Látószög: Padlón az európai légi közlekedés, a szakértők sem tudják, mikor állhat talpra

2021. február 18., 16:06
Pomichal Krisztián

Romló munkanélküliségi mutatók, tönk szélére sodródott vállalkozások és teljes iparágak ellehetetlenülése jellemzi a koronavírus gazdasági mérlegét. Keveset emlegetett téma, de a COVID-19 gazdasági áldozatainak listáján előkelő helyen szerepel a légiközlekedés is. Egy frissen megjelent tanulmány szerint 2020-ban gyakorlatilag végzetes sebet kapott az iparág. Első részével jelentkezik a ma7.sk "témakörüljáró" sorozata, a #Látószög.

Fotó: TASR/AP

Tavaly március elején, mikor világossá vált, Európában is komoly gondokat okoz a járvány, a szakági elemzők figyelmeztettek, a hónap eleji, az egy évvel korábbihoz képest tíz százalékos járatcsökkenés még csak a kezdet. Igazuk lett! Március végére a globális járattörlés 40-60% körül volt, áprilisra pedig gyakorlatilag leállt a forgalom, a járatok 80%-át törölték. A nyár néhány hetes enyhülést hozott ugyan, de őszre, különösen Európában, óriási visszaesést regisztráltak.

Az elmúlt hónapokban a légi közlekedés jövőjét meghatározó döntéseket kellett elodázni, vagy épp ellenkezőleg, idő előtt meghozni a járvány miatt. Az egyre nagyobb szerephez jutó ún. zöld repülés, vagy a légi forgalom karbonlábnyomának csökkentése is háttérbe szorulhat. Ezzel kapcsolatban csak két jellemző hír az elmúlt napokból: kiderült, hogy a párizsi Charles de Gaulle reptér új terminálját mégsem építik meg (környezetvédelmi okokra hivatkozva), valamint az is, hogy a tavaly októberben átadott új berlini repülőtér, kormányzati támogatás híján, gyakorlatilag működésképtelenné válhat. Több milliárdos mentőcsomagra van szükségük. A budapesti repülőtér sajtóosztályától megtudtuk, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér egyelőre nem kért állami támogatást, "a vállalat működése stabil, finanszírozása biztosított" - írták.

A Repülőterek Nemzetközi Tanácsa (Airports Council International - ACI) által néhány napja publikált felmérésből egészen elképesztő adatok világlanak ki.

Az ACI munkájának óriási előnye, hogy, az eddigi felmérésék közül egyedüliként, a teljes kereskedelmi légi közlekedést veszi górcső alá, úgy a hagyományos és fapados légitársaságokat, mint a transzkontinentális és regionális jellegű járatokat, de felmérte az áruforgalomban bekövetkezett változásokat is.

Kiderült, hogy a 2020-as utasforgalom 70,4%-kal esett vissza a 2019-es évhez képest, ez azt jelenti, hogy tavaly 1,72 milliárd utas hiányzott Európa reptereiről. Mindössze 728 millió utast regisztráltak a kontinensen, míg 2019-ben ez a szám majdnem 2,5 milliárd volt. 

Olivier Jankovec, az ACI európai vezérigazgatója úgy nyilatkozott, 

2020-ban Európa reptereinek forgalma az 1995-ös év mutatójához volt mérhető. Egyetlen iparág sem képes elviselni maga ekkora sokkot. Bár vannak országok, amelyek támogatják saját reptereiket, de mindmáig csak 2,2 milliárd euró érkezett be összesen. Ez kevesebb mint 8 százaléka a kiesett bevételeknek.

A visszaesés az EU-tagállamokban volt igazán mellbevágó. A hiányzó 1,7 milliárd utasból 1,32 milliárd uniós állampolgár (nyilván ez relatív érték, nem abszolút, hiszen ennyi EU-s állampolgár nincs is összesen), a nem uniós európai államoknak ugyanakkor kisebb a visszaesése, abszolút számban és relatív értékben is (400 millió utas, 62%-os arány). Az elemzők szerint ez elsősorban Oroszországnak és Törökországnak "köszönhető". Mindkét államban később jöttek és enyhébbek voltak a szigorítások, ráadásul az uniós tagországokhoz képest ezek jóval nagyobb belső légi forgalommal rendelkeznek. 

Ez a különbség különösen a negyedik negyedévben volt elképesztő.

A második gazdasági negyedév nagyjából egyforma visszaesést produkált, 97% körül, míg a negyedik már 20%-os különbséget mutatott. A tagállamok 83,8%-os utasforgalmi hiányával szemben az EU-n kívüli államok 63,9%-os visszaesést regisztráltak csak. Ennek egyik legfőbb oka, hogy az Unión kívüli tagállamokban a belső utasforgalom jóval kisebb visszaesést mutatott, mindössze 40%-nyit.

repülő
Fotó: bud.hu
Áruszállító gép érkezett Ferihegyre.

