Ki járt jól a szülői nyugdíj új rendszerével?
Ezekben a hetekben érkeznek meg a szlovákiai nyugdíjasok számláira az új rendszerű szülői nyugdíjak, vagyis az adóaszignációból származó összegek. Bár a tizenharmadik havi nyugdíj némileg tompította a várakozásokat övező csalódást, az adatok és a valós élettapasztalatok egyértelműen megmutatják: az idősek túlnyomó többsége komoly pénzektől esett el a 2024-es évhez képest. A rendszer átalakítása alapjaiban változtatta meg a játékszabályokat, így ami korábban stabil, kiszámítható bevételt jelentett a nyugdíjas szülőknek, az ma sokak számára csupán jelképes aprópénz.
Az alapvető különbség a régi és az új modell között a finanszírozás és a számítás módjában rejlik. Míg a 2024-ben csúcsra járatott eredeti szülői nyugdíj a dolgozó gyermekek bruttó béréből, pontosabban a társadalombiztosítási járulékokból indult ki mindkét szülő esetében másfél-másfél százalékos arányban, addig a mostani rendszer a tisztán befizetett adó legfeljebb kétszer két százalékán alapul. Ezt az összeget ráadásul a különféle adóbónuszok és egyéb adóalap-csökkentő tételek levonása utáni, ténylegesen befizetett adóból számítják ki.
A kormányváltást követő jogszabályi átalakítás egy kifejezetten fájdalmas átmeneti szünetet is magával hozott, hiszen 2025-ben az idősek egyetlen centet sem kaptak ezen a jogcímen. Erről persze a kormánypárti politikusok nem beszélnek.
Ennek oka az adóbevallási és elszámolási ciklusok eltolódása volt. Mivel az államnak minden esetben egy teljes lezárt év adataira van szüksége a számításokhoz, a 2025-ös adóévből származó aszignációk első kifizetéseire egészen 2026 őszéig várni kellett.
Vesztesek és a győztes állam
A változás drasztikus hatásait a legjobban a konkrét példák mutatják meg. A közösségi platformokon és a hazai sajtóban futótűzként terjedtek a felháborodott beszámolók, amelyek közül az egyik legszemléletesebb egy idős hölgy esete. Ő a 2024-es esztendőben még közel 500 eurót, egészen pontosan több mint 470 eurót kapott a dolgozó gyermekei után. A 2025-ös nullás év után joggal bízott abban, hogy az új rendszer is hoz valami kézzelfoghatót, ám idén a Szociális Biztosító mindössze 16 eurót és 49 centet utalt át neki az egész évre vonatkozóan. Sokan azzal érveltek a nyilvános vitában, hogy a tizenharmadik nyugdíj jelentős, idén 667 eurós szinten megállapított összege kárpótolja az időseket, a matematika azonban kíméletlen. Egy átlagos öregségi nyugdíjas, ha összeadjuk a szülői támogatást és a tizenharmadik nyugdíjat, idén mintegy 247 euróval kap kevesebbet, mint a régi rendszer utolsó évében. Különösen rosszul jártak azok a szülők, akiknek gyermekei egyéni vállalkozóként minimális járulékot fizetnek, vagy a legális adóoptimalizálás miatt egyáltalán nem fizetnek jövedelemadót. Számukra a korábbi, akár 100 eurót is meghaladó garantált éves összeg mára teljesen elolvadt. Aki jól járt ezzel a rendszerrel, az nyilvánvalóan az állam, amely teljesen megszüntetni nem merte azt a rendszert, amit még a jelenlegi ellenzék pártjai fogadtak el, de annak költségeit be akarta szűkíteni.
Természetesen minden rendszerváltásnak vannak nyertesei is, bár ők ezúttal egyértelműen kisebbségben vannak. Mivel az új modell az adófizetéshez kötött, azok az idősek jártak jól, akiknek a gyermekei korábban valamilyen okból nem tartoztak a nyugdíjbiztosítási rendszerbe. Tipikus példája ennek, ha a gyermek 2022-ben még munkanélküli volt, vagy éppen szülési szabadságát töltötte, így 2024-ben egyáltalán nem generált szülői nyugdíjat.
Ha ugyanez a gyermek 2025-ben már munkába állt és rendesen fizetett adót, a szülője idén már részesülhetett az adójából.
