2021. március 29., 18:43

Összeomolhat a szlovák költségvetés? - már a Költségvetési Tanács is unortodox módszereket javasol

A Költségvetési Tanács új elemzést tett közzé a szlovák gazdaság várható fejlődéséről.

Ján Tóth, a Költségvetési Tanács elnöke az elemzésben kifejti: "lehetséges, az elégtelen ösztönzők drágábbak, mint azt eddig gondoltuk, és csökkentheti a gazdaság jövőbeli potenciálját". A tartós munkanélküliek számának növekedése az első jelzés, hiszen harmadával nőtt azok száma, akik több mint egy éve munkanélküliek - számuk februárban elérte a 86 ezret.

A vállalatok a hosszabb ideje munkanélkülieket nem szívesen alkalmazzák, hiszen általában alacsonyabban képzettek, és sokan „elfelejtettek” dolgozni. Helyettük inkább ukránt vagy szerbet alkalmaznak a szalagtermelésben.

Ezen már több kormány próbált változtatni, speciális támogatásokkal, vagy a minimálbér utáni csökkentett járulékfizetéssel. Viszont, a nem várt járvány ezek eredményeit törölte.

Lehet kezdeni újra, hiszen a tartósan munkanélkülieknek nem elég munkahelyet teremteni, pedig jelenleg is 60 ezer betöltetlen állást tartanak nyilván. Egy részük nem kíván legálisan dolgozni, a folyó behajtások miatt, inkább a segély mellett feketén vállalnak munkát. Ezen talán segíthetne a készülő egzekúciós amnesztia.

Az alkalmazás fekete vagy szürke formája jelentős adó- és járulékveszteséget okoz, miközben leterheli a szociális ellátórendszert és hatással van az egyre nagyobb gondokkal küzdő nyugdíjrendszerre is.

Tóth szerint,

olyan kategóriába került az ország, ahol a legnagyobb a kockázata a közpénzek hosszútávú fenntarthatóságának, sőt egyes indikátorok már rövidtávon is magas kockázatokat rejtenek.

Az Európai Bizottság legutóbbi felmérése szerint a közpénzek hosszútávú fenntarthatóságának kérdésében az unió végén kullog Szlovákia.

Elemzők szerint a GDP 6 százalékos értékének túllépése után már komoly a pénzügyi problémák kockázata, Szlovákiában ez a mutató 7,3 százalék. Összehasonlításképpen - a szomszédos Csehországnak hasonló mutatója a GDP 4,8 százaléka, Magyarországnak a GDP 3,3 százaléka, Lengyelországnak pedig csak a GDP 1,6 százaléka

Szlovákiában pár éven belül újra emelni kell a nyugdíjkorhatárt, vagy csökkenteni a nyugdíjakat.

Görögország már átélte a közkiadásainak összeomlását, pár éven belül, valami hasonlóra figyelmeztetnek Szlovákiában is. A járvány miatt az államadósság a GDP 48,5%-ról 2023-ra 69,4 százalékra növekszik.

Pénzt költeni vagy takarékoskodni?

Ez csak az egyik gond, amit a Költségvetési Tanács jelentése megemlít. Belátható, hogy ebben az évben a szlovák gazdaságnak többet használna az erőteljes kormányzati pénzköltés, mint a szigorú takarékoskodás. Az erőteljes pénzügyi támogatás az, amely segíthet a lezárt ágazatoknak a túlélésben. A kérdés, mennyi forrása van erre a kormányzatnak. A Tanács erre a választ a termelési résben (production gap) találta meg, amelynek nagyságát a GDP 2%-ban határozta meg. (A termelési rés százalékosan adja meg a különbséget a potenciális és az aktuális GDP között.)

Tehát javasolják, mivel Szlovákia tavalyi GDP-je 91 milliárd euró körül alakult, az elkövetkező hónapokban 1,8 milliárd eurót kellene ráönteni a szlovák gazdaságra.

Ha jó lenne a válságmenedzselés, a GDP még az év végén elérné a járvány előtti szintet, és 2022-ben 6,3%-os bővülésre számíthatnánk.

Ha…

A másik oldalon a nemzeti bank adatai szerint a fejlődés jövőre is alulhűtött lesz. Ezért is indokolt volna egy erőteljes ösztönzése a gazdaságnak. Ennek a költségvetés hiánya gátat szabhat, és lehet, még e nélkül sem kerülünk el egy adóemelést.

Persze egyszerűbb volna, ha a gazdaság meglódulna, a jövedelmek növekednének, és akkor az emberek is jobban elviselnék az adóemelést.

Ma már az IMF sincs meggyőződve arról, hogy válság idején mindenképp megszorításokat kellene alkalmazni. Ők úgy mondják, hogy a görög példából tanultak. Meg talán a magyar unortodoxiából, amely azért más utakon járva, mégis fejlődési pályára állította a magyar gazdaságot, pedig mennyi bírálatot kapott a 2010-es évek első felében. A görögök esetében azzal számoltak, hogy egy euró megspórolása 5 centtel (azaz 0,5%-os multiplikátorhatás) fogja vissza a GDP-t. A gyakorlat viszont azt mutatta, hogy az egy eurónyi megtakarítás 17 centtel fogta vissza. Ennek következménye a válság elhúzódása lett.

Ezt már a közgazdászok többsége is elfogadja, és vallják, hogy a rossz időkben beruházni, a jó időkben pedig spórolni kellene. A szlovák közgazdászok azt is hangsúlyozzák, ehhez úgynevezett kiadási plafont kellene meghatározni, amely a jó időkben nem engedi elfutni a kiadásokat. Persze ezt csak alkotmánytörvénnyel lehetne elérni, ahhoz viszont kellene mind a négy kormánypárt.

Megosztás
Címkék