Hogyan áll Szlovákia gazdasága Csehországgal szemben?
Szlovákia hitelminősítése a Standard & Poor’s legutóbbi rontása után már összesítve hét fokozattal marad el Csehországétól, ha a másik két nagy nemzetközi hitelminősítő, a Moody’s és a Fitch értékeléseit is figyelembe vesszük – hívta fel a figyelmet Lukáš Kovanda, a cseh Trinity Bank vezető közgazdásza.
„Ez Szlovákia számára a legrosszabb eredmény 2002 novembere óta, amikor még a mečiarizmus időszakából próbált kilábalni, koronát használt, és az euró bevezetésének előszobáját jelentő ERM II mechanizmus előtt állt. Ma Szlovákia már az euróval együtt is nagyobb mértékben marad el Csehországtól, mint például 2003-ban, amikor még saját valutával működött” – értékelte Kovanda.
A Standard & Poor’s pénteken (április 24-én) rontotta Szlovákia besorolását A+ szintről A-ra. A döntést azzal indokolta, hogy az ország egyre nehezebben tudja végrehajtani a költségvetési konszolidációt, elsősorban a továbbra is magas szociális és védelmi kiadások, valamint a közeledő parlamenti választások miatt.
Az elemző szerint Szlovákia gazdasági kilátásai a nemzetközi kereskedelem alakulása miatt is romlanak, amit tovább súlyosbít a Perzsa-öbölben zajló konfliktus. A szlovák gazdaság erősen exportorientált, így különösen érzékenyen érintik az olyan külső sokkok, mint az amerikai adminisztráció által tavaly bevezetett magas vámok.
Az idei évben Szlovákia gazdasági növekedése mindössze 0,5 százalék lehet, míg 2027 és 2029 között átlagosan 1,9 százalékos bővüléssel számol a hitelminősítő.
Emellett arra is figyelmeztetnek, hogy a költségvetési hiány továbbra is viszonylag magas maradhat, részben a szociális kiadások csökkentésének nehézségei, a növekvő védelmi költések, valamint a választási ciklus miatt, amikor a kormányzat kevésbé hajlandó népszerűtlen megszorító intézkedésekre.
A pénzügyminisztérium szerint a leminősítés várható volt, mivel a Standard & Poor’s korábbi értékelése két fokozattal kedvezőbb volt a többi hitelminősítőénél. A tárca úgy látja, hogy a döntés hátterében elsősorban külső tényezők állnak: az Európai Unió fő kereskedelmi partnereinek problémái, az energiapiaci kockázatok, az olajválság és a globális bizonytalanság.
A hitelminősítő kifogásolta a 13. havi nyugdíj kifizetését is, amely ugyanakkor a jelenlegi kormány egyik kiemelt politikai prioritása.
