2021. február 28., 15:21

Fogyatkozásunk forgatókönyvei: 30 év múlva 3 millióval leszünk kevesebben a Kárpát-medencében. A fogyás a Felvidéken drasztikus lesz

A Kárpát-medencei magyarság száma a következő harminc évben a legvalószínűbb forgatókönyv szerint a jelenlegi 12 millióról körülbelül 9 millió főre fog csökkenni. A felvidéki magyarság száma pedig 320 és 370 ezer fő között várható – derül ki abból a demografia.hu-n közzétett tudományos felmérésből, amely arra vállalkozott, hogy megjósolja a magyarság jövőjének alakulását. A kép meglehetősen lehangoló.

A Kárpát-medencei magyarság száma a következő harminc évben a legvalószínűbb forgatókönyv szerint – e nagytérség teljes népességéhez hasonlóan – csökkenni fog a jelenlegi 12 millióról körülbelül 9 millió főre.

Az anyaországi magyarság száma 6,6 és 8,5 millió, a felvidéki magyarság 320 és 370 ezer, az erdélyi magyarság 640 és 900, a kárpátaljai magyarság 71 és 94, míg a vajdasági magyarság 110 és 157 ezer fő között várható, annak függvényében, hogy melyik népesedési forgatókönyv valósul meg

– fest szomorú képet a Kárpát-medencei magyarság jövőjéről a Péti Márton, Pakot Levente, Megyesi Zoltán és Szabó Balázs szerzősége alatt megjelent friss tanulmány.

A szerzők ebben arra vállalkoztak, hogy helyzetfeltárást nyújtsanak a Kárpát-medencei magyarság szinte egészének demográfiai viszonyairól, és hogy ehhez kapcsolódóan bemutassák a térségben élő magyarság lélekszámának előreszámítását, valamint hogy megvizsgálják a korösszetétel változásának főbb jellemzőit.

A kutatás nemcsak azért érdekes, mert régen – több mint másfél évtizeddel ezelőtt – készült ehhez hasonló (sok-sok ábrát és számadatot tartalmazó) tudományos munka, hanem azért is, mert Magyarország népessége mellett kiterjed a környező országok közül a legnagyobb lélekszámú magyar közösségeknek otthont adó országok és magyarlakta térségeik magyarságára is, azaz a Felvidékre, Kárpátaljára, Erdélyre és Vajdaságra. A külhoni magyarok várható számarányát pedig nemcsak önmagában, hanem a többségi nemzethez viszonyítva is vizsgálja.

A kutatók érdeklődésének fókuszában az egyes magyar közösségek 2051-es népességszámának és az említett szomszédos országokon belül várható etnikai arányának meghatározása állt – és ezzel összefüggésben négy forgatókönyvet (1. alapváltozat, 2. pesszimista, 3. optimista, 4. ún. kiegyenlített migrációs) állítottak fel.

Mi a legfőbb demográfiai jellemző a Kárpát-medencében? A csökkenés

A tanulmányból kiderül: 1980 óta a magyarság számát és az egyes országokon belüli arányát tekintve egy folyamatosan csökkenő tendenciát figyelhetünk meg. Ez jól látható a következő adatból:

míg 1990-ben a Magyarországgal határos országokban 12,9 millió fő vallotta magát magyarnak, addig 2001-ben már csak 12,4 millió fő. A negatív tendencia a 21. század első évtizedében tovább folytatódott, a magyarok átlagos népességszáma 2012–2016-ra vetítve már csak 11,5 millió fő volt. Tehát jelenleg a magyarság 16%-a él valamely Magyarországgal határos országban

– állapítja meg a tanulmány.

A szerzők ugyanakkor hangsúlyozzák, a Kárpát-medencében élő magyarság demográfiai helyzetképe jelentős eltéréseket mutat, amelynek egyik fontos oka a vizsgált társadalmak egymástól eltérő korszerkezetében rejlik. Erről egyrészt az öregedési index (amely azt mutatja meg, hogy milyen mértékben öregedik el egy adott közösség vagy egy adott terület népessége), másrészt az eltartottsági ráta (amely azt mutatja meg, hogy az aktív, munkaképes népességre százalékosan mekkora inaktív – fiatal és idős – népesség jut) árulkodik.

Az öregedési index és az eltartottsági ráta
Az öregedési index százalékos formában fejezi ki, hogy egy fiatalkorúra (hagyományosan 0-14 éves, újabban és jelen esetben 0-19 éves) hány időskorú (65 évesnél idősebb) jut. Minél magasabb a százalékos érték, annál kedvezőtlenebb a fiatal és időskorú népesség aránya. A legtöbb magyar közösség eltartottsági rátája nem különbözik élesen a bennfoglaló ország értékétől. Közülük a legkedvezőbb helyzetben a felvidéki magyarság van, azaz a Felvidéken a munkaképes korú lakosság mintegy kétszerese az inaktív népességnek.

