Kétarcú a szlovák kiskereskedelem: a szupermarketek szenvednek, miközben a hobbiboltok és a turizmus szárnyal
örékeny, de pozitív mérleggel zárta a májust a szlovákiai kiskereskedelem. A Szlovák Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai alapján az ágazat forgalma reálértéken 0,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Bár az inflációs hatásoktól megtisztított növekedés minimális, a felszín alatt komoly átrendeződések zajlanak a fogyasztói szokásokban. Miközben az online kereskedelem és az élelmiszerláncok forgalma érezhetően visszaesett, a lakosság látványosan többet költött barkácsolásra, elektronikára és utazásra.
A kilenc vizsgált kiskereskedelmi szegmensből mindössze négy tudott éves szinten növekedést felmutatni, ám ezek az ágazatok elegendő húzóerőt biztosítottak a pozitív összképhez. Az áprilishoz viszonyított, havi szintű 0,1 százalékos stagnálás is azt jelzi, hogy a piac keresi az irányt. A májusi bővülés motorját egyértelműen a szakosodott üzletek adták. Különösen erős hónapot zártak a drogériák, gyógyszertárak, valamint a ruházati és cipőboltok, ahol együttesen 6,2 százalékos forgalombővülést mértek. Még ennél is látványosabb, kétszámjegyű növekedést produkáltak a hobbi- és barkácsáruházak, a bútor- és elektronikai üzletek, illetve a sporteszközöket, könyveket és játékokat árusító egységek. Ez a trend arra utal, hogy a szlovákiai fogyasztók egy része újra hajlandó tartós fogyasztási cikkekre és szabadidős tevékenységekre költeni.
Ezzel a költekezési kedvvel azonban éles ellentétben áll a nagy hiper- és szupermarketek teljesítménye, amelyek reálértéken háromszázalékos visszaesést kénytelenek elkönyvelni. Mivel ezek a láncok teszik ki a teljes kiskereskedelmi forgalom legjelentősebb hányadát, gyengélkedésük erősen lefelé húzta a makrogazdasági mutatót. Szintén komoly, közel tizenhárom százalékos zuhanást szenvedtek el az e-shopok és a csomagküldő szolgálatok.
Az online kereskedelem térvesztése rávilágít arra, hogy a vásárlók a fizikai üzletek felé fordultak a szakosodott termékek beszerzésekor, miközben a napi fogyasztási cikkek terén továbbra is rendkívül árérzékenyek és óvatosak maradtak.
A tágabban értelmezett kereskedelmi és szolgáltatói szektort vizsgálva még élesebb kontrasztok rajzolódnak ki. A turizmus és a vendéglátás egyértelműen magára talált a szezon kezdetén: a szálláshelyek forgalma éves összevetésben megközelítőleg húsz százalékkal ugrott meg állandó árakon, és áprilishoz képest is tizennégy százalékos pluszt regisztráltak. A vendéglátóhelyek – éttermek és kocsmák – havi szinten szintén kétszámjegyű, tízszázalékos növekedést értek el.
Ezzel szemben az autóiparhoz köthető kereskedelem súlyos féknyomokat hagyott a gazdaságban. A gépjármű-értékesítés és -javítás területe tizenkét és fél százalékos éves, valamint közel háromszázalékos havi visszaesést szenvedett el. Ez a beszédes adat megerősíti azt a tendenciát, hogy a lakosság a nagy értékű beruházásokat – mint amilyen egy új autó vásárlása – a jelenlegi gazdasági környezetben inkább elhalasztja.
Az idei év első öt hónapjának összesített statisztikája hűen tükrözi a szlovák gazdaság jelenlegi, kiváró állapotát. A január és május közötti időszakban a kiskereskedelmi forgalom állandó árakon mindössze 0,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi bázist, miközben a kilenc szegmensből csak öt tudott javulni. Az adatsorokból egy sajátos, de a jelenlegi makrogazdasági környezetben logikus fogyasztói viselkedésminta rajzolódik ki: a vásárlók az élelmiszereken és a napi cikkeken spórolnak, a komolyabb autóvásárlásokat későbbre tolják, ugyanakkor a felszabaduló vagy megspórolt jövedelmüket előszeretettel költik lakásuk csinosítására, számítástechnikai eszközökre és belföldi pihenésre.
