Iván Tamás: Kiszámíthatóságot és kevesebb adminisztrációt várnak a felvidéki gazdák és vállalkozók
A 2026-os év nyara ismét rávilágított arra a kettősségre, amely a dél-szlovákiai régió gazdaságát jellemzi: miközben a termelők és a cégvezetők elkötelezettek a fejlődés mellett, a külső körülmények és a bürokrácia folyamatos akadályokat gördítenek eléjük. Az időjárási anomáliák, a növekvő költségek és az átláthatatlan támogatási rendszerek komoly terhet rónak az agráriumra, míg a kkv-szektor a kiszámíthatatlan adópolitika és az elburjánzó adminisztráció miatt küzd a stabilitásért. Ezekről is beszélgettünk Iván Tamással, a Szlovákiai Magyar Vállalkozók Szövetségének elnökével.
Hogyan látja 2026 nyarán a felvidéki gazdák helyzetét Szlovákiában?
A felvidéki gazdák ma egy rendkívül összetett helyzetben dolgoznak. Egyszerre kell alkalmazkodniuk az időjárási szélsőségekhez, a növekvő termelési költségekhez, a folyamatosan változó támogatási rendszerhez és az adminisztratív terhekhez. Ennek ellenére azt látom, hogy a gazdáink kitartóak, szakmailag felkészültek, és egyre nyitottabbak az együttműködésre.
Milyen gyakorlati, mindennapos problémákkal keresik fel leggyakrabban a helyi termelők a falugazdászokat?
A falugazdászok munkája elsősorban a gyakorlati segítségnyújtásról szól. A legtöbben támogatási kérelmekkel, egységes területalapú támogatásokkal, állatállomány-nyilvántartással, földhasználati kérdésekkel vagy éppen különböző adminisztratív ügyekkel keresnek bennünket. Emellett egyre nagyobb az igény arra is, hogy eligazodjanak a folyamatosan változó jogszabályok között. Sok gazda egyszerűen nem engedheti meg magának, hogy napokat töltsön adminisztrációval, ezért fontos, hogy legyen egy olyan szakmai hálózat, amelyhez bizalommal fordulhat.
Mennyire sikerül a gazdákat elérni a programjukkal?
Azt gondolom, hogy az elmúlt évben sikerült tovább erősítenünk a Falugazdász Hálózat jelenlétét és láthatóságát a felvidéki gazdatársadalomban. Egy olyan szakmai közösséget építünk, amely nemcsak akkor van jelen, amikor támogatási kérelmeket kell benyújtani, hanem egész évben igyekszik segítséget nyújtani a termelőknek.
Hamarosan egy újabb fontos mérföldkőhöz érkezünk: elindítjuk saját élelmiszeripari védjegyünket is, a VIDONA Produkt-ot, amely a felvidéki termelők és gazdák kiváló minőségű termékeit hivatott megkülönböztetni és erősíteni a piacon. Úgy érzem, hogy ezeknek a fejlesztéseknek köszönhetően ma már egyre több gazda tekint a Falugazdász Hálózatra megbízható szakmai partnerként. Természetesen mindig van hová fejlődni, de a legfontosabb visszajelzés számunkra az, hogy napról napra többen fordulnak hozzánk bizalommal, és ez azt mutatja, hogy jó irányba haladunk.
A vállalkozói szövetség folyamatosan kommunikál a tagjaival. Mennyire érinti a jelenlegi kormányzati politika a vállalkozókat, s lát-e érdemi előrelépést az elfogadott élénkítő csomagban?
A vállalkozók hangulatát ma leginkább a bizonytalanság jellemzi. Az elmúlt időszakban számos olyan intézkedés született, amely növelte a vállalkozások terheit, miközben a kiszámíthatóság csökkent. Az élénkítő csomag tartalmaz pozitív elemeket, különösen a beruházások ösztönzése és bizonyos adminisztratív könnyítések terén, de összességében még nem érzem azt, hogy ez érdemben javítaná a kis- és középvállalkozások versenyképességét.
Milyen további intézkedésekre számítanak a kormánytól még a jövő évi választásokig?
A választások előtti időszakban valószínűleg még több gazdaságélénkítő intézkedés jelenik majd meg, ugyanakkor a vállalkozók számára nem elsősorban új programokra van szükség.Sokkal fontosabb lenne az adminisztráció csökkentése, a kisvállalkozások adóterheinek mérséklése, a munkaerőhiány kezelése, valamint a beruházások ösztönzése. Ezek azok a kérdések, amelyek nap mint nap előkerülnek a vállalkozókkal folytatott beszélgetések során.
Helyi szinten, vagyis Komáromban mennyire tartja kedvezőnek a gazdasági lehetőségeket a vállalkozók vagy a fiatalok számára?
Komáromnak kivételes adottságai vannak. Határvárosként egyszerre kapcsolódik a szlovák és a magyar gazdasághoz, kiváló közlekedési adottságokkal rendelkezik, és jelentős ipari háttérrel is bír. Ugyanakkor azt látom, hogy ennél sokkal több lehetőség rejlik a városban. Erősíteni kellene a helyi vállalkozói ökoszisztémát, támogatni az innovatív vállalkozásokat, és olyan környezetet kialakítani, ahol a fiatalok nemcsak munkát találnak, hanem saját vállalkozás indításában is gondolkodnak.
Mit tudnak akár az önkormányzatok ezen a téren tenni?
A szövetség gyakran hangsúlyozza a Kárpát-medencei gazdasági térség erejét. Mivel tudják konkrétan segíteni a hazai vállalkozókat abban, hogy sikeresen terjeszkedjenek a határon túlra?
Mi abban hiszünk, hogy a Kárpát-medence nemcsak kulturális, hanem gazdasági közösség is. A Szlovákiai Magyar Vállalkozók Szövetsége éppen ezért kapcsolatokat épít a magyarországi és más külhoni vállalkozói szervezetekkel.
Konkrét segítséget nyújtunk üzleti kapcsolatépítésben, partnerkeresésben, szakmai rendezvények szervezésében, mentorálásban, valamint abban, hogy a vállalkozók megismerjék a másik ország jogi és piaci környezetét. Sok esetben egyetlen jó kapcsolat vagy ajánlás elegendő ahhoz, hogy egy vállalkozás új piacra lépjen.
A mentorprogramjaik révén közvetlen rálátása van a következő generációra. Tapasztalataik szerint mi tartja vissza leginkább a mai felvidéki fiatalokat attól, hogy itthon indítsanak saját céget?
A fiatalokban rengeteg ötlet és energia van. Nem a kreativitás hiányzik, hanem sokszor az önbizalom, a megfelelő tudás és a támogató közeg.
A célunk nem csupán az, hogy több vállalkozás induljon, hanem hogy minél több fiatal lássa: Felvidéken is lehet sikeres jövőt építeni. Ha tudást, kapcsolatokat és közösséget adunk melléjük, akkor sokkal többen döntenek úgy, hogy nem elmennek, hanem itt teremtenek értéket.
