Mertek nagyot álmodni

Ennek a vállalkozásnak a folytatása az a nagyszabású kiállítás, amely február 15-én nyílt meg az alaposan átrendezett millenárisi kiállító területen.

E szűkre méretezett helyen eleve lehetetlennek tűnik részletesen szólni arról, hogy mi minden látható a 6000 négyzetméteres látogatói térben.

Bemutatkozik a 85 évvel ezelőtt Nobel-díjjal jutalmazott Szent-Györgyi Albert C-vitaminja és Kempelen Farkas − korát jóval megelőző − beszélőgépe is. A jelent többek között a koronavírus elleni küzdelem, a hálózatelmélet és az űrtechnológia területén kiemelkedőt alkotó felfedezések képviselik.

Magyarország eddigi leglátogatottabb időszaki kiállításának, a húsz évvel ezelőtti Álmok Álmodóinak a hagyományait követi, de ezúttal új megközelítésben, tudományterületek köré szervezve jelenik meg a tartalom a tárlaton. A tárlat célja, hogy felhívja a figyelmet az innováció és a tudomány szerepére, és mintát mutatva inspirálja a jövő feltalálóit.

Menni, menni, menni A-ból B-be, B-ből C-be, előbb lassabban, aztán egyre gyorsabban. Poros úton, aszfalton, vasúti síneken vagy kerékpárutakon. Az iskolába, a munkahelyre, a szomszéd városba, egy másik vidékre. Egyre biztonságosabban, vigyázva a környezetre. A Mobilitás csomópont azokat a fantasztikus magyar találmányokat mutatja be, amelyek az ember mozgással kapcsolatos lehetőségeit emelték újabb és újabb szintekre.

a látogatók, és megismerhetik a világhírű magyar mérnököket, akik e találmányok mögött állnak. A gyalogos közlekedéstől az önvezető autókig évszázados hosszú, de az utóbbi néhány évtizedben őrületes sebességre gyorsuló fejlődés történt. Azok a járművek, amelyek ma a mobilitásunkat segítik, már nem pusztán funkcionális értékkel bírnak, hanem a formatervezésnek köszönhetően esztétikai tárgyak, sokszor igazi műremekek.

A Mobilitás csomópont bemutatja a legizgalmasabb találmányokat, feltárja a tervezőmérnökök, fejlesztők és dizájnerek műhelytitkait, megismerhetjük a közlekedési hálózatok szövevényes rendszerét, és bepillanthatunk a közlekedés jövőjébe is. Mindezt világhírű magyar szakemberek lélegzetelállító eredményein és találmányain keresztül.

A történelem menetét már számtalanszor befolyásolták járványok. Különböző betegségek egyéni sorsokat alakítottak át, generációk közös létélményévé növekedtek. Az elmúlt időszakban a világ minden pontján ugyanazzal az egészséget, emberi életet veszélyeztető vírussal küzdöttek a társadalmak.

Olyan kor azonban sosem volt, amikor szorgalmas és zseniális emberek ne követtek volna el mindent azért, hogy meggyógyítsák embertársaikat. A gyógyítás mellett az évszázadok alatt az anatómiai ismeretek és a diagnosztika fejlődésével előtérbe került megelőzés is. Ahogy nőtt a tapasztalati tudás, megjelentek a műtéti beavatkozások, és idővel az orvoslás már összeért a technológiai fejlődéssel is. Az Orvoslás csomópont laboratóriumában nagyszerű, elkötelezett orvosok világába érkezünk, életmentő találmányok, gyógyszeres dobozkák, kiemelkedő orvostechnikai fejlesztések közé. Magyar orvosok régmúlt évszázadaiba és a jelenkori gyógyítás szenzációs megoldásaiba pillanthatunk be. Az itt bemutatott magyar orvosok, feltalálók, kutatók eredményei a világ kincsei.

Az Energia, ipar csomópont olyan magyar feltalálók lenyűgöző építményeit, mérnöki munkáját mutatja be, akik nagyban hozzájárultak saját koruk és a jövő nemzedékek kényelméhez. Robusztus építmények megalkotói, felfoghatatlan erők megzabolázói, a természet gigantikus erejének kiaknázói. A népesség bővülése a kisebb közösségekben és globális szinten is ösztönözte a termelés növelését. Több ember kényelméről, biztonságáról kellett gondoskodni, ezért egyre több eszközre, egyre több energiára lett szükség.

Magyar tudósok tucatjai értek el világhírű eredményeket az energia és az ipar területén. Találmányaikkal hozzájárultak a geofizikai kutatások, az energiaátvitel, a víz-, a szélenergia, a bányászat, az olaj-, a földgázfelhasználás, sőt az atomkor vívmányaihoz is.

Az ember a kezdetektől kommunikál és kommunikálni akar. Tudásunk, ismereteink átadása és rögzítése számtalan formában megvalósulhat, az új korszakok pedig a kommunikáció módozataiban is rengeteg újdonságot hoztak. A szavak leírása, rögzítése nagy dolog volt, a nyomtatás lehetővé tette azt is, hogy egyre többekhez eljuthasson az információ – az újabb problémát ekkor a feldolgozás sebessége jelentette.

