2022. január 5., 16:10

2022: Békésy György emlékév?

Békésy György (1899–1972) orvosi Nobel-díjjal kitüntetett magyar fizikus halálának 50. évfordulója alkalmából a Békésy György Emlékbizottság kezdeményezésére valószínűleg Békésy György Emlékévvé (BGE) nyilvánítják a 2022-es esztendőt.

Fizikusként orvosi Nobel-díjat kapott
Békésy György (1899-1972)
Fotó: Wikipédia

Az Emlékbizottság elnöke, dr. Vincze János professzor a sajtóhoz eljuttatott közleményében beszámolt az eddigi lépésekről. Áder János Magyarország államfője már írásban jelezte, hogy elvállalja a BGE fővédnökségét.

Maga Békésy György nagy műgyűjtő is volt és az évtizedek során értékes műtárgyak kerültek a birtokába. Ezeket végrendeletében a Nobel Alapítványra hagyta, amely ezekből 1974-ben Stockholmban állandó kiállítást szervezett. A tárlatot a svéd uralkodó nyitotta meg, aki megállapította: „A Nobel Alapítvány megalapítása óta ekkorra értékű adományt nem kapott.” Azt már Vincze professzor teszi hozzá, hogy a svéd király akkori állítása 2022-ben is igaz.

Az Emlékbizottság elnökeként tárgyalást folytatott a Nobel Alapítvány vezetőivel és ígéretet kapott rá, hogy a Békésy-féle műgyűjteményt egy évre kölcsön adják Magyarországra. Jelenleg keresik azt a múzeumot, ahol a kiállítást méltó körülmények között megvalósíthatják. A szervezők abban is bíznak, hogy a kormányzat megelőlegezi a szervezéssel járó költségeket, amelyek tekintettel a várható nagy érdeklődésre minden bizonnyal megtérülnek majd.

Vincze professzor találkozott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetőivel is, akik üdvözölték azt a javaslatát, hogy a pénzintézet bocsásson ki a világhírű tudós halálának 50. évfordulója alkalmából egy emlékérmet. Az MNB 23 művészt kért fel az emlékérem megtervezésére. A beérkezett pályaművek közül egy héttagú zsűri választotta ki a kivitelezésre legalkalmasabbnak ítélt munkát. Már elkészült az érme gipsz modellje és jelenleg a műhelymunka folyik.

A Békésy emlékérem két formában kerül majd bemutatásra 2022. július 3-án; a színesfém változat 2000 forint értékű, az ezüst változat 7500 forint értékű lesz. Mindkét emlékérem 4000–4000 példányban készül.

Vincze János professzor egy 350 oldalas könyvet is publikált „A Nobel-díjas, biofizikus nemes Békésy György – életútja” címmel. A kiadvány kétnyelvű – a magyar szöveg angol fordítását is tartalmazza.

Békésy megmutatta, hogy a belsőfülben, a csigában lévő alaphártya ugyanúgy feszítetlen, ahogyan a középfület határoló dobhártya is az. Így a hangmagasság érzékelése nem történhet az alaphártya rezgésének rezonanciájával. Bebizonyította, hogy a csigában a hang érzékelésekor nem szabályos állóhullámok alakulnak ki, hanem egy – ma úgy mondanánk – nemlineáris hullám halad végig, amelynek amplitúdója a frekvenciától függően a mintegy 30 mm hosszú járat más-más helyén éri el maximumát. Azt is megmutatta, hogy e hullám csak a gyújtó szerepét tölti be a hangérzetet közvetítő idegsejtek működésében, amihez az energiát a csigában elektrokémiai források szolgáltatják. Az emberi hallószerv működésére vonatkozó kutatások jelentős részét, amelyekért végül is Nobel-díjat kapott, Magyarországon végezte az 1930-as években és az  1940-es évek első felében. Amikor 1947-ben elhagyta Magyarországot és végül az Egyesült Államokban telepedett le kiszélesítette kutatási területét: a látás és általában minden érzékelés közös tulajdonságait, például az úgynevezett oldalirányú gátlást tanulmányozta.
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.