A szerzők a Kárpát-medencei magyarság lélekszámának előreszámításánál azonban egy sor más demográfiai jellemzőt (gyermekvállalás, halandóság, élveszületések és halálozások száma, vagyis természetes szaporulat, elvándorlás, asszimilációs folyamatok) is figyelembe vettek – ezek ugyanis mind jelentősen befolyásolják a várható számokat.

Akit mélyebben érdekelnek a módszertani kérdések, kattintson a fenti linkre, itt most a szerzők által alkalmazott módszerről mindössze annyit jegyeznénk meg, hogy a népesség-előreszámítás (projekció – előrevetítés) múltbeli folyamatok és tendenciák alapján becsült, jövőre vonatkozó születési ráta, halálozási ráta és migrációs egyenleg alapján készül. Ahogyan a szerzők fogalmaznak: nem jóslás, előrejelzés vagy becslés, hanem leginkább a jóslás és az előrejelzés között helyezhető el.

Ennyien leszünk kevesebben a Felvidéken

A tanulmány szerint a három népesedési hipotézis alapján a felvidéki magyarok lélekszámával kapcsolatban 135 ezertől 180 ezer főig terjedő veszteséggel számolhatunk (30-40%), melyben a legvalószínűbb forgatókönyv szerint 160 ezer fővel lesz kevesebb a magyarság lélekszáma Szlovákiában.

Mindezek alapján annak függvényében, hogy melyik hipotézis valósul meg a felvidéki magyar anyanyelvűek száma 320-370 ezer fő között várható 2051-ben a 2011-re számított 504 ezerhez képest (a szerzők különböző kutatásokra hivatkozva ebből indultak ki).

Harminc év múlva tehát jócskán 400 ezer alatt lesz a felvidéki magyarok száma. De ami ennél is rosszabb hír, hogy ugyan a szlovákok száma is csökkenni fog a következő évtizedekben, de a felvidéki magyarokénál kisebb mértékben. Ez pedig azt eredményezi, hogy a felvidéki magyarság aránya - jegyezzük meg: valamennyi forgatókönyv esetében - jelentősen csökkenni fog Szlovákia népességén belül.

Összességében a szlovákiai magyarság aránya 2051-re mintegy 2–2,5 százalékponttal csökkenhet az összlakosságon belül. 

Az aránycsökkenés hátterében több folyamat állhat, a felvidéki magyarság demográfiai mutatói ugyanis egyértelműen kedvezőtlenebbek a többségi nemzethez képest: a termékenységi arányszám alacsonyabb, a halandóság magasabb, ráadásul a születéskor várható élettartam jóval elmarad a szlováksághoz képest.

Az alap forgatókönyv szerint a romániai magyarok száma a 2011-es 1,228 millió főről negyven év alatt 753 ezer főre csökkenhet. Az optimista népesség-előreszámítási forgatókönyv szerint a fenti csökkenés mintegy 72 ezer fővel mérséklődhet, ellenben a pesszimista verzió a népességfogyás mértékét 584 ezer főre, a 2051. évi népességszámot pedig 643 ezer főre becsüli. Összességében az erdélyi magyarság száma 640 és 900 ezer fő között várható 2051-ben. A székelyföldi magyarság - a legkedvezőbb forgatókönyv szerint is - mintegy 120 ezres fogyással számolhat, s bár enyhe vigasz, mégis igaz: mivel ez a legkisebb mértékű fogyás az Erdélyben élő magyarság körében, ezzel tovább növekszik majd a székelyföldiek súlya a romániai magyar kisebbségen belül.
A kárpátaljai magyar népesség száma az alap forgatókönyv szerint a négy évtized alatt 41 ezer fővel fogyatkozik meg. Összességében, annak függvényében, hogy melyik hipotézis valósul meg, a kárpátaljai magyarság száma 71 és 94 ezer fő között várható 2051-ben a 2017-es felmérés során becsült 122-123 ezer főhöz képest.
A vajdasági magyar népesség számának csökkenése szintén folytatódni fog, vélhetően a többi nemzetrésznél is jelentősebb mértékben. Már az alap forgatókönyv szerinti 123 ezer fős veszteség is gyakorlatilag megfelezi a vajdasági magyarságot. Mindezek alapján a vajdasági magyarság száma 110 és 157 ezer fő között várható 2051-ben a 2011-es 253 ezer főhöz képest.
Továbbra is magyarok laknak majd legnagyobb arányban a Kárpát-medencében

Mivel a népességcsökkenés kisebb-nagyobb mértékben szinte valamennyi szomszédos országot sújtani fogja, hosszú távon továbbra is a magyarság marad Kárpát-medence legnépesebb etnikai csoportja. (A 2011-es népszámlálások alapján a Kárpát-medencének összesen 26 millió lakosa volt, ebből 11,95 millió fő volt magyar nemzetiségű, ami jóval meghaladja a második legnagyobb román nemzetiségű népesség körülbelül 4,9 milliós számát.) Ugyanakkor az előrejelzések alapján a magyarság aránya valamelyest csökkenni fog a régióban.

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.