2022. január 28., 15:17

Márki-Zay, Bangóné: romlanak a szivárványkoalíció esélyei

Több baloldali politikus keveredett kisebb-nagyobb botrányokba az elmúlt hónapokban Magyarországon, amikkel kapcsolatban rendre magyarázkodásra kényszerültek az érintettek. A folyamatosan napvilágra kerülő kínos ügyek és megszólalások elszaporodása az áprilisi választásokhoz közeledve a szivárványkoalíció esélyeit is tovább rontja, ami a közvéleménykutatások szerint már így is jelentős lemaradásban van a kormánypártokkal szemben.

október 23
Fotó: MTI

Az elmúlt hónapokban több baloldali politikus is a vállalhatatlan kijelentéseivel, vagy a körülötte kialakult botrányokkal kapcsolatosan került a magyarországi sajtó figyelmének középpontjába. Az ezzel kapcsolatos legtöbb figyelmet kétségkívül Márki-Zay Péter kapta, akinek legutóbbi kijelentései után

lassan már nem marad olyan társadalmi csoport Magyarországon, akit ne bántott volna meg a baloldali miniszterelnökjelölt.

A fideszes szavazók gyalázása mellett ugyanis a politikus a rezsicsökkentés és a 13. havi nyugdíj támadásával, valamint az egyre gyakoribb antiszemita kijelentéseivel a saját szavazóit is rendre megsérti, ami miatt szinte minden vasárnap esti bejelentkezése után magyarázkodni kényszerül. Márki-Zay szavainak súlya ráadásul a baloldali pártok támogatottságát is egyre lejjebb nyomja, ami miatt a politikusok közti belső feszültségek is egyre láthatóbbá válnak a nyilvánosság számára.

Nem Márki-Zay azonban az egyetlen, aki több alkalommal is magyarázkodni kényszerült a sajtó munkatársainak az elmúlt évben.

Emlékezetes például Karácsony Gergely esete, akinek még 2021 tavaszán kellett mentegetőznie az angol nyelvtudásával kapcsolatban. Bár a politikus korábban több alkalommal is azt állította, hogy rendelkezik középfokú angol nyelvvizsgával, később kiderült, hogy valótlanságot mondott ezzel kapcsolatosan, majd ő maga is beismerte, hogy nincs államilag elismert nyelvvizsga bizonyítványa és mindössze egy sajátos, „hiperpasszív” nyelvtudással rendelkezik. Karácsony legutóbb a budapesti Városháza-botránnyal összefüggésben került ismét a figyelem középpontjába, amely kapcsán még novemberben látott napvilágot az a felvétel, amiből a Fővárosi Önkormányzat körül működő korrupciós hálózat, vagyis a „jutalékos rendszer" működése ismerhető meg, ami miatt azóta is magyarázkodni kényszerül a főpolgármester.

De Hajnal Miklós, vagy Bangóné Borbély Ildikó sem úszták meg botrány nélkül az elmúlt hónapokat.

Az áprilisi választásokra a momentum képviselőjelöltjeként készülő Hajnal az utóbbi években több alkalommal is annak ellenére hivatkozott magára közgazdászként, hogy máig nem fejezte be az ezzel kapcsolatos tanulmányait, és nem rendelkezik felsőfokú végzettséggel. Mint kiderült, a Momentum elnökségi tagjaként is dolgozó politikusnak mindössze egy nemzetközi érettségije van, ennek dacára több televíziós műsorban is közgazdászként vitázott különböző kérdésekről. A sajtó nyomására a politikus végül a közösségi oldalán nemrég maga is beismerte, hogy nincs diplomája, ennek ellenére azonban továbbra is a baloldal képviselőjelöltje maradhatott.

Hasonló botrány alakult ki Bangóné Borbély Ildikó körül is, akiről nemrég derült ki, hogy több éven keresztül állította hamisan, hogy rendelkezik közgazdász diplomával. Az MSZP parlamenti képviselőjéről azután tudódott ki, hogy 2014-től kezdődően hamisan tüntette fel a felsőfokú végzettségét az önéletrajzában, hogy a Mandiner ezzel kapcsolatos közérdekű adatigénylése után a Budapesti Gazdasági Egyetem azt közölte: semmilyen adat nem található meg Bangónéval összefüggésben, az egyetem archívumában.

A leginkább a botrányairól híres politikus egyébként több rázós és kínos ügyet is „túlélt” már az elmúlt években.

Emlékezetes például, hogy 2018 decemberében az MTVA-nál zajló ellenzéki tüntetés alatt, a bekapcsolva felejtett kamerák előtt javasolta a többieknek, hogy feküdjenek a földre és tegyék tarkóra a kezüket, egy évvel később pedig egy reggeli műsorban egész egyszerűen lepatkányozta a fideszes szavazókat. Bangóné legemlékezetesebb „alakítása” azonban 2004-ben történt, amikor – vélhetően a későbbi politikai karrierjének megalapozása miatt – a családjával együtt, annak a választási plakátnak volt az arca, ami arra agitált, hogy a külhoni magyarok ne kaphassanak magyar állampolgárságot. A politikus ezzel kapcsolatban akkor úgy nyilatkozott: „A meggyőződésem szerint tettem, amit tettem, és büszke vagyok rá. Pénzt pedig nem kaptam és nem is kértem ezért. Egyszerűen örülök, hogy segíthettem.”

Bár a legutóbbi botrányt követően, Hajnallal ellentétben Bangónét végül kizárták a pártjából, az utóbbi években elszaporodó botrányok kétségkívül intő jelként szolgálhatnak a magyarországi baloldalnak.

Az áprilisi választásokhoz közeledve ugyanis az említett ügyek amellett, hogy az egyes politikusok „szakértelmét” is jól tükrözik, az egész baloldali összefogást is egyre hiteltelenebbé teszik. Ennek fényében nem meglepő, hogy a szivárványkoalíció támogatottsága jelenleg is elmarad a kormánypártokétól, ami miatt egy esetleges újabb botrány kirobbanása – politikai értelemben – akár végzetes is lehet a baloldal számára. Kérdés persze, hogy mi fog még kiderülni az április 3-i választásokig.

 (A szerző a XXI. Század Intézet elemzője)

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.