Lassabban növekednek az ingatlanárak az euróövezetben

A valutaövezetben a lakások és családi házak ára az év első három hónapjában 4,7 százalékkal emelkedett a 2025-ös esztendő azonos időszakához viszonyítva. Érdemes megjegyezni, hogy az előző év negyedik negyedévében még 5,1 százalékos volt az éves szintű drágulás.

Az áremelkedés ütemének lassulása a teljes Európai Unióban megfigyelhető volt. Míg a tavalyi év utolsó kvartáljában 5,4 százalékkal nőttek az árak, addig az idei első három hónapban a növekedés 5,1 százalékot ért el.

Negyedéves összehasonlításban azonban eltérően alakult az ingatlanpiaci helyzet. Az euróövezetben az áremelkedés üteme a kétszeresére nőtt, és a teljes uniós szinten is csaknem megduplázódott. A valutaövezetben az első negyedévben 1 százalékkal emelkedtek az árak a tavalyi év utolsó negyedévéhez képest, míg 2025 utolsó negyedévében a negyedéves szintű drágulás csupán 0,5 százalékos volt. A tágabb értelemben vett EU-ban ugyanez a mutató az előző időszak 0,7 százalékáról 1,2 százalékra gyorsult.

A rendelkezésre álló adatokkal rendelkező európai uniós tagállamok közül éves bázison – a 2 százalékos csökkenést elkönyvelő Finnországot leszámítva – minden országban emelkedtek a lakóingatlanok árai, ráadásul a szlovákiai drágulás a legjelentősebbek közé tartozott. A hazai piacon 14,4 százalékkal nőttek az árak, ami Portugália (17,8 százalék) és Bulgária (14,8 százalék) után a harmadik legmeredekebb áremelkedést jelenti.

Szlovákia negyedéves összevetésben is abba a hármas élbolyba került, ahol a leggyorsabban drágultak a lakások és a házak. A 2025-ös év negyedik negyedévéhez képest az idei első negyedévben 3,6 százalékkal emelkedtek a szlovákiai árak, és ebben a tekintetben ismét csak Bulgária (6,2 százalék) és Portugália (3,8 százalék) előzte meg az országot. Ezzel szemben árcsökkenést mindössze négy országban jegyeztek fel: Belgiumban és Finnországban egyaránt 0,8 százalékkal, Franciaországban 0,6 százalékkal, Magyarországon pedig 0,5 százalékkal lettek olcsóbbak az ingatlanok.