2020. december 7., 14:01

Rosszul sáfárkodik az EU-s pénzekkel Szlovákia, a források 60%-át még mindig nem hívták le

Eduard Heger, a szlovák kormány pénzügyminisztere egy hétvégi konferencián arról beszélt, a 2014-2020-as ciklusban az ország rendelkezésére álló európai források (Európai strukturális és beruházási alapok) 15 milliárd eurójából kilencet még mindig nem merítettek ki. 

Európai Parlament - Brüsszel - illusztráció
Fotó: TASR/AP

Szlovákia kilenc ún. nemzeti programon keresztül részesül az Uniós pénzekből, összesen 15,3 milliárd euró értékben. Ez azt jelenti, az ország minden egyes állampolgárára 2830 euró jut (pontosabban jutott) fejenként. Az EU helyreállítási csomagjából, Heger szerint legalábbis, mintegy hatmilliárd euró kerülne Szlovákiába, nem beszélve a következő költségvetési ciklusról, amelyben újabb 13 milliárd eurót kaphat az ország. 

Heger kijelentette, ha nem vesszük figyelembe a helyreállítási csomagot, akkor 2021-ben 2,9, 2022-ben 3,1, 2023-ban pedig 7,3 milliárd eurót kellene merítenie Szlovákiának.

Ezek olyan forrásokból származó pénzek, amelyekben nincs benne a helyreállítási csomag támogatása. Ezek arra várnak, hogy kimerítsük őket! (...) ezt a kilencmilliárd eurót 2023-ig ki kell merítenünk, mert abban az évben véget ér a hároméves határidő. Nagyon gyorsan és nagyon hatékonyan kell kimerítenünk ezeket a forrásokat.

- közölte a tárcavezető.

Mire jut pénz?

Heger szerint az oktatás, illetve a kutatás-fejlesztés területén van igazán nagy szükség ezekre a támogatásokra. Ezen kívül a tárcavezető külön kiemelte a zöld politikát, "ha már számít nekünk a bolygó jövője". Ebben a szektorban négy célterületet jelöltek ki, komoly pénzek mehetnek például a megújuló energiaforrásokra, a vasútvonalak fejlesztésére, illetve a középületek és lakóépületek felújítására. A miniszter kiemelte még a közegészségügyi ellátást, a "hatékony állam" érdekében történő beruházásokat, illetve a digitalizációs projekteket. 

Heger beszélt arról is, mely területeken vár el reformokat Szlovákiától az Európai Bizottság. A miniszter szerint Brüsszel a közbeszerzések hatékonyságában talált kivetnivalót, illetve az építésügyi törvény reformjára is sor kerülhet, de "ez már a helyreállítási csomag része lesz".

Érdemes megnézni az alábbi ábrát, amely szépen szemlélteti, mennyire nem sikerült elkölteni az EU által Szlovákiának megígért pénzeket.

statisztika
Fotó: cohesiondata.ec.europa.eu/
Sárgával a lehívott, kékkel az odaítélt, szürkéskékkel a tervezett összeg látható. Az arányokra érdemes figyelni!
Mi a helyzet a kohéziós alappal?

Olvasóink számára bizonyára ismerős kifejezés a később csatlakozott és/vagy gazdaságilag sok esetben fejletlenebb országok megsegítésére létrehozott kohéziós alap, amely része a fent emlegetett ESB-alapoknak. Definíció szerint a Kohéziós Alap azokat az országokat támogatja, amelyekben az egy lakosra jutó bruttó nemzeti jövedelem (GNI) nem éri el az Európai Unió átlagának 90%-át.

A 2014 és 2020 közötti időszakban a Kohéziós Alap a következő országokat érintette: Bulgária, Ciprus, Csehország, Észtország, Görögország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Portugália, Románia, Szlovákia és Szlovénia. Összesen mintegy 64 milliárd eurónyi támogatást kaptak ezek az országok.

Szlovákiának erre az időszakra ('14-'20) nagyjából 4,5 milliárd eurót ítéltek meg. Ebből az első évben, 2015-ben alig az összes egy százalékát hívtuk le, tegyük hozzá, más országokhoz hasonlóan. 2020-ra a rendelkezésre álló összeg több mint fele, közel 2,5 milliárd euró még mindig "bent van". A listavezető Észtország például a támogatása 63%-át már hasznosította, de Magyarország is Szlovákia előtt jár ebből a szempontból, hiszen 57%-át elköltötte már a rendelkezésére álló pénzeknek.

A statisztikákat egyébként ma reggel frissítették, akit kicsit bővebben érdekel a téma, ITT találhat még érdekes adatokat.
Megosztás
Címkék