2020. november 1., 20:31

Jézusa kezében kész a kegyelem

A közmédia és a Hagyományok Háza közös műsora november első hetében mindenszentek ünnepére és a halottak napjára emlékezik. A zenei összeállításban az ünnephez illő dallamok szólalnak meg erdélyi vonósbandák előadásában.

Balatonudvari temető szív alakú sírkövei
Galéria
+1 kép a galériában
Fotó: Csermák Zoltán

A Kossuth Rádió „Hajnali”- Népzenei összeállítás korán kelőknek című műsora a november 2-ával kezdődő héten a mindenszentek és a halottak napjához kapcsolódó szokásokat mutatja be.

Mindenszentekkor és halottak napján Európa számos országában, köztük minden magyarlakta területen a mai napig szokás a temetők látogatása.

Az elhunyt rokonok sírhelyeit ilyenkor virággal – főleg krizantémmal –, koszorúval és mécsesekkel díszítik fel. Ez a hagyomány a XIX. század elejétől terjedt el a katolikus vallású németség közvetítésével.

Mindenszentek napját a katolikus egyház a 830-as években nyilvánította egyetemes ünneppé,

gyökerei azonban egészen az ókorig nyúlnak vissza.

A kelta népek hite szerint az elhunytak október harmincegyedikén éjjel vándoroltak át a túlvilágra, az élők pedig étel- és italáldozattal, valamint világító lámpásokkal segítették útjukat.

A keresztény egyház ma az üdvözült lelkek emléknapjaként, illetve az egyházi naptárból kimaradt szentek ünnepeként tartja számon november elsejét. A Kárpát-medencei néphit szerint e napon hazalátogattak a halottak, sok helyen evőeszközt, kenyeret és sót is előkészítettek számukra.

Mindenszentek és az azt követő halottak napja közötti éjszakán a régi hiedelem szerint a templomban a halottak miséztek.

Ilyenkor a babona úgy tartja élő embernek nem volt tanácsos megpillantania őket, mert könnyen a halálát okozhatták.

Ez időszakban tiltott volt számos házimunka, mint például a mosás és a meszelés.

Szlavóniában a földdel kapcsolatos munkákat is felfüggesztették, mert a néphit szerint betegségeket okozott az ekkor vetett gabonából készült liszt.  

A manapság oly népszerű halloweeni töklámpás készítését sokan az angolszász kultúrához kötik, pedig a tök faragásának Magyarországon is régi hagyománya van.

Egy Árpád-házi királyokról szóló legenda szerint a Szent László által Visegrádra bezárt trónkövetelő, Salamon ablakait rakták ki világító töklámpásokkal, hogy éjszaka is megfigyelhessék. A Partiumban és Erdély számos vidékén sokáig kivájt tökbe tették a halottak napjára gyújtott gyertyát, így azt sem a temető felé menet, sem a sírok mellett nem fújta el a szél.

A műsor szerkesztői Maruzsenszky Andor és Éri Márton, a műsorvezető: Pénzes Géza.

Adás: Kossuth Rádió (minden reggel 4.03)

A műsor interneten is elérhető.

Caravaggio, Mária halála
Galéria
+1 kép a galériában
Megosztás

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.