Szlovákia az európai drágulás élvonalába ugrott júliusban
A nyári szabadságolások és az utazási szezon kellős közepén kifejezetten kellemetlen meglepetés fogadta az európai, és különösen a szlovákiai autósokat a töltőállomásokon. Az Eurostat legfrissebb, nyár végi jelentése szerint az üzemanyagok ára egy rövid fellélegzés után ismét meredek emelkedésnek indult, amivel az Európai Unió tagállamainak túlnyomó többségében szembesülniük kellett a sofőröknek.
Bár az éves szintű összevetés is beszédes, a hazai autósok és fuvarozók számára a legfájdalmasabb adat egyértelműen az, hogy a nyár közepén bekövetkezett havi szintű árugrást tekintve Szlovákia az unió élmezőnyébe katapultálta.
Az európai statisztikai hivatal adatai rávilágítanak arra, hogy a közlekedési célú üzemanyagok és kenőanyagok piaca továbbra is rendkívül hullámzó. Júliusban az Európai Unió huszonhét tagállamából huszonötben mértek magasabb árakat, mint egy évvel korábban, az uniós átlag pedig csaknem tizenhét százalékos drágulást mutatott az előző esztendő azonos időszakához képest.
Érdekesség, hogy ez az emelkedés egy meglehetősen hektikus tavaszi-nyári időszakot követett: míg májusban még húsz százalék feletti volt az éves drágulás, júniusban tizennégy százalék alá szelídült az ütem, hogy aztán júliusban a grafikonok ismét felfelé vegyék az irányt.
A kontinens térképére pillantva drasztikus kilengéseket és végleteket láthatunk. Míg a romániai, németországi és litvániai kutakon 22-24 százalékos éves ársokkot kellett elkönyvelniük a fogyasztóknak, addig a szomszédos Magyarországon egy egészen minimális, alig egytized százalékos árcsökkenést rögzítettek a statisztikusok. Szlovákia a maga 14 százalékos éves drágulásával első ránézésre a középmezőnyben helyezkedik el, ám a hazai helyzet megítélése egészen más színezetet kap, amint a rövid távú, havi folyamatokat vesszük górcső alá.
A júniusról júliusra bekövetkezett árváltozások ugyanis már jóval borúsabb képet festenek a hazai viszonyokról. Bár uniós átlagban a gázolaj és a benzin is valamivel több mint négy százalékkal drágult egyetlen hónap alatt, a szlovákiai töltőállomásokon ennél markánsabb átárazás történt, méghozzá a fogyasztók kárára.
A dízel esetében tapasztalt kerek hét százalékos havi árugrás azt jelenti, hogy Szlovákia az ötödik legrosszabb helyen végzett az uniós rangsorban. Nálunk csupán a lengyelek, a németek, a görögök és a hollandok jártak rosszabbul.
A benzin esetében sem sokkal megnyugtatóbb a helyzet, ott a két és fél százalékos emelkedés a hatodik legmagasabb értéknek számít az unióban. Ez a nyárközépi drágulás különösen annak fényében érintette érzékenyen a családi és vállalati kasszákat, hogy a kora nyári, júniusi időszakban a hazai kutakon még egy határozott, megnyugtatónak tűnő árcsökkenésnek lehettünk tanúi. Ez a megtakarítás azonban pillanatok alatt elolvadt a legforgalmasabb turisztikai hónap beköszöntével.
Az adatok mögé nézve jól látható, hogy a régiós üzemanyagpiacokon továbbra is a kiszámíthatatlanság az úr. Elég csak északi szomszédunkra, Lengyelországra tekinteni, ahol a júliusi hónap során a benzin több mint tizenhét, a gázolaj pedig tizenhárom százalékkal drágult, ami regionális szinten is példátlan sokkot jelentett.
Ezzel szemben Európa más térségeiben, például Svédországban vagy Cipruson kifejezetten jelentős áresést könyvelhettek el az ottani autósok. A szlovákiai fogyasztók és gazdasági szereplők számára a legfőbb tanulság az, hogy a globális folyamatok és a finomítói árazások hetek alatt képesek felülírni bármilyen kedvező trendet.
A friss statisztikák egyértelműen bizonyítják, hogy az energiaárak tartós stabilizálódásáról szóló remények koraiak voltak, és a mindennapi közlekedés költségei a jövőben is az egyik legjelentősebb bizonytalansági faktort jelentik majd a hazai gazdaságban.
