Szlovákiát jobban érintené az orosz gáz hiánya, mint másokat
A jelenlegi helyzetben az enyhe tél kétségkívül kedvez Európának. Tény viszont, hogy továbbra is az orosz gáztól függünk, és kérdéses, hogy Európa túlélné-e nélküle. A kérdés feltevése jogos, bár jelenleg senki sem tudja azt a forgatókönyvet elképzelni, hogy Moszkva elzárná a gázcsapokat Európa számára, és valójában Oroszország szempontjából sem lenne ennek értelme.
A szakemberek már régóta figyelmeztetnek arra, hogy az európai vállalatok és háztartások túlságosan függnek ettől az Oroszországból érkező stratégiai nyersanyagtól.
Egy Oroszországgal való nyílt konfliktus esetén ugyanis ennek a katasztrófa-forgatókönyvnek a lehetősége is kockán forog.
Főleg, ha a Nyugat még extrémebb szankciókkal sújtja Vlagyimir Putyin orosz elnök rezsimjét, és például elvágja az egész országot a SWIFT pénzügyi rendszertől, amely a zökkenőmentes pénzügyi tranzakciókat biztosítja számára, s amely felett Oroszország nem rendelkezik ellenőrzéssel, írja az aktuality.sk portál.
„Nem valószínű, hogy Oroszország megállítja az Európába irányuló földgázszállítást, mivel rengeteg pénzt keres rajta” – idézi a Politico portál Mike Fulwood brit szakértőt. „De ha eljutunk odáig, hogy a Nyugat elvágja Oroszországot a SWIFT-től, a Gazprom azt állítja, hogy leállítja a gázszállítást, mert nem lenne mód arra, hogy megkapja az érte járó fizetséget” – fűzte hozzá a brit szakértő.
Több tanulmány szerint az Európai Unió tagországai 35-40 százalékban függnek az orosz gáztól. Szlovákia esetében azonban ez a szám jóval magasabb – egészen 70 százalékos. Az uniós tagországok közül még Bulgária, Finnország és Ausztria függ hasonló mértélben az orosz gáztól.
Az orosz gáz az Ukrajnán áthaladó Jamal-vezetéken keresztül érkezik hozzánk. 2009-ben az Ukrajna és az orosz Gazprom közötti vita során gyakorlatilag leállt a gázáramlás a vezetéken keresztül, az ukrán ügyfelek kifizetetlen számláival kapcsolatos formális viták miatt.
Nem hivatalosan azonban azért, mert Ukrajna akkoriban próbált közelebb kerülni az Európai Unióhoz, a Kreml pedig nem értett egyet az akkori ukrán kormány Európa-párti politikájával.
Ukrajna akkoriban, 2009 rendkívül hideg telén csaknem 2 hétig orosz gázellátás nélkül maradt, amitől egyébként továbbra is alapvetően függ.
A stratégiai nyersanyagot, amit az oroszok az Ukrajna területén át haladó gázvezetéken keresztül engednek tovább, mi sem kaptuk meg, és a tartalékainkhoz kellett nyúlnunk. A vitát végül az akkori ukrán kormányfő Julija Timosenko és Vlagyimir Putyin orosz elnök rendezte, de lecke volt ez egész Európa számára. Mert mi történne Európával, ha az oroszok valóban leállítanák a gázellátást? Ezt a kérdést egyre gyakrabban teszi fel a média és az elemzők is az Ukrajnával való növekvő feszültség idején.
„Ha folytatódni fog az oroszországi gázcsapok ilyen jellegű elzárása, akkor gondunk lesz a következő télre a tartályok feltöltésével” – jelentette ki Karol Hirman energiaszakértő az aktuality.sk podcastjében.
Az összes gáz nemcsak Oroszországból érkezik Európába, bár nekik rengeteg van belőle. Németország például fogyasztásának körülbelül egyharmadát Norvégiából kapja. Az unión kívüli Norvégia azonban jelenleg már nem tudja növelni a kapacitásait.
A súlyosbodó válság esetére már az Egyesült Államok, és a kicsi, de kőolajban és földgázban gazdag közel-keleti ország, Katar is felajánlotta a segítségét.
Az Egyesült Államok és Katar is úgynevezett cseppfolyósított földgázt (LNG) exportál tankerekben. A cseppfolyósított földgáz azonban sokkal drágább, mint az, ami a vezetékeken keresztül áramlik. Amíg ugyanis a tartályokba rakják, a földgázt mínusz 160 Celsius-fokra le kell hűteniük.
A cseppfolyósított gáz azonban szakértők szerint szükség esetén az orosz gázszállításnak maximum a negyedét fedezné.
Jó hír viszont, hogy Európában viszonylag meleg a tél, és a gázfogyasztás, beleértve az orosz gázt is, jelenleg az ebben az időszakban megszokottnál alacsonyabb – nálunk is.
Finnország, Lettország, Észtország, Bulgária, Horvátország, Csehország. És Szlovákia. Az energiaszabályozókat tömörítő uniós ügynökség jelentése alapján ez azoknak az országoknak a listája, amelyeket a leginkább érintene, ha elzárnák az orosz gázcsapokat.
„Nyárig az Európai Uniónak túl kellene élnie az esetleges jelentősebb orosz gázellátási zavarokat is” – magyarázza a Bruegel befolyásos gazdasági agytröszt legfrissebb elemzésében. „De ennek ára lenne az európai gazdaság számára, és az orosz gáztól függő néhány ország esetében rendkívüli intézkedéseket is igényelne.”
