2021. november 17., 09:44

Már a szlovák jegybank szerint is távolodik a lehetőség az uniós források kimerítésére

Az euróalapok gyorsabb mozgósításával segítenék a világjárvány által meggyengült gazdaságokat, csökkentve a tagállamok államháztartására nehezedő nyomást. Viszont ez a lehetőség Szlovákiában kiaknázatlan marad annak ellenére, hogy az Európai Unió (EU) enyhítette a járvány sújtotta gazdaságoknak a közös költségvetésből való lehívás feltételeit. Erre figyelmeztetettek a Szlovák Nemzeti Bank (NBS) valuta-, statisztikai és kutatási osztályának (ÚMS) elemzői.

Szlovák Nemzeti Bank
Fotó: TASR

A járvány kezdetén Szlovákiában a 2014-2020-as programozási időszakból 9,7 milliárd euró állt rendelkezésre az ún. Euró-alapokból. Ennek jelentős részét már lekötötték a kedvezményezettekkel, és fel lehet használni.

Az Euró-források felhasználása olyan területeken, mint a regionális fejlesztés, az infrastruktúra vagy az oktatás és a tudomány stagnáltak. Jelentős aktivitás csak a foglalkoztatás finanszírozásában és a vállalati hitelezési programokban volt tapasztalható

 - jegyezték meg az elemzők.

A világjárvány idején az Euró-alapok is társfinanszírozási intézkedésekkel támogatták a gazdaságot a foglalkoztatás fenntartása és a vállalati likviditás megőrzése érdekében. Az elemzők szerint, másrészt

a bennük rejlő potenciált nem használták ki kellőképpen a korlátozó intézkedések miatti keresletcsökkenés ellensúlyozására.

Rámutattak arra is, hogy

Szlovákiának hosszú távú problémája a források lassú lehívása.

Az elemzők egyértelművé tették, hogy a fő területek, amelyre az euró-alapokat hosszú távon kihelyezik, a gazdaság és főleg a közlekedési hálózat fejlesztése. A járvány idején azonban nőttek a munkaerőre és a foglalkoztatás támogatására fordított kiadások is. Az kiadások további ötöde a környezetvédelemre és az oktatásra irányul.

A járvány nemcsak a források lehívásának dinamikáját, hanem célszerkezetét is érintette. A pénzeszközök egy részét a foglalkoztatás, az üzleti élet, az egészségügy és a tudományos támogatás területén a pandémia elleni intézkedések társfinanszírozására használták fel. Elemzők szerint a mezőgazdasági forrásokkal együtt összesen 3,4 milliárd eurónyi uniós forrást használtak fel a járvány kezdete óta. Ennek kevesebb mint ötödét (0,6 milliárd eurót) használták fel járványellenes intézkedésekre, és több mint felét a gazdaság támogatására fordították keresletorientált projekteken keresztül.

Az elemzők megállapították, hogy a járvány második hullámában jelentősebb növekedést mutattak a háztartások jövedelemtámogatási kiadásai. A foglalkoztatás fenntartását szolgáló országos projektet, például az ún "Kurzarbeit", amikor bérkompenzációt fizettek a koronaválság által érintett cégek alkalmazottai számára. A pandémia idején tehát főként a foglalkoztatás fenntartását és a háztartások jövedelmének megőrzését célzó covid-intézkedések révén növekedtek a merítések.

Az elemzés szerint

kiaknázatlan maradt az a lehetőség, hogy a tőkekiadások révén fellendítsék a növekedést.

Különösen igaz ez, ha a hazai állami forrásból származó kiadásokhoz viszonyítjuk. A keresleti kiadásokon keresztüli ösztönzések elsősorban az egészségügyi, prevenciós és mobilizációs kiadásokhoz kapcsolódtak a járvány idején

 - tették hozzá az elemzők. A második hullám során a hazai állami források egy részét egyéb (támogatási) kiadásokra irányították át az érintett cégek megsegítésére. A második hullám vége után az közkiadások összes részében lelassultak, részben az Euró-alapok hozzájárulása miatt is.

Az elemzés szerint

sem a gazdaság nyitása, sem a kormány eddigi törekvései az euró-alapok gyorsabb lehívására nem hozott változást.

A pandémiás kiadások hatásának mérséklődése után az euróalapok merítése lelassult. Sőt,

éves összehasonlításban az idei harmadik negyedévben csökkent a merítés a főbb infrastrukturális projektekre, köztük a környezetvédelemre, a regionális fejlesztési projektekre, az e-kormányzatra, valamint a kutatás és innováció támogatására.

Elemzők szerint, a kormánynak a kifizetések felgyorsítását célzó adminisztratív intézkedései még nem fordították meg ezt a fejleményt.

Az eddig kiaknázatlan lehetőség ellenére továbbra is van rá mód, hogy az alapok kihasználásával segítsük a gazdaságot és növeljük sokkokkal szembeni ellenálló képességét. A gazdaság normális keréknyomba való visszazökkenésével viszont csökken az esély hogy az euró-forrásokat a foglalkoztatás és a keresletbővülés támogatására használjuk ki.

Ugyanakkor más területeken várják az elemzők az aktivitás növekedését, hiszen a 2023-ig ki kellene meríteni az előző időszak eszközeit. A helyzetet bonyolítja, hogy a 2021-2027-es programozási időszak új forrásai és egyéb uniós kezdeményezések, különösen a fellendülési terv beruházásai is egyazon időben indulnak.

Elemzők szerint azonban a beruházásokkal együtt meg kellene hozni a szükséges reformokat, ami az értékteremtés és újraelosztást javulását eredményezné a gazdaságban. Ellenkező esetben az uniós források hatása rövid életű és hatástalan vagy negatív lehet, sőt fennáll a veszélye az „uniós forrásokból való megélhetés” kialakulásának.

Megosztás
Címkék