Lakást bérelne? Mélyen a zsebébe kell nyúlnia
Egy lakás bérleti díja korántsem jelenti a teljes havi kiadást. A rezsi, a különböző szolgáltatási díjak, a kaució vagy az ingatlanközvetítői jutalék jelentősen megemelheti a lakhatás tényleges költségét. Ősszel ismét élénkül a bérlakások piaca. A Bezrealitky.sk portál szerint elsősorban a megfizethető egy- és kétszobás lakások iránt nagy a kereslet, de sokan keresnek nagyobb, közös lakhatásra alkalmas ingatlanokat is.
„A legnagyobb hiba, ha valaki csak magát a bérleti díjat hasonlítja össze. Egy 650 eurós lakás, amelyhez további 250 euró rezsit és szolgáltatási díjat kell hozzáadni, valójában 900 euróba kerül. Így akár drágább is lehet, mint egy 750 euróért kínált lakás, amelynél minden költség benne van az árban. Tisztességesnek azt az árat lehet nevezni, amely megfelel a környéken található hasonló lakások árának, és amelynél a bérlő már a kezdetektől pontosan ismeri a teljes havi kiadást” – mondta Miroslav Kadleček, a Bezrealitky.sk munkatársa.
Szerinte a bérbeadónak külön kell választania saját költségeit és elvárásait attól, hogy a piac valójában mennyit hajlandó fizetni az adott lakásért. A meghatározó tényező a hasonló ingatlanok ára, nem pedig az, hogy a tulajdonosnak mekkora havi jelzáloghitel-törlesztést kell fizetnie. Ez utóbbi a tulajdonos számára fontos lehet az ingatlanból származó hozam kiszámításakor, önmagában azonban nem határozza meg, hogy a bérlő mennyit hajlandó fizetni a lakásért. A leendő bérlő ugyanis a környék többi ajánlatával hasonlítja össze az ingatlant, nem pedig a tulajdonos pénzügyi kötelezettségeivel.
Az ár meghatározásakor a bérbeadónak legalább öt-tíz hasonló ingatlant érdemes összehasonlítania ugyanazon a városrészen belül. Fontos szempont elsősorban a konkrét utca és a tömegközlekedés, az iskola vagy a munkahely elérhetősége, az ingatlan elrendezése és ténylegesen használható alapterülete, műszaki állapota és a berendezés minősége. Számít továbbá az emelet, a lift megléte, az erkély, a pince vagy a parkoló, valamint a természetes fény mennyisége, a zajszint és a lakás tájolása. Nem elhanyagolható az energiaigény, a tényleges fűtési költség, valamint a bérleti idő és a szerződés feltételei sem.
– figyelmeztetett Kadleček.
A társasházi közös költség, a karbantartási és javítási alap, az ingatlanadó, a lakásbiztosítás, illetve a jelzáloghitel törlesztőrészlete a tulajdonos költségei közé tartoznak. A tulajdonos ezeket figyelembe veheti a bérleti díj meghatározásakor, később azonban nem szabadna váratlan, a bérlő fogyasztására hivatkozó pótdíjként megjelenniük.
A rezsi és a szolgáltatások esetében ezért a szakértő szerint érdemes elkérni az előző éves elszámolást, és ellenőrizni, hogy az előlegek összege megfelel-e annak, hányan fognak ténylegesen a lakásban élni. Fontos az átadás-átvételi jegyzőkönyv is, amelyben rögzítik a mérőórák állását, és amelyhez fényképes dokumentációt is érdemes csatolni.
A lakásba való beköltözéskor általában előre ki kell fizetni az első havi bérleti díjat, a visszatérítendő kauciót – amely leggyakrabban egy-két havi bérleti díjnak felel meg –, valamint adott esetben az ingatlanközvetítői jutalékot is. Emellett számolni kell a költözés költségeivel, esetleges lakásbiztosítással vagy a hiányzó berendezések beszerzésével is.
Egy 700 eurós havi bérleti díjú lakás esetében így a bérlőnek már a beköltözés előtt akár több mint 2000 euróra is szüksége lehet.
