Egyre nagyobb gond a lakhatás biztosítása
A lakhatás a szlovákiai háztartások jelentős része számára egyre nagyobb pénzügyi terhet jelent. Ezt a megkérdezett lakosok 62 százaléka erősítette meg, miközben 60 százalékuk legfeljebb a jövedelme harmadát hajlandó bérleti díjra fordítani. A jelenlegi bérleti díjakat a hazaiak 76 százaléka tartja aránytalannak és megfizethetetlennek, míg 18 százalékuk az ellenkezőjét gondolja. Mindez a 365.invest vállalat felméréséből derült ki, amelyet az Ipsos ügynökség készített 2026. szeptember 28. és október 1. között, 519 válaszadó bevonásával.
A résztvevők 90 százaléka szerint az államnak támogatnia kellene a mindenki számára elérhető bérlakások lehetőségeit. A helyzet megoldásában az államilag támogatott bérlakásprogram is segítséget nyújthatna.
„A felmérés eredményei nagyon világosan mutatják, hogy az emberek a lakhatás elérhetőségét két síkon, ár- és minőségi kérdésként értékelik. Ha az emberek 62 százaléka mondja azt, hogy a lakhatás túlzott anyagi terhet ró a háztartására, és nagyjából ugyanennyien hajlandóak legfeljebb a jövedelmük harmadát erre költeni, miközben több mint a felük még a magasabb bérleti díj ellenére is a modern lakásokat részesíti előnyben, akkor arra a következtetésre jutunk, hogy a háztartások elsősorban az ár, a minőség és a hosszú távú biztonság ésszerű arányát keresik” – nyilatkozta Radko Rozum, a 365.invest munkatársa.
A bérleti díjak nagyságát leginkább a Pozsonyi kerület lakosai és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők érzékelik problémaként. Az azzal az állítással való azonosulás, miszerint a bérleti díjak megfelelőek lennének, a megszerzett iskolai végzettség szintjével párhuzamosan csökken, ami jelentős különbségeket mutatott a válaszokban: az alapfokú végzettségű válaszadók 45 százaléka értett egyet ezzel a megállapítással, szemben a diplomások 14 százalékával.
A bérleti díjak megítélése a lakóhely szerint is eltérő. Míg a felmérésben résztvevők közül a például Kelet-Szlovákiában élők az esetek 22 százalékában tartották megfelelőnek és elérhetőnek az árakat, addig a Pozsonyi kerületben ez az arány mindössze 11 százalék volt.
A bérleti díj arányosságának megítélésében az is szerepet játszik, hogy a lakás régi, új vagy esetleg felújított-e. A válaszadók 53 százaléka inkább felárat fizet, és újépítésű vagy felújított, modern lakásban él, mintsem egy régebbi vagy korszerűtlen ingatlanban.
„Éppen az államilag támogatott bérlakásprogram lehet az egyik módja e kínálat bővítésének. A háztartások számára ez egy olyan alternatívát jelent a tulajdonszerzéssel szemben, ahol nincs szükség az ingatlanvásárlás magas hitellel történő finanszírozására vagy a befektetési célú ingatlanok bizonytalan bérletére, ugyanakkor modern és minőségi színvonalú lakhatást biztosíthat” – tette hozzá Rozum.
A 365.invest ingatlanalap idén első szlovák befektetési alapként lépett be az államilag támogatott bérlakásprogram rendszerébe. Az Államilag Támogatott Bérlakások Ügynökségével partnerségben aktívan hozzá kíván járulni a megfizethető bérlakások kínálatának bővítéséhez Szlovákiában, amelynek keretében 3000 lakás felépítését tervezi.
