Liszka József és Simon Attila is Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért díjat kapott

Az augusztus 19-én tartott ünnepségen Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter adta át a Népművészet Mestere Díjakat, a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjakat, valamint a kultúráért felelős miniszter által adományozott szakmai elismeréseket.

A Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díj 2019-től a külhoni magyar közösségekért végzett kiemelkedő tevékenységet ismeri el. Az elismerés azoknak a magyarországi és külhoni személyeknek, illetve szervezeteknek adományozható, akik munkájukkal hozzájárulnak a külhoni magyar közösségek megmaradásához, kulturális és nyelvi örökségünk megőrzéséhez és továbbadásához. A Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díj átadására minden évben államalapító Szent István királyunk ünnepéhez kapcsolódóan kerül sor.  2026-ban összesen  kilenc külhoni magyar személy, illetve szervezet vehette át az elismerést, amellyel a külhoni magyar közösségek érdekében a közéletben, az oktatásban, a kultúrában, a nemzeti örökség megőrzésében, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban vagy a gazdasági önszerveződésben végzett kiemelkedő tevékenységet jutalmazzák.

A erdélyi néprajzkutatóról elnevezett díjjal kitüntetett közösségépítők, közösségszervezők, kulturális vagy vallási vezetők példamutatásukkal, a magyarságért végzett áldozatos munkájukkal szolgáltak rá az elismerésre. Magyarország miniszterelnöke a külhoni magyarságért végzett áldozatos tevékenységet 1995 óta ismeri el kitüntetéssel, így történt ebben az évben is. Az elismerés eleinte a Kisebbségekért Díj nevet viselte és két tagozattal rendelkezett: a Hazai Kisebbségekért és a Külhoni Magyarságért Tagozattal. 2011-től a hazai nemzetiségek és a külhoni magyarok külön-külön díjban részesülnek.

A Külhoni Magyarságért Díj - a Magyar Állandó Értekezlet 2018. évi ülésének javaslatára - 2019 óta a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díj nevet viseli. Felvidékről a megtisztelő Kallós Zoltán díjat ebben az évben Liszka József néprajzkutató és Simon Attila történész kapta. 

A köbölkúti származású Liszka József néprajzkutató, a Magyar Tudományos Akadémia doktora,a Fórum Kisebbségkutató Intézet  Etnológiai Központjának igazgatója és vezető etnológusa. 1989-ben megalapította a Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaságot, melynek első elnöke volt. 2006 óta a Selye János Egyetem oktatója és rektorhelyettese is volt. A felvidéki magyar néprajztudomány értékeinek kutatása és megőrzése terén végzett elkötelezett munkásságáért - amellyel hozzájárul a felvidéki magyarság kulturális önképének és közösségi identitásának megerősítéséhez - részesült az elismerésben.

Az ünnepségen továbbá átadták a Bánffy Miklós-díjat, a Bessenyei György-díjat, a Csokonai Vitéz Mihály-díjat, a Martin György-díjat és a Népművészet Ifjú Mestere díjat, továbbá a  muzeológiai, könyvtári és levéltári szakma kiemelkedő teljesítményeit elismerő Móra Ferenc-, Szinnyei József- és Pauler Gyula-díjakat is. Átadásra került a Népművészet Mestere Díj is, amely több mint hét évtizede ismeri el a magyar népművészet kiemelkedő alkotóinak és előadóinak munkásságát. Az elismerést azok kaphatják, akik a népi kézművesség, a néptánc, a népzene, a népdal, a népmese vagy a hagyományőrzés területén hosszú időn keresztül kiemelkedő teljesítményt nyújtottak.

A minisztériumi sajtóközlemény szerint a díjazottakról szóló döntések során a TKKM a kulturális teljesítményt nem poilitikai szempontok alapján ítéli meg. A díjazottak között olyanok is vannak, akiket még az előző kormány idején terjesztettek elő. A minisztérium álláspontja szerint egy művész, kulturális szakember, egy közösség teljesítményének értékét nem változtatja meg egy választás eredménye. Az állami kulturális elismerésnek nem politikai hovatartozást, hanem teljesítményt, életművet és a közösségükért végzett munkát kell elismerni.