Mit jelent az új év a pénztárcánk szempontjából?
Január általában sok változást hoz a gazdasági életben, ami a mindennapjainkra is jelentős hatással van. Az óév végén azonban a parlament is aktív volt, konszolidációs intézkedések egész sorát fogadta el. Ezek nagyobbik részét azonban majd csak tavasszal érezzük meg, de így is van mit összegezni.
Az egyik legjelentősebb változás januártól, hogy idén is emelkedett a minimálbér összege, méghozzá jobban, mint amire számítottunk.
A szombati munkavégzésért bérkedvezmény illeti meg a munkavállalót, mégpedig a minimálbér óránkénti legalább 50 százalékának megfelelő összegben, ami 2024-ben 2,155 eurót jelent. Vasárnapi munkavégzés esetén a minimális órabér legalább 100 százalékának megfelelő összeg illeti meg a munkavállalót, ami a következő évben 4,31 euró. Tegyük hozzá, idén szeptember 1-je már nem lesz munkaszüneti nap, de mivel vasárnapra esik, így az utóbbi kategóriába kerül majd az aznap dolgozók bérezése. Éjszakai munkavégzés esetén a munkavállaló a minimálbér legalább 40 százalékának megfelelő pótlékot kap óránként, azaz jövőre 1,724 eurót.
Ez év elejétől emelkedett a maximális táppénz is, mivel a maximális napi kivetési alap is nőtt. Amennyiben a biztosított ebben az évben átmenetileg keresőképtelenné válik, a naponta folyósított táppénzének maximális összege 47,16 euró lesz. 30 napos naptári hónapra így legfeljebb 1 414,80 eurót, a 31 naposra pedig 1462 eurót fizet a társadalombiztosító az ügyfelének, ha a havi keresete alapján a maximális összeg jár neki.
Emelkedik az ún. terhességi táppénz is. A leendő anyukák számára ennek legmagasabb összege csaknem 399 euró lesz. A maximális napi összeg ebben az esetben 12,86 euró lesz, ami azt jelenti, hogy a kismamák a 30 napos naptári hónapokban maximum 385,90 eurót kapnak, a 31 napos hónapokban pedig 398,80 eurót.
A maximális napi ápolási díj 2024-ben 47,15 euró lesz. Az ápolási díj összege tehát maximum 660,30 euró, hiszen azt a szociális biztosító a törvény értelmében legfeljebb 14 napig fizeti. Tartós ápolás esetén – amelyet a szociális biztosító a jogszabályi feltételek teljesítését követően legfeljebb 90 napig folyósít – a 30 napos hónapokban 1414,80 euró, a 31 naposokban 1462 euró lesz.
Eddig csak emelésekről volt szó, de valahonnan el is kellett venni, hogy az emelések forrását előteremtsék. Mivel az államkassza nem bírja szusszal, így például 2024 januárjától 5,5-ről 4 százalékra csökken az alkalmazottak befizetése a második nyugdíjpillérbe. Vagyis az összesen 18 százalékos nyugdíjbiztosításból idén januártól több pénz kerül az állami, első pillérbe. Egyes becslések szerint ez azt jelenti, hogy több mint 1,8 millió jelenlegi megtakarítónak több tíz euróval lesz alacsonyabb a második pillérből származó nyugdíja. Igaz, ezt még nem most kapják meg, de a havi kimutatásokon már érezhető lesz a változás.
A parlamenti választások szeptemberi időpontja miatt az év vége egyébként is turbulensebb volt, mint általában, több intézkedést csak decemberben tárgyaltak, így néhány változás csak később lép hatályba. Viszont már februártól jön egy olyan drágulás, amely százezreket érinthet, hiszen az év második hónapjától csomagonként hozzávetőlegesen 40 centtel emelkedik a dohány jövedéki adója. Az állam 106 millió euró pluszbevételt vár az intézkedéstől.
Drágább lesz az útlevél is. A 16 évnél idősebb személyek esetében a klasszikus harmincnapos határidőn belül elkészülő útlevélért eddig 33 eurót, a 10 napon belül elkészülő úti okmányért 66 eurót, a leggyorsabbért, a 2 napon belül elkészülő útlevélért 99 eurót kért az állam. A változás 50 százalékos emelést jelent majd, sőt, bizonyos esetekben még azt is meghaladja. Áprilistól 50, 100, illetve 150 euróba kerül majd az útlevél.
A változásoknak azonban még nincs vége, hiszen a kormány már jelezte, tervei vannak a gazdasági kihívások leküzdésére. Ehhez azonban forrásokat kell előteremtenie, és nagyon nem mindegy, hogy honnan vesz majd el.
Megjelent a Magyar7 2024/3. számában.
