2022. augusztus 21., 16:06

Ötletek Felhőkakukkvárból

Arisztophanész (Kr. e. 446 k. – Kr. e. 386) attikai komédiaszerző Madarak című vígjátékában két athéni polgár a madarak segítségével építi meg Felhőkakukkvárt és ezzel tulajdonképpen megzsarolják az isteneket, akikhez nem jut el az emberek áldozati füstje és emiatt éhkoppra jutnak. Hogy szorult helyzetükből kiszabaduljanak, szerződésben kötelezik magukat, hogy osztoznak az athéni polgárokkal a világuralomban.

Sok terv, kevés idő
Illusztráció
Fotó: Wikipédia/Facebook/ma7

Manapság ez a Felhőkakukkvár Brüsszelben található, de a zsarolók nem az isteneket vegzálják, hanem a kiszolgáltatott európaiakat, akiket szorult helyzetükben (pandémia, orosz-ukrán háború, energiaválság, infláció, aszály stb.) különböző ötletekkel és javaslatokkal akarnak arra bírni, hogy még további megpróbáltatásokat vállaljanak.

Az agymosás célja, hogy eltereljék a figyelmet az Európai Uniót „irányító” politikusi elit tanácstalanságáról, illetve elhibázott energiapolitikájáról. Szekérderéknyi idézettel dokumentálhatnánk az elmúlt hetekben, hónapokban elhangzott kijelentések megalapozatlanságát, a valóságot ignoráló következtetéseit. Minderre még rátesznek sok lapáttal azok a sajtómunkások, akik – nem nehéz kideríteni miféle sugallatra – sorozatban szállítják az „érveket”, miközben sűrűn forgatják a bunkósbotot azokkal szemben, akik a józan paraszti eszükre hallgatva kételkednek az ötletek életképességében.

Az energia- és élelmiszerárak meglódulása, a végeláthatatlan negatív folyamatok természetesen komoly kihívást jelentenek minden országban, ezért volna fontos, hogy valóban átgondolt megoldásokat találjanak a súlyos problémák felszámolására, de legalább is csökkentésére.

Logikátlan döntések

Európa sok tekintetben vezető állama, Németország azonban érthetetlen módon nem a logikusnak tűnő döntéseket hozza meg, hanem saját helyzetét megnehezítve egyfajta erkölcsi hős pózában tetszelegve redukálja a német ipar és energiaellátás egyik fő forrásának, az orosz földgáznak a behozatalát és igyekszik az EU valamennyi tagállamának előírni, hogy ebben kövessék a német példát. Amikor a veszedelmesnek kikiáltott atomerőművek többségét fokozatosan leállították, a hiányzó villamosenergiát részben francia és cseh importból, részben pedig a korábban környezetszennyezőnek minősített széntüzelésű erőművek újra indításával igyekeztek pótolni. A megnövekedett szénszükséglet abból is adódik, hogy Németország korlátozta oroszországi földgázimportját, ezért kénytelenek visszatérni a szilárd fűtőanyagokhoz, hogy pótolhassák a kieső energiaforrásokat.

Most viszont a korábbiaknál is súlyosabb aszály miatt jelentősen megcsappant a folyók vízszintje, ezért a francia atomerőművek egy részét is átmenetileg be kellett zárni, ami jelentősen megemelte a villanyáram árát. De a vízhiány a folyami közlekedésben is komoly gondokat okoz, noha korábban a nyersanyagokat és a termékeket is hajókon szállították. A Rajna alacsony vízszintje elsősorban Németországban jelent fennakadást, megdrágult, illetve lehetetlenné vált a szükséges nyersanyagok vízi úton történő szállítása a villanyerőművekbe és a kőolajfinomítókba, de problematikussá vált az élelmiszerszállítás is, ezért a kormányzat már azt tervezi, hogy a nyersanyagokat vasúton juttatják célba, emiatt viszont háttérbe szorul a vasúti személyszállítás.

