Kamenický szerint jövőre a szlovák gazdaság gyorsabb tempóban növekedhet, mint Németországban vagy Franciaországban
A szlovák gazdaság 2027-ben várhatóan gyorsabb növekedést ér el, mint Németország és Franciaország gazdasága. Erről írt a közösségi médiában Ladislav Kamenický pénzügyminiszter, aki a Organisation for Economic Co-operation and Development legfrissebb előrejelzésére hivatkozott.
A prognózis valóban azzal számol, hogy Szlovákia a gyengébb időszak után gyorsuló pályára áll, és növekedési üteme meghaladja a legnagyobb európai gazdaságokét. Mindez azonban egy gyenge európai gazdasági környezetben, valamint magas költségvetési hiány és növekvő államadósság mellett történne.
Egyszerűbben fogalmazva: Szlovákia úgy kerülhet a növekedési rangsorban a nagy gazdaságok elé, hogy közben nem a saját gazdasága szárnyal látványosan, hanem inkább azért, mert Németország, Franciaország és az egész eurózóna továbbra is visszafogott teljesítményt nyújt.
Ez különösen fontos egy olyan ország számára, amelynek gazdasága erősen függ a külföldi kereslettől, az ipartól és az autógyártástól. Ha a nagy európai gazdaságok gyengélkednek, azt a szlovákiai vállalatok is megérzik a megrendelések, a termelés és a beruházások terén.
A pénzügyminiszter azt is kiemelte, hogy az European Commission Szlovákiát a nettó állami kiadások növekedése szempontjából a fiskálisan felelős országok közé sorolta. Ez az egyik uniós szabály, amely azt figyeli, milyen ütemben emelkednek az állami kiadások.
A Költségvetési Tanács arra figyelmeztet, hogy az uniós szabályok jelenlegi rendszere Szlovákia esetében túl engedékeny. Az ország papíron teljesítheti az előírásokat, miközben költségvetési hiánya magas marad, államadóssága pedig tovább nő.
Ez jelenti a fő különbséget a kormány politikai üzenete és a szélesebb gazdasági kép között. A kormány egy olyan mutatót emel ki, amely kedvező képet fest, míg az RRZ szerint ez még nem jelenti a közpénzügyek valódi rendbetételét.
Az Európai Bizottság arra is rámutat, hogy Szlovákia problémái nem kizárólag a kedvezőtlen külső gazdasági környezetből fakadnak. A növekedést fékezi az alacsony termelékenységnövekedés, a romló versenyképesség, a kutatásba és innovációba történő csekély beruházás, a képzett munkaerő elvándorlása, valamint a gazdaság jelentős függése az alacsonyabb hozzáadott értékű iparágaktól.
A Bizottság szerint problémát jelent az is, hogy Szlovákia elsősorban adó- és járulékemelésekkel próbálja helyreállítani a költségvetési egyensúlyt, nem pedig a kiadások tartós csökkentésével. A munka és a vállalkozások növekvő adóterhei ugyanis lassíthatják a cégek fejlődését, ronthatják a versenyképességet és visszafoghatják a gazdasági növekedést.
A konszolidáció hatását emellett gyengíti a tartósan folyósított 13. nyugdíj, valamint a túl széles körben biztosított energiaár-támogatások rendszere.