Közép-Európa légi közlekedését különösen érzékenyen érintette a járvány. Ausztriában, Csehországban, Magyarországon, Szlovákiában és Szlovéniában is 90% feletti volt az utashiány. 

Az Unión kívüli európai államok közül Izlandon volt a legkevesebb utas a tavalyihoz képest, 96,2%-uk hiányzott 2020-ban, viszont az orosz és török piac a körülményekhez képest kifejezetten jól muzsikált. Sokatmondó adat, hogy 2020-ban Európa öt legforgalmasabb, azaz legtöbb utast fogadó reptere között két törököt és három oroszt találunk. Az  Atatürk reptér lezárása után megnyílt Isztambuli Repülőtér fogadhatta a legtöbb utast, a második helyen a város ázsiai felében található Sabiha Gökcen Nemzetközi Repülőtér végzett, nyomában három moszkvai légikikötővel (Seremetyevó, Domogyedovó és Vnukovo).

Az áruforgalom Európa repterein, az utasforgalomhoz képest, alig-alig esett vissza, éves szinten 11,8%-kal maradt el a 2019-es évtől. 

Ennek egyik fő oka az üzletek bezárása miatt megerősödött online kereskedelem és csomagküldés intenzitása volt. Az év utolsó hónapjában már gyakorlatilag megegyező forgalmat mértek a legtöbb európai légikikötőben, sőt, egyes belga és német reptereken még emelkedett is a áruszállítás volumene.

Budapesten volt olyan hónap, hogy gyakorlatilag nem volt utas

Az összes európai reptér utasforgalmi statisztikáit hely és idő hiányában nem tudjuk átvenni, de a  budapesti reptér mutatóit talán érdemes közelebbről is megvizsgálni. A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér honlapján jól eldugva, de megtalálhatjuk a 2019-es és 2020-as év első kilenc hónapjának összehasonlítását. 

bud

Remekül indult az év a budapesti reptér számára, 2020 első két hónapjában 16, illetve 14%-kal sikerült növelniük az utasforgalmat az előző évhez képest, majd jött a koronavírus és áprilisra gyakorlatilag megszűnt a légiforgalom Budapesten. Mindössze 9800 utas fordult meg a reptéren. A korábbi évhez képest ez 99,7%-os(!) visszaesést jelentett. A nyári hónapokban ugyan lassacskán beindult a forgalom, de szeptemberre már újabb jelentős csökkenést regisztráltak. Az év utolsó negyedévének adatai a repülőtér honlapján található táblázatból nem elérhetőek, innen-onnan azért össze lehet bogarászni az adatokat. Idén januárban például mindössze 64 ezer utast fogadtak, 94,3%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. 

2019-ben összesen 16,2 millió utas fordult meg a budapesti reptéren, tavaly mindössze 3,86 millió. Ez 76% forgalomcsökkenést jelent. Úgy ráadásul, hogy évek óta folyamatosan növekedett a reptér utasforgalma, a 2016-os 11,4 millióról a 2019-es 16 millióra,

A fogadott, illetve indított járatok száma is óriásit esett vissza 2019-hez képest, bár az utasforgalomhoz viszonyítva, arányaiban itt kisebb a csökkenés. A legrosszabb hónapban, áprilisban, sem érte el a kilencven százalékot a különbség, a teherforgalmat illetően pedig még jobb a helyzet. Az első három negyedévben mindössze egyetlen hónapban, májusban haladta meg a visszaesés a tíz százalékot. Sőt! Idén januárban már nagyobb áruforgalmat bonyolítottak, mint a világjárványt megelőzően. 2020 januárjához képest az év első hónapjában a 16%-ot is meghaladta a növekedés.

Évekbe telik mire talpra állnak, ha egyáltalán...

Samu Ádám, az airportal.hu légiközlekedési portál főszerkesztője azt mondja, az iparági szakértőket nem érte meglepetésként a Repülőterek Nemzetközi Tanácsának európai szervezete (ACI Europe) jelentéséből kiolvasható óriási visszaesés.

A járvány tavaszi berobbanásakor tapasztaltak és az európai országokban látható járványhelyzetet, valamint a fenntartott utazási korlátozásokat látva mindez nem meglepetés.

- nyilatkozta portálunknak a szakember. Az utasforgalom mellbevágó és az áruszállítás viszonylag tolerálható visszaesése közti óriási ellentét Samu szerint részben annak köszönhető, hogy míg a járványhelyzet miatt szinte teljesen leállt az utasforgalom, az áruforgalom esetében, többek között az egészségügyi felszerelések, maszkok és oltóanyagok szállítása kompenzálja a csökkenést. A szakember ugyanakkor kiemeli, hogy míg a budapesti reptéren 2020 utolsó negyedévében abszolút rekordot döntött az áruforgalom, ez nem mindenhol van így, vannak repterek, ahol igen jelentős az elmaradás az áruforgalom esetében is.

Arról, hogy milyen jövő vár az iparágra Samu Ádám szerint még korai beszélni.

Hogy milyen változásokat hozott a járvány eddig, az már látható, de még messze nincs vége, így nehezen mondható meg, még mi várható.