A vasutak megnövekedett leterheltsége egyre gyakrabban vezet késésekhez és bár korábban a takarékosság jegyében arra buzdították az embereket, hogy gépkocsijuk helyett vegyék igénybe a vonatot, a vasúttársaság jelezte, hogy a megnövekedett utasforgalom miatt nincs elég kapacitása a teherszállításra. És ezzel az ördögi kör bezárult.

A folyami teherszállítás kudarca

Pedig az elmúlt években Brüsszelben a vízi közlekedéssel kapcsolatban komoly elképzelések fogalmazódtak meg. A bizottság kidolgozott egy 35 pontos akciótervet, amely alapján 2030-ig 25 százalékkal, 2050-ig pedig 50 százalékkal kellene növelni a folyókon történő teherforgalmat. Adina Vălean közlekedési biztos szerint a szárazföldi vízi közlekedés központi szerepet játszhatna a közlekedési rendszerek „szénmentesítésében”. A 41 ezer kilométernyi vízi út a 25 EU-tagállamban nagy teret biztosítana a közlekedés zöldítése számára.

Ha visszagondolunk a különböző zöldítési programokra, a környezetvédők gyakran minden tudományos ismeretet nélkülöző „klímavédelmi” vízióira, akkor eléggé furcsán veszi ki magát a már régóta kárhoztatott, a karbonlábnyomot nemhogy csökkentő, hanem jelentősen megemelő hagyományos energiatermelés visszaállítása. Mindezt csak azért, mert valakik veszedelmesnek kiáltották ki az atomenergiát, most pedig az orosz földgáz- és kőolajimportot minimalizálnák, így büntetve az „agresszort”. Az elmúlt hónapok „tapasztalatai” azonban épp az ellenkező hatást igazolják, bár nyilván Oroszországnak is okoznak problémákat a szankciók.

Villanyáramot biogázból

Egy további ötlet Felhőkakukkvárból a biogáz termelésének növelése. Az elképzelések szerint 2030-ra 35 milliárd köbméter biometánnal kellene helyettesíteni az importból származó földgázt. Ez több mint kétszerese annak a mennyiségnek, amit az Európai Bizottság még tavaly javasolt és amit a szakértők is reálisnak tartanak. A biogáz mintegy 45–70 százalékban tartalmaz metánt, ezt eléggé bonyolult módon választják le a biogázból, amely jelentős mennyiségű szén-dioxidot és nitrogént is tartalmaz. A biometán betáplálható a földgázhálózatba, de a biogáz előállításának költségei meghaladják a földgáz kitermelésével járó kiadásokat. Jelenleg Európában Nagy-Britanniában és Németországban mondható számottevőnek a biogáztermelés, a két ország adja a biogázból származó energia közel 70 százalékát. A biogáz állati eredetű trágyákból, szántóföldi növények maradványaiból, élelmiszeripari melléktermékekből és a háztartásokban keletkező hulladékokból állítható elő.

A biometán-program hosszabb távon enyhíthet az energiaválságon, de előbb ki kellene alakítani a biogázállomások sokkal sűrűbb hálózatát. Például Szlovákiában jelenleg több mint 100 biogázállomás működik, közülük több mint 70 csatlakozik a földgázhálózathoz.  De ennél jóval kiterjedtebb rendszerre lenne szükség. Akadnának is vállalkozók, csak éppen a szükséges anyagiak hiányoznak a megvalósításhoz.

A szakértők szerint az elképzelések eltúlzottak a lehetőségekhez viszonyítva. Számos részletkérdés tisztázásra vár, és azt is fontolóra kellene venni, hogy a biometánt ne csak a központi rendszerbe vezessék el, hanem közvetlenül is hasznosítsák elektromos áram előállítására. A végkövetkeztetés azonban eléggé kiábrándító: a biometán előállításával csak elhanyagolható mértékben helyettesíthető az orosz földgáz.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.