2020. május 6., 13:49

Elvetette az RMDSZ kisebbségi anyanyelvhasználati jogokat helyreállító törvénytervezetét a bukaresti képviselőház

Elvetette a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kisebbségi anyanyelvhasználatról is szóló, Klaus Iohannis államfő által nyilvánosan bírált közigazgatási törvénytervezetét a bukaresti képviselőház szerdán.

Román parlament
Fotó: MTI
A román parlament

Az RMDSZ tervezete azokat a nyelvhasználati jogokat is tartalmazta, amelyeket kihagytak a közigazgatási kódex tavaly nyáron kormányrendelettel hatályba léptetett változatából, illetve további, magyar szempontból fontos kiegészítéseket is javasolt.

Az államfő hétfőn a magyar nyelvet Erdély egyes részein kötelezővé tevő tervezetként, veszélyforrásként bélyegezte meg az RMDSZ törvényjavaslatát.

A szerdai képviselőházi szavazáson 287-21 arányban vetették el az RMDSZ tervezetét, három törvényhozó tartózkodott.

Kelemen Hunor etnikai gyűlöletszítással vádolta az államfőt

Álhírnek, összeesküvés-elméletnek, színtiszta idegengyűlöletnek és gyűlöletszításnak minősítette a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke Klaus Iohannis államfő azon hétfői kijelentését, miszerint az RMDSZ “párhuzamos közigazgatási törvénykönyve” kötelezővé tenné a magyar nyelvet Erdély egyes területein.

Kelemen Hunor a kezdeményezők nevében szólalt fel a képviselőház szerdai ülésén, annak a – kisebbségi anyanyelvhasználatot is szabályozó – közigazgatási kódex-tervezetnek a vitáján, amelyet tavaly ősszel terjesztett az RMDSZ a parlament elé.

Az RMDSZ elnöke felidézte, hogy az RMDSZ azért nyújtott be egy saját törvényjavaslatot a teljes központi és helyi közigazgatást egységes keretbe foglaló törvénykönyvre vonatkozóan, mert – miután a parlament által két éve megszavazott kódex formai hibák miatt elbukott az alkotmányossági kontrollon – Viorica Dăncilă kormánya tavaly nyáron egy hiányos változatot léptetett hatályba.

Az RMDSZ tervezete tehát csak kijavítja a “Dăncilă-kódexet”, és a kisebbségi anyanyelvhasználatról szóló része gyakorlatilag azonos azzal, amit 2018-ban nemcsak az akkor kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD), hanem a jelenleg kisebbségben kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) egy része is megszavazott – érvelt Kelemen Hunor. Hozzátette: az államfő már két éve is alkotmányossági kifogást emelt a kódexbe foglalt anyanyelvhasználati rendelkezések ellen, de az alkotmánybíróság ezeket nem találta megalapozottnak, legalábbis nem ezek miatt bukta el a normakontrollt a parlament által két éve kidolgozott eredeti közigazgatási kódex.

Két hete egymással versengve próbálják bebizonyítani, hogy a romániai magyarok és a magyar nyelv veszélyeztetik Romániát és a románokat. Tudják, hogy nem igaz: ez butaság. Könyörögve kérem: állítsák le magukat! (…) Több évtizedes diktatúra után az utóbbi harminc évben demokratikus eszközökkel igyekszünk biztosítani a magyar kisebbség etnikai és kulturális identitása megőrzését szolgáló intézményes keretet. Ne tegyék tönkre, amit építettünk!”

– kérte román képviselőtársait az RMDSZ elnöke.

Klaus Iohannis államfő múlt héten magyar nyelvű köszöntéssel gúnyolódva azzal vádolta meg szociáldemokrata politikai ellenfeleit, hogy oda akarják adni Erdélyt a magyaroknak. Az elnök hétfőn ismét a “magyar veszélyre” hívta fel a figyelmet: az RMDSZ közigazgatási törvénytervezetének hallgatólagos szenátusi elfogadása kapcsán azzal vádolta a PSD-t, hogy a szakbizottsági véleményezésben olyan törvénytervezetet támogatott, amely a Székelyföld autonómiájához vezet. Az államfő szerint ugyanis az RMDSZ “párhuzamos” közigazgatási kódexe “kötelezővé teszi a magyar nyelvet Erdély egyes területein”.

Megosztás
Címkék