2024. június 29., 11:35

Péter-Pál napja

A magyar néphagyomány különleges napként tartja számon június 29-ét, Péter-Pál napját.

Szent Péter és Szent Pál

Fotó: Gerner Attila

A római katolikus egyházat Jézus útmutatása nyomán megszervező két apostol legnagyobb ünnepe, vértanúságuk napja.

Péter, eredeti nevén Simon halászként dolgozott, mielőtt Jézus tanítványa lett, majd tanítómesterük halála után folytatta a keresztény tanok hirdetését. Pétert Jézus a legfontosabb tanítványának tekintette, kereszthalála után az egyházalapítást is rá bízta.

Péter végül Rómában lefektette a pápaság intézményének alapjait, amely fokozatosan a keresztény egyház legfőbb irányító szerve lett. Pétert a római katolikus egyházban az első pápaként tartják számon. Tiszteletére viseli minden pápa a halászgyűrűt. Sírja fölé magasodik Vatikánban a világ legnagyobb keresztény temploma, a Szent Péter-bazilika.

Pál, eredeti nevén Saul sátorkészítő mester volt, római polgárjoggal rendelkezett, mely többször megmentette életét. Sokáig a korai keresztények üldözője volt, míg az ún. “damaszkuszi úton” megtért (Pál fordulása) és attól fogva Jézus követője és egyik tanítványa lett. Nyelvtudása, műveltsége és gyors észjárása révén kiemelkedő keresztény igehirdetővé vált. Sírja fölé épült Róma második legnagyobb bazilikája, a Szent Pál-bazilika.

A Magyar Néprajzi Lexikon idevágó szócikkében egyebek mellett ezt olvashatjuk:

Általában úgy tartották, hogy a búza töve ezen a napon megszakad, kezdődhet az aratás. Sárkeresztesen kalendáriumi rigmussal biztatták egymást:

Elmúlott már Ézsaiás,
Vágd a búzát pőre gatyás!

A Mura-vidéken ekkor kezdik aratni a rozsot. Topolyán kimentek megnézni a búzát, és egy-két kaszasuhintást tettek próbaképpen, mert ez a nap egyébként dologtiltó nap volt.

Szent Pétert a halászok patrónusaként tisztelték, s az egykori halászcéhek ilyenkor rendezték a gyűlésüket. Ekkor volt a legény- és mesteravatás. Dunaszekcsőn Péter-Pál előestéjén a halászok rúdra kötött ponttyal járták végig a falut és köszöntötték vásárlóikat, akik kaláccsal, borral vendégelték meg őket. Másnap a halászok rendeztek vendégséget halpaprikással, túrós csuszával.

Szent Péter a szegedi lakatoscéh védőszentje volt, mert kezében kulccsal szokták ábrázolni.

A Csallóközben Péter-Pál napjához fűződik az a hiedelem, hogy amelyik legény vagy lány elsőnek hallja meg a harangszót e napon, az év végéig megnősül vagy férjhez megy.

Ugyancsak a Csallóközben a gyümölcsevési tilalom (mely másutt általában Szent Iván-naphoz kapcsolódott) Péter-Pál napjához kötődött. Az ünnepig nem volt szabad gyümölcsöt, főként cseresznyét enni, akinek a kisgyermeke meghalt, hogy az a túlvilágon kaphasson. Az ünnep után pedig az első szemet idegen gyereknek kellett adni, s csak azután ehetett az anya.

Az aratás szimbóluma az égen is megjelenik, hiszen ekkortájt a Nap az Orion csillagkép közelében jár, amelyet a magyar nép „Kaszás” csillagképként is ismer, mely környezetének csillag-elnevezéseit szintén az aratáshoz kötik.

Megosztás

Címkék

Péter-Pál napja

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre