2021. szeptember 27., 15:28

Mit mutat a magyar-cseh tükör?

A Magyar Nemzet online oldalán közölte a Magyar Nemzeti Bank elnökének, Matolcsy Györgynek az írását, amelyben összehasonlítja a magyar és a cseh gazdaság alakulását az 1990-es rendszerváltás óta eltelt három évtizedben.

Előrejutás
Fotó: TASR
Matolcsy György

A jegybank elnöke szerint

a cseh és a magyar modell meghatározó területeken ellentétes egymással. A cseh modell előnye a középre tartás (erős középosztály, decentralizált térszerkezet), az erős időbeli stabilitás, a múlt értékeinek megőrzése, a pénzügyi egyensúlyok és az erős intézmények. Az 1920 óta működő magyar modellt a szűkebb középosztály, a főváros-központúság, az időbeli instabilitás, az örökölt értékek elvesztése, a pénzügyi egyensúlytalanság és a fejletlen intézmények jellemzik. Mégis, a cseh-magyar tükör azt mutatja, hogy a cseh előnyök ellenére az 1990. évi fejlettségi különbséget – számunkra hátrányt – a magyar modell részben ledolgozta, és az elmúlt 30 évben gyorsabban közeledett (összesen 23 százalékkal) az EU-27-ek átlagához, mint a cseh modell (13 százalék). A csehek előnye nyilvánvaló, mert a régióból egyedül voltak képesek az EU-átlag 70 százalékát meghaladó fejlettségi szintről is dinamikusan fejlődni. De a magyar modell is jelentős eredményeket mutatott fel, így bátran feltételezhetjük, hogy nem csupán a cseh, hanem a magyar modellel is ki lehet törni a közepes fejlettség csapdájából."

Matolcsy a továbbiakban pontokba szedve értékeli a magyar modell előnyeit.

