2020. augusztus 3., 15:42

A Kisebbségi Jogvédő Intézet küldetése

2020. június 4. a magyar nemzet számára két különleges üzenetet hordozott. Az elmúlt száz esztendőben az elcsatolt területeken a többségi nemzetek lélekszáma kétszeresére, háromszorosára nőtt. Ha ott élő magyar nemzettársaink teljes jogú állampolgárai lettek volna az utódállamoknak, ma legalább hétmillió magyar élne a szomszédos országokban. – jelentette ki Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója, a kilencedik Kisebbségvédelem Európában című nyári egyetem megnyitóján.

Csóti György
Fotó: Czibula Csaba

Ezzel szemben a 2010/11-es népszámlálási adatok tanúsága szerint csupán kétmillió kétszázezren vannak. Ha ezt a számot kiegészítjük a valamilyen okból magát nem magyarnak vallókkal és a számlálási csalások becsült összegével, akkor sincsenek többen 2,6-2,8 milliónál.

A rendszerváltozások óta eltelt három évtizedben – kisebb-nagyobb megszakításokkal – arról szólt a magyar nemzetpolitika, hogyan lehetne elérni, hogy határmódosítások nélkül a Kárpát-medencében mindenki magyarként élhessen teljes életet szülőföldjén.

Kezdetben sokan úgy gondolták, a kis lépések taktikája eredményt hozhat. A parlamentáris demokrácia eszközeivel, törvényes úton kivívni a minél teljesebb önrendelkezést. Nem volt rá fogadó készség sem a nemzetközi térben, sem a szomszédos államokban. Három évtizede tízesztendős népszámlálási szakaszokban több százezerrel fogy a magyarság az elszakított területeken. – fejtette ki Csóti György, aki hozzátette, hogy minden körülményt figyelembe véve, a végleges megoldást reálisan csak az autonómia, a tényleges és a teljes körű autonómia hozhatja meg.

Teljes körű, azaz személyi elvű, kulturális és területi autonómia, illetve ezek kombinációja, hol mire van szükség. Sajnos erre Szlovákiában, Ukrajnában és Romániában pillanatnyilag nincs esély. Ezt felismerve, az ott élő magyar közösségek részben feladták ezt a küzdelmet, de csak átmenetileg, és vannak még aktív politikai harcot folytató csoportok, szervezetek.

A Kisebbségi Jogvédő Intézetet (KJI) az a felismerés hozta létre, a puszta megmaradásért kell küzdeni addig, amíg az autonómia megvalósul. Kifejtette, hogy ezzel párhuzamosan természetesen erősíteni kell az önrendelkezési jogokért folytatott küzdelmet is. A szülőföldön magyarként megmaradást két alapfeltétel garantálja: a megélhetés és a jogbiztonság.

Európai szintű megélhetést minden elszakított honfitársunknak, és annak megteremtését, hogy a magyar ember mindenhol a Kárpát-medencében emelt fővel járhasson szülőföldjén, ne érhesse jogsértés magyarsága, vagy vélhetően magyarsága miatt.

Az intézet igazgatója megemlítette, hogy ebből a célból jött létre nyolc évvel ezelőtt a KJI, amely egy alapítványi háttérrel, budapesti székhellyel, kárpát-medencei tevékenységi területtel működő civil szervezet.

Csóti elmondta,  a Kisebbségi Jogvédő Intézetet három pilléren nyugszik: jogsegélyszolgálat, oktatás és tudományos tevékenység.

19 állandó jogsegély szolgálatot működtetünk szerte a Kárpát-medencében, több tucat ügyvédi irodával együttműködve képviseljük külhoni nemzettársainkat peres ügyekben. Minden évben nyári egyetemeken képezzük a külhoni fiatal joghallgatókat, kezdő jogászokat és ügyvédeket. Tevékenységünket évkönyvekben publikáljuk, tavaly óta pedig egy tudományos folyóiratot is szerkesztünk.

- fejtette ki a Csóti György.

A Kisebbségi Jogvédő Intézet küldetése a fentiek értelmében: alapvetően hozzájárulni a külhoni magyarok jogbiztonságához.

Szilágyi Péter a Kisebbségi Jogvédő Intézet (KJI) és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet (NPKI) közös tanácskozásának megnyitóján közölte: a résztvevők a kormányzatból érkező megszólalók, valamint magyarországi és Kárpát-medencei szakemberek segítségével kaphatnak képet külhoni, köztük a diaszpórában élő magyarság helyzetéről és a jogvédelemről.

A kisebbségi jogok tekintetében komoly visszalépés tapasztalható "néhány ország viszonylatában" - hívta fel a figyelmet a miniszteri biztos.
Szilágyi Péter megfogalmazása szerint a 2010 óta tartó nemzetpolitikai munkának nagyon komoly eredményei vannak a jogvédelemben is.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.