Felkészülés a gazdasági ütközetre

Egyrészt le kell lassítania a járványt, hogy bírja a szlovák egészségügy, amit más eszköz híján csak azzal tud elérni, hogy elfojt minden emberi tevékenységet. Másrészt fenn kellene tartania a gazdaságot, vagy legalábbis a gazdaság teljesítőképességét, hogy a járvány visszahúzódása után minél gyorsabban lábra tudjon állni.

Mindezt úgy, hogy eddig sem ő, sem a koalíciós társai különösebb kormányzati tapasztalatot nem szereztek. Jönnek is az ötletek, az elmúlt hetet erősen meghatározták a gazdaságmentő lépések.

Számára az elmúlt hét még vasárnap délelőtt kezdődött, amikor bejelentette az első gazdasági csomagját a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak enyhítésére.  Az intézkedéseket már régóta várták mind a munkavállalók, mind a vállalkozók. Mindenki célzott ágazati segítséget képzelt el, de az első lépésben csak a kis- és középvállalatok túlélését biztosító, azok munkahelyeit megtartó lépések érkeztek. A bejelentett intézkedéseket a parlament gyorsított eljárásban elfogadta, és pénteken a köztársasági elnök alá is írta azokat.  Rohammunka, meglátjuk, mikorra futnak be az első támogatások. 

Teljesen igazságos a hétpontos intézkedéscsomag első pontja, amelyben a járvány miatt bezárt vállalkozásokat segítenék az alkalmazottaik megtartásában. Egyrészt lehetővé tették, hogy a munkavállaló bérét az átlagbér 80%-ára csökkentsék, és az állam átvállalná a teljes bruttó bér 45%-át azzal, hogy kifizeti az alkalmazottnak a csökkentett munkabért. A munkáltató állja a teljes bruttó bér 35%-át, kifizeti a csökkentett bérre jutó járulékokat, az alkalmazott pedig elviseli, hogy a teljes bére 18-20%-kal csökkenjen.

A javaslat második pontja azokat a természetes személyeket, vállalatokat segítené, akik/amelyek a járvány gazdasági hatásai, az üzletbezárások miatt közvetetten érintettek, tehát emiatt csökkentek a bevételeik.

A harmadik intézkedés hatása még bizonytalan. Egyelőre annyit tudunk róla, hogy a kormány havonta 500 millió eurónyi garanciát nyújt a vállalkozói szféra hiteleihez. Ez a lépés szintén lehet munkahelymegtartó, de benne van akár az előrehozott fejlesztések lehetősége is. A fejlesztéseket jó volna nem elfelejteni, hiszen most inkább van rájuk szakmai kapacitás, illetve azt is figyelembe kell venni, hogy ezeket az intézkedéseket elsősorban az unió frissen felszabadított forrásaiból állnák. Azokból, amit nem költöttünk el a különböző operatív programokra, azaz a fejlesztésekre.

A négyes pont (a vesztegzár alatt lévő munkavállaló, szülő jogosult a bruttó bérének 55%-ára) is jogos kérdést pontosít, hiszen a karantén nélkülözhetetlen eszköz a járvány leküzdésére, amelynek kijátszásában nem szabadna gondolkodni. Ez a pont a parlamentben még kibővült azzal, hogy a karanténban lévő személyek elbocsátását is megtiltották. Emellett egy hónappal meghosszabbították a munkanélküli segély folyósításának idejét is az eddigi hatról hét hónapra.

Az ötödiknél – a járulékok befizetésének halasztásánál – többre számítottunk, egyelőre csak a márciusi hónapról van döntés, és a kedvezményezettek körét is leszűkítették. A hatos és a hetes pont elsősorban a tavalyi eredmény után járó adó befizetésénél segíthet. Kétségtelen, hogy bizonyos forrásokat hagyhat a vállalkozóknál.

A kormány szerint az intézkedés mintegy 800 ezer munkavállalót és további 250 ezer természetes személyként vállalkozót érint. Tehát egy széles célközönségnek meghirdetett támogatáscsomag, hiszen a munkaképes lakosságnak majdnem a felét jelenti.

Persze minden a részletekben rejlik. A parlament jóváhagyta, és minden attól függ, hogyan tudják ezeket eljuttatni a célközönséghez, mennyire nehezítik fölösleges adminisztrációval annak kihasználását, illetve mennyire tudja feldolgozni a szlovákiai hivatalnokréteg ezt a kérvényözönt. Mindenesetre a kormányfő azt szeretné, ha már az április 6. utáni héten elkezdenék fogadni a kérvényeket. 

Természetesen a kormány itt nem állt le, pénteken jelentették be, hogy a Szlovák Bankszövetséggel megegyeztek a kölcsönök törlesztőrészletei fizetésének az elhalasztásáról. A lakosság, illetve a kisvállalatok kérhetik, hogy 9 hónapig szüneteltessék a részletek fizetését. Bár a kormányfő azt állította, hogy az egyezségnek nem volt köze a banki különadó eltörléséhez, vasárnap már úgy nyilatkozott, hogy gondolkoznak erről. A lízingtársaságok törlesztőrészleteiről a következő héten ígértek bejelentést.

Békeidőben ezek az intézkedések is jelentős terhet raknának bármely költségvetésre, de mindenki látja, hogy ez nem elég. Rögtön jelentkezett a nagyvállalati szféra, amely szintén megtartaná az alkalmazottait, és jelentkeztek az önkormányzatok, amelyek egyelőre azt is nehezen tudják megbecsülni, mekkora lesz a bevételkiesésük. 

