Hamarosan megtudjuk, hogy kiket adóztat meg nagyobb mértékben az állam
Csütörtökön a kormányt alkotó négy párt közül három bemutatta az infláció hatásait enyhíteni szándékozó csomagját, de az SaS hiányában prezentált csomag kapcsán még több kérdés is tisztázatlan maradt.

Legfőképpen az, hogy az idén 260 millió euróba, jövőre és a következő években 1 milliárd euróba kerülő intézkedéseket pontosan hogyan fedezi majd a kormány. A pénzügyminiszter csak annyit árult el, 100 nagyvállalatot akarnak majd plusz adóval sújtani, de konkrétabb információ nem került a nyilvánosság elé.
Mindez azért is érdekes, mert a liberális SaS állítólag azért maradt távol, mivel nem értett egyet az adók emelésével. Igor Matovič az újságíróknak csak annyit mondott, a pénzügyminisztérium az adó részleteiről külön sajtótájékoztatót tart. Ebből is nyilvánvaló volt, hogy még nincs meg a pontos lista, kiket is akarnak megadóztatni, s ezzel együtt plusz jövedelemhez jutni.
Vasárnap Milan Krajniak munkaügyi miniszter az egyik vitaműsorban annyit viszont elárult, azon 70-100 céget akarják majd ilyen módon tovább adóztatni, akik a koronavírusból profitáltak. Ezek között említette a fogadóirodákat is, de több elmélet látott napvilágot arról, kik jöhetnek szóba a különadó szintjén. Pontos információt ebben a témában az elkövetkező két hétben ígért a tárcavezető.
Más kérdés, hogy mindezen plusz adó majd milyen folyamatokat gerjeszt, mert amint azt már a politikusok és elemzők is felvetették, korábban is előfordult, hogy a különadó éppen fordítva sült el, s az adott vállalatok a fogyasztóra hárították a plusz terheket. A pénzügyminiszter ezzel kapcsolatban bizakodó, mert azt gondolja, ezen folyamatokat meg tudják majd fékezni.
Tegyük hozzá, ehhez komoly ellenőrzési mechanizmus és odafigyelés szükséges, ez pedig eddig nem volt erőssége a kormánynak a gazdaság területén.
A másik fontos kérdés, hogy vajon mennyire fogja segíteni a bemutatott támogatás a lakosság valódi anyagi helyzetét, mert a gyermektelenek vagy már felnőtt gyermekekkel rendelkezők megsegítése teljesen kimaradt, ahogy a nyugdíjasoknak is csak a korábban ígért korábban kifizetett 13.nyugdíj segíthet, átmenetileg.
Ezek ugyanis azt is jelentik, hogy a közel sem olcsó megoldás mellett is maradnak bőven elszegényedők, miközben az infláció alakulása még mindig kiszámíthatatlan. Az tehát elvárás marad, hogy további segítségnyújtási programokat mutasson be a kormány, más kérdés, hogy még az sem biztos, a jelenlegire sikerül-e elegendő forrást szerezni.
Idén 260 millió, jövőre pedig több mint egymilliárd eurót szán a kormány az áremelkedések miatt nehéz helyzetbe kerülő emberek megsegítésére.
100 eurós egyszeri juttatást kap minden olyan család, amely családi pótlékra jogosult. Összesen 661 ezer szülő és 1,1 millió gyerek érintett.
A második támogatás az anyagilag rászoruló családoknak nyújtott egyszeri, 100 eurós támogatás. Ez az összeg főként a megnövekedett lakhatási vagy energiaköltségek fedezésére szolgál. Ez a juttatás a családi pótlékkal együtt járó támogatással párhuzamosan folyósítható.
A harmadik csoport, amelyet a kormány 100 euróval segít, az idősek csoportja. Több mint 100 ezer olyan 62 év feletti idős ember él az országban, aki nem jogosult nyugdíjra. További veszélyeztetett csoport a fogyatékkal élőket (ŤZP) gondozó személyek 80 ezer fős csoportja, akik szintén egyszeri, 100 eurós juttatást kapnak.
Az utolsó csoport, amelyet a kormány egyszeri, 100 eurós juttatással segít, a nevelőszülőké. Ők körülbelül 7500-an vannak.