miniszterek Tanácsa. Ehhez a Tanácsban elegendő a minősített többség is, magát a jogállamisági mechanizmust tartalmazó rendeletet tehát Lengyelország és Magyarország nem tudja megvétózni.
Ezt a jogi lehetőséget kihasználva, Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő már pénteken jelezte: Varsó a vétó jogával fog élni, ha az Európai Unióban (EU) nem születik a lengyel elvárásoknak megfelelő megállapodás.
Orbán is vétóra készül
A Mandiner információi szerint mindezek nyomán Orbán Viktor miniszterelnök levélben fordult a jelenlegi, valamint a jövő évi soros uniós elnökséget ellátó országok, azaz Németország, Szlovénia és Portugália vezetőihez, továbbá Charles Michelhez, az Európai Tanács és Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez.
A miniszterelnök ezzel lényegében belengette a vétót. Vagyis azt, hogy az uniós kifizetések jogállamisághoz kötését célzó rendelet elfogadása esetén megvétózza a Többéves Pénzügyi Keretet és az uniós járványügyi csomagot, a „Next Generation EU” programot is. Orbán Viktor érvélésének lényege, hogy veszélyezteti a tagállamok közötti bizalmat, emellett Magyarország érdekeit a jogállamisági feltételrendszer beemelése a következő hétéves költségvetésbe, illetve a járványügyi mentőcsomagba . Megerősítette:
A portál úgy tudja, levelében Orbán Viktor kitért arra is, hogy a magyar jogrendszert az unió illetékesei korábban teljes mértékben átvilágították az európai standardok szempontjából, és valamennyi vitás kérdésben megegyezés született. Az EP mégis kezdeményezte hazánk ellen a hetes cikkely szerinti eljárást, ennek keretében pedig a kormány az elmúlt két évben több száz oldalnyi tisztázó dokumentumot terjesztett elő. Lényegében hiába, mivel komoly érdeklődés nem volt a válaszaink iránt az Általános Ügyek Tanácsában – mutatott rá.
Semmiről nincs megállapodás, amíg mindenről nem állapodunk meg
– Orbán Viktor szerint ez volt eddig az unió kialakult gyakorlata, amivel most szembemegy a jogállamisági kritériumrendszer leválasztása a júliusi megegyezésben foglaltakról. A júliusi kompromisszumnak ugyanis éppen az volt a lényege, hogy egyszerre születik döntés a jogállamiság kérdésében, valamint a Többéves Pénzügyi Keret és az uniós járványügyi csomag vonatkozásában. Ezt rúgta fel az EP és az Európai Unió Tanácsának német soros elnöksége a mostani javaslattal.
Orbán Viktor javaslatokat is tesz a levélben egy esetleges új szankciós mechanizmus esetére. Szerinte az Európai Bizottságnak, miután minden szükséges eszköze megvan ahhoz, hogy önállóan járjon el, nem lenne szabad külső szereplők, így nem kormányzati szervezetek véleményére hagyatkozva döntenie a különböző, tagállamok elleni szankciókról.
Indítványozza azt is a magyar kormányfő, hogy teremtsék meg a jogorvoslat lehetőségét a tagállamok számára. Ez azt jelentené, hogy a Tanács által hozott szankcionáló döntéseket az érintett tagállam megtámadhatná az Európai Bíróságon. A fellebbezés pedig halasztó hatállyal bírna, vagyis az esetleges szankciók felfüggesztésre kerülnének mindaddig, amíg a Bíróság nem dönt.
