Meglepően jó adóbevételek - katasztrofális gazdaságmentés, megugró államadósság

2021. július 6., 12:16
Matus Tibor

Elvileg a tavalyi évből Szlovákia jobban jött ki, mint azt a járvány első heteiben, hónapjaiban bárki gondolhatta. Tavaly áprilisban még 10 százalék feletti visszaesést prognosztizáltak, ennek a fele jött be. Az adóbevételeknél jóval nagyobb mellélövést produkáltak, a járvány kitörésekor megjósolt 3,7-4,2 milliárdos adóbevétel kiesése helyett, a pénzügyminisztérium adatai szerint csupán 320 millióval csökkent a beszedett adók mennyisége 2020-ban. De mindez egyben, sajnos nem jelenti a korona-válság jó kezelését.

Fotó: SITA

Ez akár jó hírként is eladható, ahogy azt a pénzügyminisztérium tálalja is, csakhogy mellette tekintélyesen megnőtt az államadósság, a GDP 2019-es 48,2%-áról 60,6%-ára, anélkül, hogy különösebb fejlesztések elindultak volna. Ez viszont már a kormány gazdaságpolitikájáról állít ki nem igazán jó bizonyítványt, ahogy a vállalkozók sem igazán elégedettek a válságkezeléssel.

A beruházások inkább csökkentek, pedig a 2014-2020-as időszak európai forrásait is meríteni lehetett volna. A kormány inkább hitelgaranciák nyújtásával igyekezett megőrizni a munkahelyeket.

Az adók pedig jöttek, hiszen a 2019-es 29,12 milliárd euró adóbevétellel összehasonlítva 2020-as évre 28,8 milliárdot sikerült begyűjteni, és 2021-re már 30,34 milliárdnyi bevételt prognosztizálnak.

Hol a lé?

Kereshetjük, mire is költött a kormány, és rájöhetünk, hogy

a járvány hullámai idején több felesleges dolgot is finanszírozott. Vásárolt haditechnikát, százmilliókat költött a tömeges tesztelésre, aminek túl sok eredménye nem volt, illetve emelte a 13. havi nyugdíjakat.

De számtalan kihasználatlan lehetőség állt a kormány előtt. Az európai alapokból itt maradt 9 milliárd euró, aminek lehívására 2023-ig van lehetősége az országnak. A járvány legsúlyosabb időszakában még lett volna mód innen átcsoportosítani a munkahelyek megőrzésére, de mára ez már csak a hazai gazdaság fejlesztésére fordítható. 

Eddig is lassan ment az európai források lehívása, hiszen a hétéves időszakra szánt pénzeknek csak 40 százalékát sikerült kimeríteni, és a maradékra maradt 30 hónapunk. Így milliárdos összegeket fogunk bent hagyni Brüsszelnél.

Vádolják a kormányt, hogy túl gyorsan befejezték a munkahely-megőrző támogatásokat, így a munkanélküliség növekedni fog. A munkahelymentő támogatások csökkenése csak pár ezer munkanélkülit eredményez, így nem csoda, hogy ezt is egy Covid-automatához kötötték. Minél jobb a járávnyhelyzet, annál kevesebb pénz a munkahelyekre.

Azzal is vádolják, hogy a kormány túlságosan épített a gazdaság gyors visszapattanására.

Elgondolásuk szerint, nem lesz szükség a vállalatok segítésére, a gyors megrendelés bővülés majd megoldja a vállalatok gondjait. És ha ehhez még hozzágondolja a kormány az elkövetkező hét évben Brüsszelből érkező 27 milliárd eurót is, akár még optimistán is tekinthet a jövő évekre.

Veszélyben az idegenforgalom

Lassan éled az idegenforgalom, viszont az akadozó kormányzati segítség miatt sokan elbocsátották az alkalmazottaikat, akiket most az újrainduláskor nehéz pótolniuk, esetleg diákokkal a szünet idejére. Akik már máshol találtak munkát, nem szívesen térnek vissza ebbe a bizonytalan ágazatba.

A másik gond a frissen bevezetett határrendszer, amely az oltatlanokat karanténba küldi, így sok cseh, lengyel és ukrán beoltatlan (vagy csak egyszer beoltott) nem vállalja a szlovákiai üdülést. Ezen csak az segíthet, ha a szlovák polgárok többsége otthon tölti a szabadságát.

Persze gazdaságilag indokolt ez a lépés. Egy újabb hullám, amely a boltok bezárására kényszerítene, sokkal nagyobb gazdasági károkat okozna, mint az elmaradó külföldi turisták.

Rövidtávú gondolkodás

A legnagyobb baj, viszont az, hogy a kormány alkalmatlan volt annak a ténynek a felismerésére, hogy a válság után minden másképp lesz.

A gyors visszarendeződésben való bizakodás egyben azt is jelenti, bíznak benne, hogy minden mehet a régiben.

Arra nem gondolnak, hogy egy új ipari forradalom kellős közepén ért minket a járvány, és a forradalom változásai a válság következtében felgyorsultak. Változik a globális gazdaság, változik a gazdaság szervezése, digitalizáció, Ipar 4.0, 5G hálózat, 3D nyomtató, tömegtermelés mellett az egyedi termékek elszaporodása.

Szlovákia gazdaságának fejlődési potenciálja ebben a formában elérte az üvegplafont, beleesett a közepes fejlettség csapdájába. Utolsó években beérnek és lehagynak minket a régiós versenytársak is. Versenyképességi fordulatra, tudásalapú gazdaság kiépítésére, a KKV szektor termelékenységének növelésére volna szükség, hogy a regionális fejlettségi különbségekről, a marginalizált rétegekről ne is beszéljünk.

Elmondható, hogy a kormány nem tettel, hanem mulasztással követte el a bűnt. Feleslegesen kidobott milliárdok, a számszakilag pozitív eredmények mellett a jövő lehetőségétől fosztotta meg Szlovákiát.

Kövesse facebook oldalunkat is!