cl_magyar7_029_het_2024
Pártatlan közvetítés, véres kampány és a Vatikánig sem hallatszó ima
Magyar7 - 29. száma
2023. szeptember 2., 15:05

A zsidó kultúra európai napjának előzöngéjeként Seress Rezső-kiállítás Komáromban – KÉPEKKEL

Már folynak a zsidó kultúra európai napjára, szeptember 3-ra tervezett ingyenes műsorfolyam előkészületei Komáromban. Az érdeklődők a Komáromi Zsidó Hitközség és Komárom város által a Tiszti Pavilonban megtartandó, egész napos rendezvényre oly´ módon is hangolódhatnak, hogy megtekintik a Komáromban is élt, majd 55 évvel ezelőtt tragikusan elhunyt Seress Rezső, világhírű zeneszerző és zongorista életútját a paviloni főbejárat előtt bemutató kültéri kiállítást.   

A zsidó kultúra európai napjának előzöngéjeként Seress Rezső-kiállítás Komáromban KÉPEKKEL
Galéria
+8 kép a galériában
Seress Rezső életét és pályáját öt panelen mutatják be
Fotó: Nagy-Miskó Ildikó

Ki ne ismerné a Szeressük egymást, gyerekek, a Csak átutazó vagyok itt a Földön, a Fizetek főúr, a Gyere, Bodri kutyám és főként a Szomorú vasárnap című örökzöld dalokat, amelyek zenéjét szintén Seress (eredeti vezetéknevén Spitzer) Rezső (Budapest, Józsefváros, 1899. november 3 – Budapest, 1968. január 12.) szerezte, a szövegét pedig Jávor László írta. Az utóbbit, amit az öngyilkosok himnuszának is neveztek azért, mert az életet önmaguktól eldobók holtteste mellett sok esetben annak kottája hevert, 28 nyelven 140 országban adták elő olyan világsztárok, mint Josephine Baker, Louis Armstrong, Ray Charles és mások.

A zsidó kultúra európai napjának előzöngéjeként Seress Rezső-kiállítás Komáromban KÉPEKKEL
Seress 1899 és 1924 közti éveiről
Fotó:  Nagy-Miskó Ildikó

Megdöbbentő, hogy a már életében zseninek nevezett művészember mennyit szenvedett - nélkülözött, miközben rá egy amerikai bankszámlán befagyasztott 370 ezer dollárnyi jogdíj várt, de azt az átkos kommunista rendszernek „köszönhetően” sosem utalhatták át neki.

A megérdemelt gazdagság helyett küzdelmes életet, egyebek mellett a zsidó származása miatti munkanélküliséget és a haláltáborban munkaszolgálatosként megalázó gyötrelmeket kellett átélnie. Mindezt túlélte, és bár a hazatérésekor a hitvese elhagyta őt egy másik férfi miatt, később neki is megbocsátott, s visszafogadta őt.

A zsidó kultúra európai napjának előzöngéjeként Seress Rezső-kiállítás Komáromban KÉPEKKEL
Út a világhírnévig, 1924-1939 között
Fotó:  Nagy-Miskó Ildikó

Bár az 1956-os magyar forradalom kitörésekor a jóakarói rá akarták őt beszélni a távozásra, ám Magyarországot nem hagyta el. Pedig a rádiózás és televíziózás elterjedésével egyre kevesebben látogatták az éttermeket, ahol játszott a „kistermetű nagymester”. Egymás után mindent elveszített, ami korábban erőt adott neki…

A zsidó kultúra európai napjának előzöngéjeként Seress Rezső-kiállítás Komáromban KÉPEKKEL
A világháború poklában 1939-45 között
Fotó:  Nagy-Miskó Ildikó

A később sikeres pályát befutott Presser Gábor Seress Dob utcai lakása alatt élt, s így emlékezett rá vissza:

Emlékszem, mindig a Szomorú vasárnapot hallgatta, minden nap, pontosan kettőtől hatig, egyik feldolgozást a másik után".

1967-ben nyugdíjazták, s amikor úgy érezte, hogy már játszania sincs miért, 1968 telén levetette magát lakása erkélyéről. Ugyan túlélte a zuhanást, s ájult állapotban a MÁV-kórházba szállították őt, de később, január 12-én megfojtotta magát a gipszét tartó dróttal. A budapesti Kozma utcai izraelita temetőben alussza örök álmát.

A zsidó kultúra európai napjának előzöngéjeként Seress Rezső-kiállítás Komáromban KÉPEKKEL
Az 1945-68 közti nehéz, viszontagságos évei
Fotó:  Nagy-Miskó Ildikó

A komáromi kötődése kapcsán megemlítendő: kissrácként a családjával azért költözött Komáromba, mert az édesanyja, Spitzer Blanka később férjhez ment Purgesz Béla komáromi pékmesterhez. Majd a budapesti színészkedéssel töltött időszaka után, 1924-ben visszatért a már Csehszlovákiához csatolt Komáromba, s a zeneszerzés mellett a Tiszti Pavilon pincebárjában és a Moderna moziban zongoristaként dolgozott.

A Még egy éjszaka … című első slágerét is Komáromban szerezte. 1929-ben azonban másodszor és immár véglegesen a magyar fővárosba költözött. A volt budapesti lakóházának falán 2006 óta Beamter „Bubi” Jenő dzsesszmuzsikussal közös emléktábla jelzi a hajdani ottlétüket. Komáromban pedig 1992-ben utcát neveztek el róla.  

A zsidó kultúra európai napjának előzöngéjeként Seress Rezső-kiállítás Komáromban KÉPEKKEL
Az öngyilkosságra késztető, világhírű sláger
Fotó:  Nagy-Miskó Ildikó

A Duna Menti Múzeum és a túlparti Klapka György Múzeum, valamint a Touristinfo munkatársai által, a Kehila-díjas Galo Vilmos történész vezetésével készített, ötpaneles emlékkiállításon kívül az életét, munkásságát bemutató, kétnyelvű szórólapok is készültek Seress Rezső emlékére, akire vasárnap 13:45 órától előadással és koncerttel is emlékeznek a Tiszti Pavilonban. A fél 11-kor kezdődő zsidó kultúra európai napján, amelyen Izrael szlovákiai nagykövete is jelen lesz, átadják majd az újabb Kehila-díjakat, lehetőség lesz zsidó ételek kóstolójára, s a somorjai Samaria Klezmer Band is fellép. A részletes program a képgalériánkban található. 

A zsidó kultúra európai napjának előzöngéjeként Seress Rezső-kiállítás Komáromban KÉPEKKEL
Szlovák nyelven is olvashatók a tájékoztató szövegek
Fotó:  Nagy-Miskó Ildikó
A zsidó kultúra európai napjának előzöngéjeként Seress Rezső-kiállítás Komáromban KÉPEKKEL
Galéria
+8 kép a galériában
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.