Gyorselemzés a kormány gazdasági intézkedéseiről
Igor Matovič kormányfő vasárnap délelőtt bejelentette az első gazdasági csomagját, amellyel a koronavírus járvány gazdasági hatásait szeretné enyhíteni. Az intézkedéseket már régen várják mind a munkavállalók, mind a vállalkozók. Ráadásul további intézkedések várhatók, elsősorban a célzott ágazati segítségek.
A sajtótájékoztatón megtudhattuk, hogy a ma bejelentett intézkedések költségét mintegy egymilliárd euróra becsülik havonta, ami az ország gazdasági teljesítményének 1%-a.
Az ország jelenlegi költségvetése – amit szinte bizonyosan át fognak tervezni – cca. 600 millió eurós hiánnyal számol. De különleges időket élünk, hiszen a járvány következtében csökken a gazdaság teljesítménye, csökkennek az állami bevételek. Ilyenkor a döntéshozó előtt az a dilemma áll, hogy vagy ráül a kasszára, vagy pedig elé megy a nagyobb bajnak, és megpróbálja enyhíteni a munkahelyek elvesztését, a gazdasági visszaesést, azaz olyan kondícióban megtartani a vállalkozásokat, hogy azok a járvány visszavonulásával, azon nyomban felpörgessék a gazdasági teljesítményt.
A lényeges, ahogy Ivan Mikloš volt pénzügyminiszter mondta, hogy az intézkedéseknek gyorsaknak és célzottaknak kell lenniük.
A bejelentett intézkedések pontos részleteit jövő hét elejére ígérték, de látható, hogy elsősorban a munkahelyek megőrzését vették célba.
Teljesen igazságos a hétpontos intézkedéscsomag első pontja, amelyben a járvány miatt bezárt boltokat, szolgáltatásokat segítenék, hogy megtartsák az alkalmazottaikat. Nekik a fizetésük (+járulékok) 80 százalékát fizetnék át – fontos, hogy ez a támogatás nem igényelhető azokra az alkalmazottakra, akik a felmondási idejüket töltik.
A második pont szintén bértámogatásról szól, de ez már azokat a természetes személyeket, vállalatokat célozza meg, amelyek a járvány gazdasági hatásai, az üzletbezárások miatt közvetetten érintettek, tehát emiatt csökkentek a bevételeik. Az intézkedés a kisebb vállalatokat érinti, hiszen egy EU-s támogatási szabályzó betartásával a havonta kifizethető támogatást maximálták 200 ezer euróban (cca. 25 fő) - ennek alapján egy évben 800 ezer euró támogatás adható.
A harmadik intézkedés hatása még bizonytalan, egyelőre annyit tudunk róla, hogy
a kormány havonta 500 millió eurónyi garanciát nyújt a vállalkozói szféra hiteleihez.
Ez a lépés szintén lehet munkahelymegtartó intézkedés, de benne van akár az előrehozott fejlesztések lehetősége is. A fejlesztéseket jó volna nem elfelejteni, hiszen most jobban van rá szakmai kapacitás, illetve azt is figyelembe kell venni, hogy ezeket az intézkedéseket elsősorban az unió frissen felszabadított forrásaiból állnák. Azaz azokból, amit nem költöttünk el a különböző operatív programokra - a fejlesztésekre. A banki szférával a kormánynak még lesz egy nagy meccse, hiszen jó volna elérni a hitelfizetési moratóriumot, míg a bankok eléggé sértődöttek a banki különadó fenntartásáért.
A négyes pont –
a vesztegzár alatt lévő munkavállaló, szülő jogosult a bruttó bérének 55%-ra – is egy jogos kérdést pontosít, hiszen a karantén egy nélkülözhetetlen eszköz a járvány leküzdésére, amelynek kijátszásában nem szabadna gondolkodni.
Az ötödik - a járulékok befizetésének halasztása -, illetve a hatos és a hetes pont – feltehetően Sulík gazdasági miniszter ötlete alapján – elsősorban a tavalyi eredmény után járó adóelőleg befizetésénél segíthet, kétségtelen, bizonyos forrásokat meghagyhat a vállalkozóknak.
Ha azt nézzük, hogy a kormány tervei szerint
az intézkedés mintegy 800 ezer munkavállalót és további 250 ezer természetes személyként vállalkozót érint,
akkor ez egy széles célközönségnek meghirdetett támogatáscsomag, hiszen az ország munkaképes lakosságának majdnem a felét érinti. Persze minden a részletekben rejlik, és
minden attól függ, milyen módon fogják tudni ezeket eljuttatni a célközönséghez, mennyire fogják felesleges adminisztrációval nehezíteni annak kihasználását, illetve mennyire fogja tudni feldolgozni a szlovákiai hivatalnokréteg ezt a kérvényözönt.
Mindenesetre a kormányfő azt szeretné, ha már április 15-e után az első kérvényeket elkezdenék kifizetni.
Hogy mindennek mekkora hatása lesz a gazdaságra, az viszont már a jóslás kategóriájába tartozik. Ezek az intézkedések nem különösen fogják befolyásolni a GDP alakulását, először egyértelműen a költségvetést fogják megterhelni, viszont egyben segíthet – a járvány befejeződése után talán gyorsabban visszaállhat a gazdaságunk a normális üzemmódba.
Ez pedig jó irány lehet, hiszen a 2008-as válság tapasztalatait leszűrve, látható, hogy az akkori hibás válságkezelés nagyban hozzájárult a válság elhúzódásához.