Eddig egyedül a Pro Civis polgári társulás tudta felmérni az önkormányzatok várható bevételkiesését. A szervezet onkormanyzas.sk honlapján megtalálható minden egyes önkormányzatra lebontva az az összeg, amelyet természetes személyek adójából juttat vissza a költségvetés. Ez képezi a községek bevételeinek nagyobb részét. A modelljük 3 forgatókönyvvel számol:

o   Az első forgatókönyv: 1.3%-os GDP-csökkenés, 1 hónapos szükségállapot és 6%-os csökkenés az adóbevételekben.
o   A második forgatókönyv: 5%-os GDP-csökkenés, 2 hónapos szükségállapot és 16%-os csökkenés az adóknál.
o   A harmadik forgatókönyv: 10%-os GDP-csökkenés, 3 hónapos szükségállapot és 27%-os csökkenés az adóbefizetések esetében.

A nagyvállalatok előbbre tartanak, és már elég komoly ígéreteket kaptak. Szintén hitelmoratóriumról és az alkalmazottaik számára a németek által kidolgozott Kurtzarbeitről beszélnek. A rövidített munkánál az átlagbér 20%-át a vállalat, 60%-át pedig az állam állná, a munkavállaló fizetése pedig 20%-kal csökkenne.

Ezzel az 1100 eurós átlagbér esetében a munkavállaló 132 euróval többet kapna, mint a munkanélküli segély. A kormány ezzel átvállalná a fizetések egy részét, de a vállalatot kötelezné, hogy ne tegye az utcára az embereket.

Az eddig bejelentett intézkedések költségét havi egy-másfél milliárd euróra becsülte a kormányfő, ami az ország gazdasági teljesítményének 1-1,5%-a.  Ez nem tűnik soknak, de nem tudjuk, hány hónapig kell fenntartani, ráadásul az ország költségvetése már a járvány előtt sem mutatott rózsás képet. A járvány következtében tovább csökken a gazdaság teljesítménye, csökkennek az állami bevételek. De különleges időket élünk, és számolhatunk az eddig fel nem használt EU-forrásokkal és a nagyobb költségvetési hiánnyal. A hiányhoz viszont kölcsönhöz kellene jutni a piacokon, ami az elmúlt hónapok olcsó hitelei után egyelőre akadozni látszik. Ezzel kapcsolatban teljesen törvényszerű volt az az éles vita, amely az előző és az új kormány politikusai között robbant ki a kassza mélységéről, illetve annak ürességéről.

Ilyenkor a döntéshozó dilemma előtt áll:

vagy ráül a kasszára, vagy pedig elébe megy a nagyobb bajnak, és megpróbálja enyhíteni a munkahelyek elvesztését, a gazdasági visszaesést és jó kondícióban tartani a vállalkozásokat. 

Hogy mindennek mekkora hatása lesz a gazdaságra, az már a jóslás kategóriájába tartozik. Ezek az intézkedések nem fogják különösen befolyásolni a GDP alakulását. Először egyértelműen a költségvetést fogják megterhelni, egyben viszont segíthetnek – a járvány után a gazdaságunk talán gyorsabban visszaállhat a normális üzemmódba. A 2008-as válság tapasztalatait leszűrve látható, hogy az akkori hibás kezelés nagyban hozzájárult a válság elhúzódásához.

Az igazi kérdés, hogy a jelenlegi intézkedések mire lesznek elegendőek, hiszen a szomszédos államok nagyságrendileg bővebb gazdaságmentő csomagokban gondolkoznak, elmennek akár a GDP 20-30 százalékáig is.

Persze ebben benne van az a hátsó gondolat is, hogy a válság idején, vagy közvetlenül utána jól be lehet vásárolni a legatyásodott országok lerobbant vállalataiból. Tehát a kormányfőnek is fel kellene tennie a kérdést, hogy valóban csak a termelési kapacitást kell-e megmenteni, vagy felmérve a válság következményeit, egyben szerkezetátalakításba kell fogni, esetleg a most furcsa munkanélküliségbe küldött alkalmazottakat elkezdeni képezni mondjuk az IPAR 4.0 kihívásaira, vagy a járvány idején kihasználni őket azokon a pontokon, ahol hiány keletkezett az emberekből.

Nincs könnyű helyzetben Igor Matovič. Meglátszik rajta annak a száz napnak a hiánya, ami minden új kormányfőnek kijár, hogy felmérje a terepet, a rendelkezésre álló eszközöket és szakembereket.

Szimpatikus, de egyben veszélyes ez a fajta kommunikáció, amikor csípőből bejelenti az intézkedést, majd azután kezdi meg annak kidolgozását, hatásainak vizsgálatát. Bele is futott egy kisebb pofonba a teljes leállás javaslatánál, reméljük, tanul belőle.

Egyelőre elmondhatjuk, hogy az egészségügy frontján, a járvány kordában tartásánál Szlovákia tényleg jól teljesít. A napi esetszámok húsz-huszonötnél állandósultak, nem következett be robbanásszerű fertőzés és elhalálozás, mint például Olaszországban. De a háború nem csak egy csatából áll. A második menet a gazdasági háború, a teljesítményfokozás, a technológiaváltás, a vállalatfelvásárlások, a gazdasági térfoglalások csatája lesz. A jó sakkjátékos pedig pár lépéssel mindig előre lát.

Persze azért ez a járvány is produkál furcsa dolgokat. Meghatódtam. Még soha nem kaptam az adóhivataltól köszönőlevelet azért, mert időben leadtam az adóbevallásomat. Hihetetlen, de jólesett.

(Megjelent a Magyar7 c. hetilap 2020/14. számában)