2021. október 8., 10:33

A LIBE-bizottság látogatása nyílt beavatkozás a magyar belpolitikába

Az Európai Parlament (EP) Állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottsága (LIBE) magyarországi látogatásának valódi célja az volt, hogy különböző eszközökkel beavatkozzon a 2022-es országgyűlési választásokba és hatalomra segítse a brüsszeli érdekeket kiszolgáló magyar baloldalt - írta a Századvég Alapítvány a legújabb elemzésében, amelyet pénteken juttattak el az MTI-hez.

Ő már csak tudja
Gwendoline Delbos-Corfield
Fotó: Facebook profilkép

Felidézték: a LIBE-bizottság hét tagja három napot töltött Magyarországon, hivatalosan azzal a céllal, hogy tájékozódjon a magyar jogállamiságról, és információt szerezzen arról, változott-e valamit annak helyzete a 2018-ban elindított úgynevezett 7-es cikkely szerinti eljárás óta.

A delegáció látogatásának azonban vélelmezhetően volt egy leplezett célja is, ugyanis bő fél évvel a választások előtt jöttek vizsgálódni, ráadásul az ittlétük alatt számos ellenzéki politikust, illetve a nyílt társadalmak eszmerendszerét valló, Soros György által pénzelt nem kormányzati szervezeteket (NGO) kerestek fel, többek között az Amnesty Internationalt, a Helsinki Bizottságot, a Transparency Internationalt, a Menedék-Migránsokat Segítő Egyesületét és a Magyar LMBT Szövetséget, akik - politikai és gazdasági érdekek által vezérelve - a nemzeti konzervatív kormány megdöntését tűzték zászlajukra. Már a delegáció programtervének ismertetésekor felmerült a gyanú, hogy a látogatás egyik célja a választásokba való beavatkozás lehet"

- írta elemzésében a Századvég.

Hozzátették: ez a vélelem beigazolódni látszik, ugyanis a küldöttség vezetője, Gwendoline Delbos-Corfield szerint a magyar egyfajta egypártrendszer, és kérdéses a választások tisztasága. Úgy vélték, "a francia származású brüsszeli bürokrata" az ilyen kijelentésével "nem tesz mást, mint a magyar baloldal szekerét tolja, jelen esetben pedig a - minden elvi és erkölcsi megfontolást háttérbe szorító - összefogott ellenzéknek kampányol nemzetközi színtéren".

Felhívták a figyelmet arra, hogy Magyarország független, demokratikus jogállam, a LIBE-küldöttség vezetőjének aggodalmai valótlanok, az általa a választásokkal kapcsolatban megfogalmazott vádak pedig alaptalanok.

A Századvég elemzése szerint nemzetközi összehasonlítás alapján elmondható, hogy a magyar bíróságok függetlenebbek, mint például a német, "Európa legnagyobb gazdaságával szemben azonban mégsem fogalmaznak meg konstans jogállamisági aggályokat".

A médiapiaccal kapcsolatos kritikákkal kapcsolatban pedig kifejtették, "a baloldali és liberális médiacsatornák által nagymértékben uralt nyugat-európai médiakörnyezettel ellentétben a magyar viszonyok kiegyensúlyozottabbak, mivel minden politikai nézet és irányzat eljuthat a nyilvánossághoz".

Az elemzés szerint Gwendoline Delbos-Corfield úgy véli, az EU és a magyar kormány konfliktusának egyik oka, hogy a magyar kormány szerint a jogállamiságnak több definíciója létezik, miközben az unió éppen arra épül, hogy a jogállamiság nem nézőpont kérdése.

A Századvég elemzése felhívta a figyelmet arra: a jogállamiságnak köztudottan nincs egy egységesen elfogadott definíciója, annak elemei vannak, mint például a szabad választások, a többpártrendszer vagy a szólás- és sajtószabadság.

Ezek hazánkban mind megvannak, ugyanakkor, míg nálunk van alkotmánybíróság, Dánia, Hollandia, Izland, Svédország és - bár nem uniós tagok - az Egyesült Királyság, valamint Norvégia sem rendelkeznek ezen demokratikus intézménnyel, mégsem érik őket olyan vádak, hogy veszélyben lenne a jogállamiság"

- szögezték le.

Az elemzésben úgy vélték, a vita forrása sokkal inkább az,

"hogy egyesek politikai célokra használnak jogi terminológiát, és alaptalan vádakat megfogalmazva agitálnak azon tagállamok kormányai ellen, amelyek nem követik az uniós narratívát".

A Századvég elemzése szerint ezek alapján nem túlzó az a megállapítás, hogy a bizottsági látogatás tárgya

valójában nem a jogállamiság, hanem bizonyos értékrend és ideológiabéli különbség, úgy a delegáció jelenlegi célja sem a demokrácia "megmérése" inkább (...) a 2022-es magyarországi választásokba történő beavatkozás", a látogatás és a jelentés "a jogállamiság érvényre juttatása helyett az európai baloldal kampánycéljait szolgálja".

A "tényfeltáró látogatás" során olyan témákat érintettek, többségében kormánykritikus szereplőkkel tárgyalva, amelyeket illetően megmásíthatatlan prekoncepciókkal rendelkeznek, és így szinte biztosan állíthatjuk, hogy a többségében baloldali képviselőkből álló politikai testület kiküldött tagjai arra az - előre megírt és valótlan - konklúzióra jutnak, hogy Magyarországon megszűnt a demokrácia, az alapvető jogok érvényesülése pedig csak nyomokban észrevehető. Ez alapot adna a globalista európai baloldalnak a még intenzívebb támadásokra és nyomásgyakorlása, amivel Magyarország megbüntetését kívánják elérni a Európai Tanácsnál és az Európai Bizottságnál

— olvasható az elemzésben.

Felhívták a figyelmet arra is, hogy az Európai Parlament 2019-ben még a tagállami választások befolyásolása ellen foglalt állást.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.