Vége a filléres és gyors cégügyek korának
Szlovákia üzleti környezete a nyár végén egy olyan adminisztratív mérföldkőhöz érkezik, amely fenekestül forgatja fel a cégalapítás és a cégmódosítás eddig megszokott, rugalmas menetrendjét. 2026. augusztus 17-én életbe lép a cégjegyzékről szóló új törvény, valamint a kereskedelmi törvénykönyv átfogó módosítása.
A jogalkotói cél ambiciózus: csökkenteni a vállalkozók tranzakciós költségeit, növelni a nyilvántartásban szereplő adatok átláthatóságát és megbízhatóságát, valamint visszaszorítani az úgynevezett zugjogászatot – vagyis a jogügyletek szakszerűtlen, a tartalomért vállalt érdemi felelősség nélküli közvetítését.
A gyakorlatban mindez a céges dokumentumokkal szembeni lényegesen szigorúbb formai követelményeket, a közjegyzők szerepkörének bővülését és a vállalkozókat segítő új digitális eszközök megjelenését jelenti. A reform így szervesen illeszkedik abba a tágabb megközelítésbe, amely a vállalkozói környezetet jogi szempontból kívánja újraformálni.
A hazai társasági jog eddigi egyik legnagyobb vonzerejét a viszonylagos gyorsaság és a költséghatékonyság jelentette. Egy korlátolt felelősségű társaság (s.r.o.) létrehozása vagy a cégstruktúra módosítása minimális jogi ismeretekkel, formanyomtatványokkal és az e-személyi igazolvány nyújtotta elektronikus aláírással szinte a nappaliból intézhető volt. Az új, augusztus közepén hatályba lépő szabályozás azonban paradigmaváltást hoz: az állam a jogbiztonságra hivatkozva kötelezővé teszi a jogászok – közjegyzők és ügyvédek – szoros közreműködését a legfontosabb céges folyamatokban.
A cégalapítás terén a legfőbb változás, hogy a hagyományos módon létrehozott társaságok esetében búcsút mondhatunk a házilag megírt társasági szerződéseknek és alapító okiratoknak. A törvény szigorúan előírja, hogy ezeket a dokumentumokat a jövőben kizárólag közjegyzői okiratba foglalva, vagy ügyvéd által autorizálva fogadja be a cégbíróság.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a teljes folyamatot jogásznak kell felügyelnie, ami azonnali, százeurós nagyságrendű pluszköltséget generál a nulladik lépésnél. A törvényalkotó ugyan nyitva hagyott egy kiskaput az ún. egyszerűsített alapítás formájában, ahol továbbra is használható a jogi ellenjegyzés nélküli, szabványosított elektronikus űrlap, de ennek feltételrendszere rendkívül szűkös.
Ezt az utat csak azok a legfeljebb öt tagot számláló cégek választhatják, amelyek kizárólag pénzbeli betéttel alakulnak meg, nem hoznak létre felügyelőbizottságot, és a tevékenységi körük legfeljebb tizenöt szabadon választható iparűzési engedélyre korlátozódik. Minden olyan esetben, ahol nem pénzbeli hozzájárulásra, egyedi társasági szerződésre vagy tágabb tevékenységi körre van szükség, a drágább és bonyolultabb, közjegyzői vagy ügyvédi utat kell bejárni.
A már működő vállalkozások életében a legfájdalmasabb pontot egyértelműen a személyi változások adminisztrációjának megnehezítése jelenti. Az ügyvezető kinevezése vagy visszahívása eddig egy rutinfeladat volt: elegendő volt egy egyszerű taggyűlési jegyzőkönyv, amelyen a levezető elnök aláírását a legközelebbi községi hivatalban vagy anyakönyvvezetőnél hitelesítették. Augusztus 17-től ez a kényelem megszűnik.
A taggyűlési határozatot kötelezően közjegyzői okiratba kell foglalni, ami nem csupán egy utólagos bélyegzőt jelent, hanem a közjegyző fizikai jelenlétét a taggyűlésen, vagy a tagok együttes látogatását a közjegyzői irodában. Figyelembe véve a közjegyzők jelenlegi leterheltségét, ez a lépés hetekkel vetheti vissza egy gyorsan lépni kívánó cég operatív működését. Némi könnyebbséget jelent, hogy az egyszemélyes kft.-k esetében az egyedüli tag döntése ügyvédi autorizációval is érvényes marad, ám az ingyenes, vagy pár eurós megoldások kora itt is leáldozott.
Még ennél is szigorúbb keretek közé szorítják az üzletrész-átruházást, vagyis a cégtulajdonosok cseréjét. A módosított kereskedelmi törvénykönyv egyértelműen kimondja, hogy az üzletrész-átruházási szerződés érvényességéhez elengedhetetlen a közjegyzői okirati forma vagy az ügyvédi autorizáció.
Az elektronikus aláírással az otthonról megkötött cégeladások lehetősége megszűnik. Minden tranzakciót személyes találkozóhoz és komoly jogi honoráriumhoz kötnek, ami a szakértői becslések szerint szerződésenként könnyen eléri vagy meg is haladja a kétszáz eurót.
A szigorítás a cégbírósági bejegyzés folyamatát és a képviseleti jogosultságokat is érinti. Az új rendszerben a cégjegyzékbe történő bejegyzésre irányuló kérelmeket már nem adhatja be bárki egy egyszerű meghatalmazással. Képviselőként kizárólag ügyvéd, közjegyző, vagy a meghatalmazó cég saját belsős alkalmazottja járhat el. Ez komoly érvágás azoknak a mikrovállalkozásoknak, amelyek eddig a könyvelőjükre vagy egy külsős adminisztratív tanácsadóra bízták ezeket a feladatokat.
Újdonság ugyanakkor, hogy a jövőben maguk a közjegyzők is működhetnek regisztrátorként, azaz a cégbíróság mellett ők is bejegyezhetik a változásokat. Ennek komoly előnye, hogy míg a cégbíróság hibás beadvány esetén könyörtelenül elutasítja a bejegyzést, a közjegyző tizenöt napos hiánypótlási lehetőséget biztosít. Van azonban egy fontos összeférhetetlenségi szabály: az a közjegyző, aki a társasági szerződést vagy a jegyzőkönyvet készítette, nem végezheti el a bejegyzést az adott cég esetében, ehhez egy másik kollégát vagy a bíróságot kell felkeresni.
Összességében kijelenthető, hogy bár a cégbírósági illetékek alapdíja változatlan – az első bejegyzés 220 euró, a változások bejegyzése pedig 50 euró marad –, a kötelező jogi közreműködés miatt egy-egy procedúra is 100-200 euróval többe kerül majd. Azok a hazai vállalkozók, akik struktúraváltáson, cégeladáson vagy új ügyvezető kinevezésén gondolkodnak, versenyt futnak az idővel.
Augusztus közepéig még a régi, rugalmas, filléres és gyors szabályok szerint léphetnek, utána viszont fel kell készülniük a lassabb és drágább ügyintézésre.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2026/33. számában.
