Csóti György: "Teljes Kárpát-medencei létünk forog kockán"

2020. március 8., 17:01
ma7

A Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója szerint szégyen, ami 2020. február 29-én Szlovákiában történt, a magyarság szégyene. 

Csóti György
Fotó: Czibula Csaba

Csóti György a Magyar Nemzet 2020. március 7-i számában Súlyos csalódás Szlovákiában címmel közölt írást.

A Kisebbségi Jogvédő Intézet (KJI) igazgatója a február 29-i választásokat értékelve arra a következtetésre jutott, hogy

"a felvidéki magyaroknak mindössze hozzávetőlegesen 38 százaléka vette a fáradtságot, hogy nemzetének sorskérdései ügyében négy évente egyszer elmenjen szavazni, és magyar pártra adja a voksát!"

Csóti hozzáteszi: "egy ilyen tragikus sorsú és jelenű közösségnek legalább 80-90 százalékának az urnákhoz kellett volna járulni február 29-én".

Csóti szerint Bugár Béla ugyan "többszörös nemzetáruló, gátlástalan karrierista, hitvány haszonleső", de ha valaki a történteket "csupán Bugár Béla nyakába varrná, helytelenül jár el". A KJI igazgatója úgy vélekedik, "a kudarc oka a felvidéki magyarok apátiája, reményvesztett befelé fordulása, a közügyektől való (tudatos) távolmaradása".

Érthető a felvidékiek apátiája, de nem fogadható el

Szerinte "az elmúlt 75 év sorozatos csapásai, az állandó csalódások az elmúlt három évtizedben érthetővé teszik ezt a magatartást", de ez mégsem fogadható el, ha magyarként akarnak élni az elcsatolt területeken.

"Márpedig közvéleménykutatási adatok és személyes tapasztalatok alapján tudjuk, szeretnének magyarok maradni" - teszi hozzá Csóti, "de egyre kevesebbet tesznek ezért". 

"Hogy tisztán lássuk a helyzetet, érdemes számba venni milyen csapásoknak és csalódásoknak volt kitéve az elmúlt háromnegyed évszázadban a csehszlovák utódállamba, majd a mai Szlovákiába kényszerített felvidéki magyar közösség" - veti fel Csóti György.

"Kollektív bűnösséggel sújtották őket a XX. század második világégése után, noha a tényleges háborús bűnösök száma köreikben legfeljebb néhány tucat lehetett. A Beneš-dekrétumok következtében 200.000 magyart telepítettek ki a Felvidékről, minden magyar embert megfosztottak állampolgárságától, vagyonától, megélhetésétől, anyanyelvű oktatásától. Pár év múlva enyhült a sorsuk, de a dekrétumok érvényben maradtak. Ami pedig a jelenlegi helyzetet illeti, példátlan módon az Európai Unió tagjaként Szlovákia megerősítette a jogfosztó Beneš-dekrétumokat, aljas módon megalázva felvidéki nemzettársainkat, és arcul csapva az egész Kárpát-medencei magyarságot" - sorolja fel tételesen Csóti a felvidéki magyarságot ért csapásokat.
Csalódást okozott a rendszerváltozás és az uniós csatlakozás

Szerinte a mai "Beneš-utódok" jogtipró módon elveszik a (kényszerű) szlovák állampolgárságot azoktól, akik felveszik a magyart is. Csóti hozzáteszi, csalódást okozott, hogy a rendszerváltozás nem hozott érdemi változást, az uniós tagság még kevésbé.

A KJI igazgatója kiemeli, hogy "Brüsszelt hidegen hagyja az őshonos nemzeti közösségek sorsa a tagállamokban, csak a tengeren túli kisebbségek és a migránsok érdeklik".

"Ami a megoldást jelentő autonómia kérdését illeti" - veti fel Csóti, "objektív körülmények miatt, valamint geopolitikai okokból nem kap számottevő külső támogatást". 

Csóti hangsúlyozza: "a magyar kormány ebben a helyzetben arra helyezi a súlyt, hogy hathatósan hozzájáruljon"  az elszakított nemzetrészek európai szintű megélhetéséhez és jogbiztonságához. Ehhez komoly pénzügyi erőforrásokat biztosít, ugyanis a szülőföldön való megélhetést kölcsönös befektetésekkel, a gazdasági és kereskedelmi együttműködés elmélyítésével lehet elősegíteni.

Magyarország felelősséget érez a határon túli közösségek iránt

A KJI igazgatója biztató körülménynek nevezi, hogy a magyar Alaptörvény előírja „Magyarország … felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, …”.

Mi következik a fentiekből? - teszi fel a kérdést Csóti. Szerinte

2020. március 1-től új fejezetnek kell kezdődnie a felvidéki magyarok életében. Véget kell vetni a megosztottságnak, a kishitűségnek és a félelemnek".

Csóti kiemeli, már évtizedek óta hangoztatja, hogy

"minden elcsatolt területen csak egy magyar párt legyen, ami persze választási párt is lehet. Lényeg, hogy együtt induljanak a választásokon".

A KJI igazgatója aláhúzza: "szintén egyként kell fellépni a többségi nemzet politikai erővel szemben a nemzeti érdekek érvényesítéséért". Csóti hozzáteszi: "ha az összefogás és bizonyos mértékű áldozatvállalás meghozza az eredményét, az „anyaország”-nak nevezett mai Magyarország is egyre többet tud majd segíteni".

A felvidéki magyarok kudarca kihat a többi Kárpát-medencei nemzetrészre is

A KJI igazgatója szerint ugyanakkor

"a felvidéki magyarok kudarca kihat a többi Kárpát-medencei nemzetrészre is. Gyengíti őket, mert csökken a magyarság súlya, tekintélye a régióban.

De igaz ez a felelősség a másik irányba is. Most valamennyi kárpátaljai, erdélyi, partiumi, bánsági és bácskai, drávaszögi, valamint muramenti, továbbá úgynevezett őrvidéki magyarnak kötelessége, lehetőségeit figyelembe véve, segíteni felvidéki nemzettársainknak. Mert egységben az erő. Élő és holt nagyjainkat idézve: az erősek összefognak, a gyengék széthullanak, együtt erő vagyunk, szerteszét gyöngeség. Minden magyar felelős minden magyarért!" - zárja sorait Csóti György.

Hozzászólások

Fehér István 2020. 03. 09., h - 18:42

A felvidéki magyarság lelki és egyéb tartása romokban van, ami szomorú tény. A bűnö(ző)s politikusokon kívül hatalmas a felelőssége ebben az olyan "magyaroknak" is, akik vezető pozíciójukat politikai (s ezen keresztül személyes és anyagi) haszoszerzésre használják fel, és nem a magyar nemzet fájó emlékeiből akarnak építkezni, hanem idegen sérelmek feletti folyamatos siránkozásokkal "píszísednek"! Üzenjük az ilyen átlátszó hazudozóknak, hogy vége van, lejárt a lemez! Még az EU farizeusainak is, a gerinctelen funkciósoknak meg pláne! A fészbukon nem lehet élni, a létező világ itt van körülöttünk a maga szomorú, felvidéki magyar valóságában!