1. A múlt eltörlése utat nyitott a jövőnek.
A magyar modell az 1990-es évtized első felében milliós nagyságrendben szüntetett meg munkahelyeket. Ezzel felborította a családi és állami költségvetéseket, egyensúlytalan külkereskedelmi és fizetési mérleget hozott létre, felduzzasztotta az államadósságot és megemelte az inflációt. Ez drámai veszteség volt, de ma már egy rejtett, később jelentkező pozitív hatását is látjuk. A megnyílt teret betöltötték az új beruházások és a magyar gazdaság idomult a világgazdaságban kialakult fenntartható új gazdasági szerkezethez. A társadalmi egyenleg erősen negatív volt, ám a gazdasági egyenleg végül ennél jobban alakult.
2. Az örökölt helyzet Magyarországon valójában eltért attól, amit a statisztika mutatott.
1991-ben a csehek a későbbi EU-27-ek közé tartozó országok átlagának 72 százalékát, mi pedig az 51 százalékát értük el, miközben a magyar gazdaságot mindenki a legfelkészültebbnek találta a piacgazdaság bevezetésére és az európai felzárkózásra. Egyik sem volt teljesen igaz. A félpiaci körülmények között működő hazai kisvállalkozások sem tőke, sem vezetési ismeretek, sem exportképesség szempontjából nem voltak versenyképesek, de a munkaerő valójában „többet ért”, mint az 51 százalékos fejlettségi szint. Ezzel a munkaerővel a friss, zömében nyugati tőkével és technológiával felszerelt cégek sokszor jobban szerepeltek, mint a megőrzött, régi cseh vállalati szerkezet.
3. A magyar modell jobb a szolgáltatások terén.
A 2000 és 2019 között 20 évben a cseh modell ugyan nagyobb összesített GDP-növekedést ért el, mint a magyar (az előbbi 76,3 százalék, az utóbbi 67,7 százalék), ami a cseh ipar erőteljesebb hozzájárulásának köszönhető növekedéshez, ugyanakkor a szolgáltatások terén fordított a helyzet. Nálunk a teljes növekedés mintegy 50 százalékát, a cseheknél pedig 30 százalékát adták a szolgáltatások, így a magyar növekedési szerkezet közelebb állhat Nyugat-Európához, mint a cseh modell.
4. A magyar modellben erősebb a tőke szerepe.
Az elmúlt 20 évben a kisebb magyar növekedésben a tőke lényegesen nagyobb szerepet játszott, mint a cseheknél (30 százalékos a magyar és 22,7 százalékos a cseh adat, ha a tőke hozzájárulását nézzük a GDP növekedéshez). A magyar modell jobban szerepel a tőkefelhalmozás terén, míg egyelőre rosszabbul a technológia és hatékonyság terén. A tőkefelhalmozás modell-függő, a másik kettő döntően kormányzati politikáktól függ.
5. A cseh modellben nagyobb a rés a GDP és a GNI között.
A cseh gazdaságba befektetett külföldi tőke 2019-ig magasabb profitot hozott létre közel azonos FDI állomány mellett, miközben a külföldön dolgozó magyarok több pénzt utalnak haza.
6. A cseh bankrendszerben a legmagasabb a külföldi tulajdon aránya az EU-27-ek körében.
A magyar modellben 42,5 százalék, a cseheknél 91,5 százalék a külföldi tulajdon aránya a bankrendszerben. Ez a különbség megjelenik a folyó fizetési mérlegben, a gazdaságpolitika és a jegybanki működése terén, szűkítve a cseh és tágítva a magyar mozgásteret.
7. 2013 után a magyar pénzügyi rendszer nagyobb hitelbővülést ért le, mint a cseh modell.
A 2008/2009-es válság nem vetette vissza a cseheknél a hitelezés bővülését, de a 2013-ban bekövetkezett jegybanki fordulatot követően egy idő után már a magyar pénzügyi modell ért el nagyobb hitelállomány bővülést.
8. A külső egyensúlyi pályán a magyar modell 2020-ra ledolgozta a 2000-es években elrontott gazdaságpolitika által felhalmozott hátrányt.
A nettó külső tartozás (NIIP) és a nettó külső adósság terén 2002 után óriásira nőtt a cseh előny, amit 2009-2010 után ledolgoztunk és visszaállítottuk az 1995-ös, még mindig jelentős, de sokkal kisebb különbséget.
9. A magyar modell 2010 után jelentősen csökkentette a cseh modellhez képest fennálló munkaerőpiaci hátrányát.
A 2010-ben mért, közel 1,2 millió fős cseh foglalkoztatási előnyt 400 ezer fővel csökkentette a magyar foglalkoztatáspolitika 2020-ra, közel 900 ezer új munkahely létrehozásával.
10. A magyar adórendszer jobban segíti a növekedést.
Csehországban hozzánk képest alacsonyabb a forgalmi és magasabb a profitadók súlya, így a magyar modell kedvezőbb a beruházások, a tőkefelhalmozás és a növekedés szempontjából.
11. A magyar adóék már több területen alacsonyabb, mint a cseh adóék.
Az átlagjövedelem 100 százalékánál és 167 százalékánál, a három gyerekeseknél és 2022-től a 25 év alattiaknál már a magyar adóék a kedvezőbb. Ezt erősíti majd a gyermekesek esetén a 2021. évi személyi jövedelemadó visszatérítése az átlagjövedelem mértékéig.
12. Magyarországon 2020-ra a cseh szintre nőtt a belföldi finanszírozás aránya.
A magyar modellben emelkedő arányban a családok és a jegybank, a cseh modellben az intézményi befektetők (65 százalék) adják a belföldi finanszírozás zömét. Az elmúlt években a belföldi finanszírozás mértékében is sikerült javítanunk.
13. A magyar jegybank 2020/2021-ben képes volt aktív és célzott válságkezelésre GDP-arányos mérlegének 25-ről 45 százalékra emelésével.
Ezzel szemben a cseh jegybank mérlege alig nőtt a mostani válság alatt, mert korábban már a GDP 60 százalékának közelébe emelték az árfolyamvédő lépések.
14. A magyar modellben magasabb a lakosság pénzügyi megtakarítása.
A magyar modell kiegyensúlyozott jellegét mutatja a a járványidőszak előtt a csehekhez képest mintegy háromszoros GDP-arányos (2 százalékkal szemben 6 százalékos) háztartási megtakarítás.
15. A magyar jegybank mérlege képes a rugalmas alkalmazkodásra, ami kevésbé jellemző a cseh jegybankra.
A jövő megnyerése szempontjából egy döntő területen – a pénzügyi rendszer, jegybanki mérleg, célzott jegybanki politikák terén – a magyar jegybank jelentős előnyt mutat a cseh központi bankkal szemben. A magyar modell képes volt szűkíteni a cseh gazdaság velünk szemben fennálló előnyét az elmúlt 30 évben, mert egy sor területen már innovatívabb, mint a stabil, de több területen rugalmatlanabb cseh modell.
 
Megosztás
Címkék