Szintén a nyertesek táborát erősítik a rendőrök, a tűzoltók, a katonák és más fegyveres testületek tagjainak a szülei. Ők eddig a belügyi tárca sajátos és zárt elszámolási rendszere miatt teljesen kiszorultak a juttatásból, most viszont a befizetett jövedelemadójuk egy része már gond nélkül átirányítható a szülőknek. Ugyanez érvényes azokra a fiatalokra is, akik külföldön dolgoznak, ott fizetnek járulékot, de Szlovákiában van valamilyen adóköteles jövedelmük, például ingatlan bérbeadásából vagy befektetésekből.
A legnagyobb nyertesek pedig paradox módon maguk a gyermektelen nyugdíjasok, illetve azok, akiknek gyermekei tartósan külföldön élnek, hiszen ők nem vesztettek semmit a szülői bónusz eltörlésével.
Változások a nyugdíjrendszerben
A szülői nyugdíj átalakítása mellett 2026 más jelentős változásokat is hozott a nyugdíjrendszerben, amelyeket érdemes kontextusban vizsgálni. Januártól a nyugdíjak általános valorizációja 3,7 százalékos volt, ami automatikusan megtörtént, anélkül, hogy az időseknek kérvényezniük kellett volna. Fontos fejlemény volt a minimálnyugdíjhoz kapcsolódó szabályozás is. Idén csak az eredetileg megállapított nyugdíjösszeget valorizálták, és ha ez az emelt összeg még mindig nem érte el az idei, 501 euró feletti új minimális határt, akkor az állam kiegészítette azt. Ha viszont a valorizációval a nyugdíj átlépte ezt a küszöböt, a nyugdíjas onnantól a magasabb, valós kiszámított összeget kapta.
Mindemellett elindult a digitalizációs folyamat is a Szociális Biztosítónál. A munkáltatóknak idén januártól már nem kell a régi módon beküldeniük a nyugdíjbiztosítási nyilvántartó lapokat az új időszakra, az adatok az Elektronikus Biztosítotti Fiókba kerülnek. Szintén nagy újdonság a nyugdíjprognózis intézménye, amelyet május végéig kaptak meg először az érintettek, s amely transzparensen mutatja, milyen időskori összegre számíthatnak a jövőben.
Ami az új szülői nyugdíj kifizetésének az ütemezését illeti, a folyamat szintén sokakban bizonytalanságot szült a nyár folyamán. Míg egyesek már megkapták a pénzt, mások a mai napig várják. A Szociális Biztosító augusztusban kezdte meg az utalásokat azoknak, akiknek gyermekei március végéig rendben leadták az adóbevallásukat.
Szeptemberben azok a szülők kerültek sorra, akiknek alkalmazottként dolgozó gyermekei április végéig rendezték az adóügyeiket a munkáltatójukon keresztül. A pénz az esetek túlnyomó többségében a megszokott nyugdíjjal együtt, ritkább technikai esetekben külön utalásként érkezik, és a félreértések elkerülése végett minden esetben a „2 százalék adó” megjelöléssel különítik el.
Azoknak az időseknek azonban, akiknek gyermekei valamilyen oknál fogva halasztást kértek az adóbevallás benyújtására, további hónapokat kell várniuk a juttatásra. A június végéig kitolt határidők esetében legkésőbb idén novemberig, a külföldi jövedelmek miatti szeptemberi halasztásoknál pedig a törvényi határidők értelmében akár 2027 februárjáig is elhúzódhat a kifizetés.
Mivel az új rendszerben az alsó határ 3 euró, és az összeg tisztán a gyermek adózási helyzetétől függ, az egész mechanizmus elvesztette a korábbi kiszámíthatóságát. A szlovákiai nyugdíjasok ezzel egy olyan modellbe kerültek, ahol az állami garanciát felváltotta a gyermekeik adózási fegyelmétől, élethelyzetétől és adóoptimalizálási hajlandóságától való teljes függőség. Azt se felejtsük el, a két százalék ilyen jellegű kifizetése mellett a szülő sokkal pontosabb információkat kap arról, gyermeke valóban mennyi adót is fizetett az elmúlt évben, ami bevételeire is utalhat. Ez is érdekes családi helyzetet teremthet, hiszen a pénzügyek a legtöbb családban tabutéma.
Megjelent a Magyar7 2026/39.számában.