Az információhoz való hozzáférés és annak gyorsasága folyamatosan újabb és újabb kihívások elé állította a tudósokat.

Az Infokommunikáció csomópont stúdióiban világhírű magyar találmányok sokasága tekinthető meg. Végigkövethetjük ezeket a korszak- és társadalomformáló állomásokat

A könyv, a fénykép, a telefon, a televízió, a számítógép mind hasonló célokat ér el: továbbadja, megőrzi a tudást, nagy távolságokról közelebb hoz minket egymáshoz, és persze nagyszerűen szórakoztat is. A tudás rögzítése és átadása ugyanis sosem kizárólag a praktikum és az átörökítés miatt fontos. A megismerés izgalma, a szórakozás és szórakoztatás, a kapcsolattartás velünk született örömteli igényünk.

A mezőgazdaság fejlesztésén munkálkodó feltalálók már évszázadokkal ezelőtt elképesztő bravúrokat vittek véghez. A ma már az ember számára kevésbé látható világ, az élelmiszer megtermelése mindig sok kihívás elé állította a gazdákat, tudósokat. Ebben a rendkívül sok tényezőtől függő tudományban szó szerint a szabad ég alatt bármi akadályt gördíthet a föld megművelése, az élelmiszer megtermelése elé. Aprócska kártevők, gigantikus éghajlati erők, az állatok gondozásával járó kihívások és növekvő igények szegélyezik ezt az utat.

Élelmiszerből ugyanis egyre több kell, ahogy nő a népesség, így növelni kell a hatékonyságot is. Új ötletekkel, új eszközökkel, gépekkel, sőt ma már az űrtechnika segítségével is. Az Agrár csomópont látványos, fontos és tanulságos utazásra viszi a látogatót. Olyan világhírű, magyar fejlesztésű találmányokat ismerhetünk meg, amelyek hozzájárultak, hogy változatosan, egészségesen étkezhessünk, a hatalmasra növekedett népességet elegendő és jó minőségű élelmiszerrel láthassuk el.

Az ember kíváncsi. A megismerés, megértés nehézsége és a buktatók egyáltalán nem tántorítják el – inkább nézőpontot vált. Akkor is, ha furcsa, akkor is, ha ismeretlen – sőt, leginkább akkor, ha még ismeretlen. Gondolkodik arról is, amiről nincs gyakorlati tapasztalata. Álmodik és teremt.

Kialakult az igény arra, hogy leírjuk a minket körülvevő világot, hogy szabályszerűségeket rendeljünk hozzá, feltérképezzük, jobban megértsük. Ehhez pedig új nézőpontok kellettek: szokatlan megközelítés, másként gondolkodás. A tér tudománya csomópont ezt a sablonostól eltérő másként gondolkodást, a matematika világot átformáló, lenyűgöző eredményeit, új földek felfedezését, a térből „elemelkedés”, a repülés, az űrkutatás és az űr végtelen csodáit ünnepli.

A tér tudománya egy „játszótér” is. A csavaros feladványok, bűvös játékok, optikai érdekességek szórakoztató világa, ahol repülőgépek, űrhajók, holdautók a járművek, és zseniális magyar csillagászok, matematikusok, fizikusok, biológusok között ismerkedhetünk a „térrel”. Zsenik, másként gondolkodók, új világok felfedezői között barangolhatunk itt, és szórakoztatóan ismerkedhetünk meg „új, más világaikkal”.

A kiállítás előreláthatóan 2022. december végéig vagy 2023. január 31-ig lesz megtekinthető, A diákok számára ingyenes a belépés és kedvezményes áron utazhatnak busszal a magyar fővárosba az ország legtávolabbi pontjairól is. Talán érdemes lenne a határon túli magyar diákoknak is csoportos kirándulást szervezni Budapestre, ugyanis a kiállítás üzenete mindenképpen ösztönző és felemelő lehet a fiatal nemzedékeknek is.

A végére hagytunk néhány érdekességet. 

Egy magyar építette az első Amerikában kiállított automobilt. Stephen Balzer, azaz Balzer István 1894-ben New Yorkban épített járművét a Smithsonian Institute múzeumban állították ki 1899-ben.

A diftéria elleni védőoltás a világon elsőként Magyarországon lett kötelező 1938-ban. A diftéria, azaz a torokgyík a legveszedelmesebb gyermekbetegségek egyike. 1924-ben Gaston Ramon fejlesztette ki a hatékony védőoltást ellene.

A földrengésbiztos rugós acélszerkezetű házakat Tarics Sándor mérnök dolgozta ki, aki egyébként olimpiai bajnok (1936) vízilabdázó is volt.

Az első magyar elektronikus számítógépnek köszönhetjük, hogy biztonsággal átbuszozhatunk az Erzsébet hídon. Az M-3 kábelhíddal kapcsolatos statikai programja ugyanis kimutatott egy eltérést, amitől a híd a Dunába roskadt volna. A hibát orvosolták.

Az első vontatható gőzgép a hozzá tartozó favázas cséplőgéppel az emigrációban élő Kossuth Lajos közreműködésével jutott Magyarországra 1852-ben. A gépet 48 év után működőképes állapotban vitték a Magyar Mezőgazdasági Múzeumba.