"Gázkatasztrófa" elé nézünk – figyelmeztet az Economist
Ezzel a sokat mondó képpel illusztrálta az Európára váró téli gázválságról szóló cikkét a The Economist gazdasági hetilap. A lap szerint, ami ránk vár, az a 2010-es évek eleji euróválsághoz vagy a 2015-ös migránsválsághoz hasonlóan próbára teszi Európát.
A lap szerint, aki a napokban Berlin, London vagy Róma hőségtől izzó utcáin járt, annak a téli hideg volt az utolsó dolog, ami eszébe jutott. Ennek ellenére a tél közeleg, hogy próbára tegye a kontinens egységét és elszántságát.
Ami ránk vár, arra egy új szót is kitaláltak, ami angolul jobban hangzik, mint ahogy a lapszemle szerzője suta módon magyarította a címben, ez pedig a "gastastrophe".
– írja a gazdasági lap, amely szerint a kialakult helyzet még a háborúkhoz és puccsokhoz szokott energiakereskedőket is aggodalommal tölti el.
Európa gázellátásának harmadát Oroszország biztosítja. S míg a kőolaj vagy a szén legalább részben helyettesíthető, a gázt vagy csővezetéken, vagy cseppfolyósítva kell a felhasználás helyére szállítani, mindehhez pedig olyan létesítményekre van szükség, amelyek megépítése vagy újrakonfigurálása évekig tart.
Kapiskáljuk már? Németország tavasz óta a higiéniai standardok csökkentésével masszírozza a lakosságot.
– ez a Bild című napilapban jelent meg, amely még egy bőrgyógyászt is megszólaltatott állítása igazolásához. Robert Habeck szövetségi gazdasági miniszter lecsavartatná a termosztátot a hidegvizes zuhany után vastag pulóverbe öltöztetett lakossággal, miközben a teljes gázexport az orosz GDP "mindössze" 2 százaléka.
A csodatévőnek beharangozott norvég gázmezőn most műszaki problémák vannak, de részben az európai jólét is hozzájárul problémáink növeléséhez, a meleg idő miatt ugyanis a légkondicionáló berendezések működtetéséhez is több áramra van szükség.
Európa és különösen a német ipar attól is retteg, az Északi Áramlat 1 vezeték szokásos éves karbantartását követően vajon újraindul-e a szállítás a vezetékben. Ezt hamarosan meglátjuk, a karbantartás hivatalosan július 22-éig tart. Mivel azonban a piaci szereplők úgy gondolják, erre a kérdésre a nem a valószínűbb válasz, a 2023-2024-es téli időszakra az árak a korábbi ár négyszeresére emelkedtek.
Az orosz gáz leállása az eurozónában 3,4 százalékponttal csökkentheti a GDP-növekedést, és 2,7 százalékponttal növelheti az inflációt. Na, de hát mit nekünk GDP-növekedés, a koronavírus-világjárvány 2020-ban 6 százalékponttal csökkentette az európai GDP-t, mégis itt vagyunk. Igen ám, jegyzi meg a lap, de az energiafenyegetés sokkal alattomosabb, hiszen, ha az államok gázt halmoznak fel, akkor azzal megakadályozzák, hogy a gáz a szomszéd országba is eljusson. "A gáz nagykereskedelmi árában tapasztalható különbségek az egyes uniós tagállamokban arra utalnak, hogy a cégek az egységes piac összeomlásától tartanak." Az energiaárakra adott lakossága reakció pedig a Putyinnal szembeni kiállást is alááshatja.
Az Európai Bizottságnak a július 26-án tartandó csúcstalálkozóig el kell készíteni a gázellátásra vonatkozó tervét.
A lap szerint "a fogyasztóknak kell utoljára szenvedniük", a nagyfogyasztóknak először. Bár, ha az ipar leáll, attól a fogyasztó is szenvedni fog, lehet, idén télen még nem fagy meg, de az ipar leállása miatti gazdasági összeomlás bizonyosan érinteni fogja.
Ha ezt megtesszük, jutalmunk nem csak az lesz, hogy a következő hónapokat túléljük. "Európa örökre megszabadul az orosz energetikai megfélemlítéstől. Sőt, egy koherens, az egész kontinensre kiterjedő energiabiztonsági mechanizmust hoz létre, amely segít felgyorsítani a tisztább energiára váltást" – vázolja a fényes jövőt a gazdasági lap. Csak addig meg ne fagyjunk!
