2022. november 12., 08:00

Lenullázza Szlovákiát a jövő évi költségvetési hiány?

Szlovákia október végén új helyi és megyei önkormányzatokat választott. Miközben az új testületeknek az alakuló üléseket követően alig pár hetük marad a települések és a megyék jövő évi költségvetéseinek megalkotására, illetve elfogadására, a parlamentben a képviselők továbbra is veszélyes játékot űznek az ország 2023-as költségvetési számaival.

kormány
Fotó: TASR

A költségvetés tervezetét már néhány hete ismerjük, és a kormány rá is bólintott, de az kérdéses, hogy a parlamentben mekkora sikert arat majd Igor Matovič elképzelése. Az már most nyilvánvaló, hogy az SaS nem fogja támogatni, hiszen erről már kormányból való távozásukkor is beszéltek, s a konkrét javaslatot megismerve a párt szakpolitikusai bíráló hangnemben nyilatkoztak, nem hagyva kétséget afelől, hogy liberális szavazatokra nem számíthat a pénzügyminiszter. Jogos a bírálat, hiszen 35 milliárd eurós kiadás mellett 8,3 milliárdos hiánnyal számol, ami rekordnak számít. Negatív rekordnak!

Nem a hiány ténye a legnagyobb gond

Az mindenki számára nyilvánvaló, hogy a költségvetési számok idén csak iránymutatók, hiszen fogalmunk sincs arról, miképp alakul a két legfontosabb kérdés Európában. Az egyik az orosz–ukrán háború, a másik az energiaválság.

Talán a legtöbben abban is egyetértenek, s van is benne igazság, hogy az ilyen kiszámíthatatlan gazdasági helyzetben a megszokottnál nagyobb költségvetési hiány nem feltétlenül jelent problémát, hiszen a harmadik nagy kihívás, az infláció egyébként is rontja az elköltött eurók értékét, vagyis a GDP-arányos eladósodottság szintjét is.

Ha ebből és az energiaválságból indulunk ki, egyetérthetünk a közgazdászokkal, akik nem látnak akkora nagy problémát abban, hogy hiány keletkezik. A gond annak a mértéke, mert még csak nem is sejtjük, hogy a kompenzációra szánt milliárdoknak köszönhetően egyáltalán sikerül-e kezelni a dráguló energia okozta nehézségeket. 

Mit mutattak a választások?

Térjünk most vissza a helyi és a megyei önkormányzatokhoz, amelyeknek lényegesen kisebbek a lehetőségeik a költekezésre, nem úgy, mint az államnak. Sőt, az államnak az eladósodottsága kezelésére is több eszköze van, mint az önkormányzatoknak. Sok esetben éppen a városok és falvak adósságállománya volt a nemrég lezajlott választások előtti kampány egyik fő témája. Egyértelműen kiderült október végén, hogy a kormány önkormányzatokkal szembeni politikája elérte hatását, vagyis azok, akik szorosan a jelenlegi kormánypártokhoz kötődtek, nagy többségében nem voltak eredményesek, vagy csak úgy, hogy politikai hovatartozásukat igyekeztek minimálisan kommunikálni. Ennek oka nemcsak a 2020 után hatalomra jutó pártok népszerűségének csökkenésében keresendő, hanem abban is, hogy az önkormányzatokon akar spórolni a pénzügyminisztérium.

Mire lesz elég pénz?

A kormány a jövő évi költségvetésben a háztartások mellett a vállalkozások emelkedő energiaterheinek kompenzálására is gondolt. Mivel azonban számos olyan nagyvállalat van az országban, amely energiaigényes tevékenységet folytat, felmerül a kérdés, vajon rájuk gondolt-e a pénzügyminisztérium, és egyáltalán érdemes-e mindent megmenteni?

Az egyik oldalon rövidtávú megoldásokkal találkozunk, hiszen az állami forrás segíthet a gyárak túlélésében, a másik oldalon pedig akár olyan euró százmilliókkal, amelyekkel akár munkahelyeket is lehetne teremteni a válságban megszűnők helyett. Ilyen terveket azonban nem látunk.

Túl sok a kérdés

Egyelőre tehát nem tudjuk, milyen energiaárakkal és milyen feltételek mentén próbál majd a kormányzat segíteni a polgárok mellett a vállalatoknak, s azt sem, lesznek-e kiskapuk. Ebben ugyanis van bőven gyakorlat idehaza. Van esély arra, hogy a nagyobb, tőkeerős szereplők megtalálják a kiskapukat, a kisebb vállalkozások viszont nem feltétlenül érik el a számukra releváns támogatást. Ami azért veszélyes forgatókönyv, mert ők a legnagyobb munkáltatók.

Ennek a gyakorlatnak voltunk a tanúi a koronavírus-járvány idején is, hiszen az információ hatalma mellett a kapcsolati tőke is szerepet játszott abban, ki milyen mértékű támogatást kapott. Ha viszont pusztán a számok vizsgálatába kezdünk, nyilvánvalóvá válik, hogy a kiadási oldal bősége mellett a bevételi oldalon is találunk kérdőjeleket.

Bizonytalan időszakban az adóbevételek alakulása is bizonytalan. Ma még nem egyértelmű, hogy milyen válaszokat ad majd a vállalati szektor az infláció, az energiaválság és a dráguló munkaerő okozta kérdésekre.

Brigita Schmögnerová, korábbi pénzügyminiszter a napokban az egyik szlovák napilapnak nyilatkozva hangsúlyozta, a háború és az energiaválság okozta bizonytalanság a gazdasági növekedés lassulását fogja eredményezni, ezzel pedig az állam adóbevételei is csökkenni fognak. Csak azt kívánhatjuk, hogy ne legyen igaza. 

Átalakuló arányok

Nagyon valószínű, hogy annyi minden fogja befolyásolni és változtatni a költségvetési bevételeket és kiadásokat a jövő évben, hogy az arányok is teljesen eltolódhatnak. Azt viszont némi malíciával leszögezhetjük, nem kell attól tartanunk, hogy jövőre véletlenül többlet alakul ki az államkasszában, hiszen, ha minden a tervek szerint megy, ez lesz a kormány választások előtti utolsó teljes éve, akkor pedig nem szoktak takarékoskodni. Erről sem szabad megfeledkeznünk, ha a tervezet sarokszámaira tekintünk.

Megjelent a Magyar7 2022/45.számában.

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.