2020. május 13., 09:12
Frissítve: 07:39

Békebontó Kúria-döntés

A gyöngyöspatai ügy legújabb fejleményeivel foglalkozik a Magyar Hírlap. A Kúria döntése értelmében ki kell fizetni a közel százmillió forintos kártérítést a gyöngyöspatai roma diákoknak.

Gyöngyöspata
Fotó: Magyar Hírlap
Illusztráció

Az Egri Törvényszék 2012. december 6-án hozott ítéletet, amelyben megállapította a jogellenes szegregációt, és azt is kimondta, hogy a roma tanulók alacsonyabb minőségű oktatást kaptak. A testület kötelezte az iskolát és a fenntartó önkormányzatot a szegregáció megszüntetésére. Az ügy a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódott, majd eljutott a Kúriáig is. Mivel időközben államosították az iskolákat, az iskola és az önkormányzat mellett lett egy harmadik alperes is, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. A Kúria 2015. március 25-én fenntartotta a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletét – azonban ekkor még nem volt szó kártérítésről.

Kúria: természetbeni kártérítés alkalmazására nincs jogszabályi lehetőség
Jár az összesen mintegy 100 millió forint kártérítés annak a mintegy 60 gyöngyöspatai felperesnek, aki a cigány etnikai kisebbséghez tartozó tanulók jogellenes elkülönítése és alacsonyabb szintű oktatása miatt indított személyiségi jogi pert - mondta ki a Kúria kedden meghozott ítéletében. Megállapította, hogy az alkalmazandó törvény alapján nem vagyoni károk megtérítésénél a kártérítés megítélésének egyetlen módja a pénzbeli kártérítés, természetbeni kártérítés alkalmazására nincs jogszabályi lehetőség.
Pénzbeli kártérítés, pótlólagos képzéssel való kiváltására csak a felek peren kívüli megállapodása esetén kerülhet sor.
A Kúria közleménye tartalmazza, hogy a koronavírus-járvány miatt tárgyaláson kívül meghozott keddi ítélet hatályába fenntartotta a Debreceni Ítélőtábla korábbi, jelen eljárásban felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős ítéletét. A tábla korábbi döntésében kötelezte az alpereseket - a helyi önkormányzatot, az érintett általános iskolát és az illetékes tankerületi központot - a mintegy 100 millió forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére a személyiségi jogsértés miatt.
Az alperesek a tábla ítélete ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmükben azt kérték a Kúriától: pénzfizetés helyett természetben, az általuk felajánlott pótlólagos képzés, oktatás formájában teljesíthessék kártérítési kötelezettségüket.
Abban az esetben pedig, ha erre nem lenne lehetőség, a helyi önkormányzat a nem vagyoni kártérítés összegének mérséklését kérte.
A Kúria a felülvizsgálati kérelmeket nem találta alaposnak.
A Kúria a nem vagyoni kártérítés összegének csökkentésére sem látott alapot, mert azt a másodfokú bíróság helyes mérlegeléssel a per összes körülményének értékelése, valamint a bírói gyakorlatban kialakult szempontok figyelembevétele alapján kellően megindokoltan állapította meg - áll a Kúria közleményében.

Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány 2015 decemberében újabb pert kezdeményezett. A tanulók minden szegregált osztályban eltöltött tanév után ötszázezer forintot kértek, összesen 209 millió forintra perelték a felelősöket, de végül csaknem százmilliót ítélt meg a Debreceni Ítélőtábla tavaly szeptemberben. A fenntartó a Kúriához benyújtott felülvizsgálati kérelmében egyebek mellett azzal is érvelt, hogy a döntés során nem kínáltak fel természetbeni kártérítést – például továbbképzés formájában. Ennek lehetőségét egyébként eddig egyetlen roma diák sem akarta igénybe venni.

A térség fideszes parlamenti képviselője, Horváth László a lap kérdésére, hogy a Kúria kedden nyilvánosságra hozott döntése alapján ki kell-e fizetni a közel százmillió forintos kártérítést a gyöngyöspatai roma diákoknak ezt válaszolta:

Már a közeljövőben meg fogunk tenni mindent annak érdekében, hogy a Soros-féle szervezetek pénzszerző akcióit megakadályozzuk."

Elmondta, a döntés felrúgja a társadalmi békét, túlzóan egyoldalú, és joggal fogja felháborítani a lakosságot. Utalt rá, szerinte az érintett roma családokat az őket képviselő Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány vette rá a pereskedésre, amely a Soros-hálózat része.

"Töretlenül bíztunk a független magyar bíróságban”
Szóhoz se tudok jutni, annyira örülünk – reagált a Kúria döntésére az index.hu-n Mohácsi Erzsébet, a diákokat képviselő Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) vezetője.
Reméljük, hogy fizetnek az alperesek és nem kell végrehajtást indítani ellenük, tette hozzá Mohácsi, és azt is hangsúlyozta, hogy nem a gyöngyöspatai önkormányzat bedöntése volt a céljuk, hanem a Kliktől kérik a kártérítést, amely mögött pedig ott az Emmi. 
"Töretlenül bíztunk a független magyar bíróságban, és nagy örömmel látjuk, hogy a törvények mindenkire vonatkoznak. Reméljük, hogy ezzel a döntéssel sikerül lezárni a múltat és előre tudunk nézni" – idézte Csemer Géza, a Gyöngyöspatai Roma Nemzetiségi Önkormányzat vezetője Facebook-posztját az üggyel kapcsolatban az index.hu. 

Az ítélet szerint Gyöngyöspatának nyolcvankétmillió forintot kell fizetnie, ami több mint problémás, lévén egyszerűen nincs ennyi pénze – mondta Horváth László. Hozzátette, a szabad forrásokat a koronavírus elleni járványra fordították, így ha pénzt adnak, akkor a törvényben előírt kötelező alapfeladataikat nem tudják majd ellátni.

Az ellenzéki Mi Hazánk mozgalom szerint is felháborító a Kúria ítélete, amelynek nyomán pénzbeli kártérítéshez jutnak a gyöngyöspatai cigány családok. Úgy vélik, valójában azok a magyar családok az áldozatok, akik arra kényszerültek, hogy más település iskolájába vigyék a gyerekeiket, hogy biztonságban tudhassák őket. Egy normális országban nekik járna kártérítés. A Mi Hazánk szerint ki kell mondani, hogy a tisztességes, normákat betartó gyermekek jogainak érvényesítése az első, és nem nekik kell szedniük a sátorfájukat, hanem azoknak, akik képtelenek a közösségbe beilleszkedni. Ezért szorgalmazza a Mi Hazánk az igazságos szegregáció törvénybe iktatását, így nem lenne lehetőség kártérítési perekre sem.
Megosztás
Címkék