A szakember további konszolidációt vár a légitársaságok piacán, a hosszabb távú utazások visszaépülése biztosan tovább tart majd, s a válságból az alacsony költségekkel dolgozó, a járványt megelőzően is nyereséges, jó üzleti modellel működő diszkont légitársaságok jöhetnek ki győztesként

bud
Fotó: bud.hu
Szigorú biztonsági előírások mellett fogadja utasait a budapesti repülőtér.

Az egész iparágat óriási leépítési hullám sújtotta, mondja Samu. A légitársaságok, repterek, földi kiszolgálók, sőt a kapcsolódó iparágak is rengeteg alkalmazottat voltak kénytelen elbocsátani. A budapesti légikikötő például tavasszal és ősszel is kénytelen volt létszámleépítést végrehajtani, ez mindkét esetben több száz alkalmazott elbocsátásával járt. Megkerestük a reptér sajtóosztályát is. Arról tájékoztattak, hogy az eredetileg tervezett létszámcsökkentések mértékét sikerült némileg csökkenteniük, ráadásul a leépítés azokat a területeket érintette leginkább, amelyek nagyon szorosan kötődnek az utasforgalomhoz, és amelyek adott esetben gyorsan visszaépíthetők.

Arra a kérdésünkre, vajon mikor térhet vissza az utasforgalom a korábbi szintre, a szakember úgy reagált, 2023-2024 előtt biztosan nem.

Samu azt mondja, ha a védőoltások ellenére is újabb hullámok érkeznek, ez akár ennél is tovább tarthat. Prognózisa szerint legutoljára a hosszútávú, transzkontinentális utazások forgalma állhat talpra.

A járvány pozitív hatással is lehet a légiközlekedésre

Márványi Péter, az Indóház Online közlekedési portál légügyi szakújságírója azt mondja, az áruszállításban tapasztalt, viszonylag tolerálható visszaesés nem csak a járvánnyal összefüggésben álló termékek forgalmának köszönhető. A légitársaságok korábban is szállítottak árukat az utasszállító gépek ún. padlószint alatti rakterében, bevételeik jelentős részét ebből a forrásból szerezték, nem a jegyárakból.

A teljes légi áruforgalom oroszlánrésze így zajlott a járvány előtt. 

A járvány alatt számos gépet alakítottak át az áruforgalom igényei szerint (előfordult, hogy az üléseket is kiszerelték a gépekből), hiszen az utasszállító gépek másként kiestek volna a nemzetközi áruforgalomból. Többek között ennek a gyors reakciónak köszönhető, hogy a globális kereskedelem nem állt le a járvány alatt. 

repülőtér
Fotó: TASR/AP

Éppen a légiközlekedés az egyik legnagyobb vesztese annak, hogy nem sikerült a nemzetállamok mellett kialakítani olyan rendszereket, amelyek egységesen működnének az EU-ban - mondja a szakember. Ez abból is látszik, hogy Európában sokkal nagyobb a visszaesés, mint a világ más tájain. Az európai államok egymástól függetlenül, minden koordináció nélkül hozták meg a döntéseiket, hol zárnak, mit zárnak. Ez óriási zavart és bizonytalanságot szült - állítja Márványi.

A leépítés egész egyszerűen elkerülhetetlen volt. 

A kieső utasforgalom miatt nem lehetett fenntartani a korábbi alkalmazotti állományt, mondja Márványi, aki szerint rendkívül fontos, hogy a lehető legtöbb embert megtartsák az ágazatban, vagy, ha az elbocsátás elkerülhetetlen, akkor a járvány után minél hamarabb visszahívják ezeket a munkavállalókat. Ha kell, akár állami segítséggel!

Egyszer vissza kell térni a normalitásba, (...) szükség lesz ezekre az emberekre!

Azzal kapcsolatban, mikor térhetünk vissza a korábbi állapotokhoz, Márványi sem tudott egyértelmű választ adni. Nem is lehet - mondja. Most arra kell törekedni, hogy a járvány alatt is fenntartsunk egy viszonylag normális légiközlekedést. Ehhez komoly államközi együttműködésre lesz szükség, akkor van esély arra, hogy a járvány ellenére utasok is lesznek. 

A járvány jó hatással is lehet a légiközlekedésre

Az már régóta modernizálásra szorult, úgy eljárási, mint szervezési szinten, gazdaságosabbá, hatékonyabbá kell tenni a légiforgalmat.  Az elmúlt hetekben több légitársaság lobbizott a Boeing-nél egy új típusú repülőgépért, úgy tűnik sikerrel. Boeing 797-es lesz a neve, ha minden igaz, szó nincs tehát arról, mondja Márványi, hogy le kellene állni a technológiai fejlesztésekkel. Éppen ellenkezőleg.

Az elmúlt hónapok bizonyítják, még gazdaságosabb, még hatékonyabb, még kevesebb károsanyag-kibocsátással járó légi iparágra van szükség. 

Kövesse facebook oldalunkat is!