Szlovákia rekordokat dönt az éjszakai munka terén az Unióban! Mennyire árt ez az egészségnek?
Erre a statisztikára nem lehetünk büszkék. Az utóbbi évtizedben az EU-tagállamok között nálunk a legmagasabb azok aránya, akik éjszaka dolgoznak. A legutóbbi, 2021-es adatok szerint az alkalmazottak 11,1 százaléka dolgozik rendszeresen éjszakánként. Számban kifejezve ez több mint 280 ezer embert jelent.
A férfiak közül többen dolgoznak éjszakai műszakban, az alkalmazottak 13,3%-a. Nők esetében az arány 8,5 százalék. Erre mutatnak rá az Európai Statisztikai Hivatal adatai. Ha ezt összehasonlítjuk a hasonlóan erős iparral rendelkező országok adataival, akkor kiderül, hogy azoknál az éjszakai munka aránya csak feleannyi, mint nálunk.
Természetesen vannak olyan területek, ahol az éjszakai munka elkerülhetetlen. Ilyen például az egészségügy és az energetika. Ami az ipart illeti, ott az éjszakai műszak lehetővé teszi a gyártás intenzívebbé tételét, a gyártósorok jobb kihasználását, a gyártási idő lerövidülését.
Éppen ez az a terület, ahol nagyban csökkenteni lehetne az éjszakai munkavégzést. Például azzal, ha éjszakára kikapcsolnák a gépeket, és semmi drámai sem történne.
A gazdasági profit nem ér annyit, mint az éjszakai műszakokban dolgozók egészsége.
A Pravda napilap összeállított egy kérdés-felelek anyagot, amelyben arra próbálnak rávilágítani, miért nem jó az éjjeli munka és milyen egészségi problémákat okoz.
Ebből kiderül, hogy a Trexima Bratislava adatai szerint 2022-ben még többen dolgoztak éjszakai műszakokban, mint korábban. Nagyjából 20 százalékot tett ki azok aránya, akik pihenés helyett dolgoztak, ez számmal kifejezve 385 ezer alkalmazottat jelent.
A legtöbben, több mint 150 ezer ember, az iparban éjszakai műszakoznak.
Az éjszakai munka negatív hatásaira több kutatás is rámutat. A brit Alváskutató Központ tudósai arra jöttek rá, hogy az éjjel végzett munka káoszt okozhat az emberi szervezetben egészen molekuláris szinten is.
A biológiai óra ugyanis azt „parancsolja”, hogy az emberi test éjszaka aludjon, nappal pedig legyen aktív.
Ezt a természetes bioritmust zavarja meg az éjszakai műszak. Negatív hatással van a hormonokra, a szervezet hőmérsékletére, az agyra és a hangulatra is.
Jeffrey Hall, Michael Rosbash és Michael Young orvosi Nobel-díjasok azt állapították meg, hogy az éjszakai munka megzavarja az immunrendszert, növeli a szív- és érrendszeri betegségek és a daganatos betegségek kockázatát.
Arra, hogy az ember nem éjszakai munkára van teremtve, Miroslava Kordošová, a családkutató intézet munkatársa is rámutat tanulmányában. Az éjjel dolgozónak nemcsak a munka nehézségeivel kell megküzdenie, de saját szervezetének igényeit (alvás) is el kell nyomnia. Ez krónikus fáradtsághoz és krónikus betegségekhez vezethet. Zavar keletkezhet az alvásban, nehezebbé válik az elalvás, étkezési panaszok, fejfájás léphet fel, de komoly emésztési zavarok is felléphetnek.
A fizikai tüneteken kívül a mentális állapotra is negatív hatással van az éjjeli munka. A fáradtság, kiégettség, idegesség, levertség, apátia mind-mind ennek tünete lehet.
Az alvásdeficit idővel krónikus fáradtságba, hangulatingadozásba, szorongásba vagy akár depresszióba is átmehet.
A munkahelyi balesetek kockázata is megnő azoknál, akik éjszaka vagy a kora reggeli órákban dolgoznak, mert felborul a bioritmusuk.
Az egész világon csökken az éjjeli munka aránya, de leginkább ott, ahol sokat költenek a fejlesztésre, ahol az éjszakai munkát redukálják, vagy azt technológiákkal helyettesítik.
Szlovákia autógyártó nagyhatalom, eddig négy autógyár működik az országban, az ötödik Kassa mellett épül fel. Ha eleget akarnak tenni a magas keresletnek, több műszakos munkavégzést kell biztosítaniuk. És ez az, ami az éjszakai munkára vonatkozó számokban megmutatkozik.
A gyártók arra figyelmeztetnek, hogy a gyártási folyamatok egymásra épülnek, ezért nem lehetséges az, hogy este lekapcsolják a gyártószalagokat és reggel folytassák a munkát. Az egyes technológiáknak nonstop „futniuk kell”, hogy ne értéktelenedjenek el a felhasznált anyagok. Ha éjszaka nem dolgoznának, a gyártósorok állnának, csökkenne a termelés, a konkurenciakészség, sokkal kevesebb alkalmazottra lenne szükség és az állami költségvetésbe is kevesebb pénz kerülne.
Egy biztos a cégeknek a rendelkezésre álló tudományos ismeretek alapján úgy kellene alakítaniuk a termelést, hogy az éjszaki munkavégzést korlátozzák. Oda kell figyelni arra is, hogy elegendő időt hagyjanak alkalmazottaiknak a pihenésre az egyes műszakok között.
