Drasztikus eladási hullám a kötvénypiacokon
A 2022-es, első energiaválság csúcspontja óta nem látott mértékű eladási hullám söpört végig a globális kötvénypiacokon az elmúlt hetekben. A gazdasági folyamatok eredményeként az államkötvények hozamai hosszú évek, esetenként évtizedek óta nem tapasztalt szintekre emelkedtek, ami alapjaiban rendezi át a befektetői környezetet és komoly kihívások elé állítja az államadósságok finanszírozását.
A piaci adatok rendkívül beszédesek. A globális iránymutatónak számító tízéves amerikai államkötvény hozama jelenleg már az 5,3 százalékos szint körül mozog, miközben az európai stabilitás horgonyának tekintett hasonló futamidejű német papír is 3,6 százalékos hozamot kínál.
Ezek az értékek több évtizedes csúcsot jelentenek. A folyamat alól a hazai piac sem vonhatja ki magát: a tízéves szlovák államkötvény hozama megközelítőleg 4,4 százalékra ugrott, amire 2011 óta nem volt példa. A régiós körképet vizsgálva a cseh helyzet is figyelemre méltó, ott a tízéves papírok hozama a 5,4 százalékot közelíti, ami már nincs messze a 6 százalék feletti történelmi maximumtól.
Az extrém piaci mozgások hátterében egy összetett, több tényezős makrogazdasági folyamat húzódik meg. A helyzetet elsősorban a közel-keleti konfliktusok által fűtött tartósan magas infláció, valamint az erre válaszul elindított globális jegybanki kamatemelési ciklus határozza meg. Ezt a feszültséget tovább fokozza a nyugati világban egyre növekvő államadósságok szintje. Az európai kötvénypiacokra mindezeken felül komoly nyomást gyakorol az euróövezet egyik legfontosabb gazdaságának számító Franciaország politikai instabilitása is.
A gazdaságtörténeti tapasztalatok azt mutatják, hogy a kötvénypiaci eladási hullámok jellemzően addig tartanak, amíg a jegybankok be nem fejezik a kamatok emelését. Jelenleg azonban a folyamatnak még csak az elején járunk.
Az Európai Központi Bank idén júniusban, az amerikai Fed pedig csupán szeptemberben lépett a monetáris szigorítás útjára. A pénzügyi piacok árazása alapján a kamatemelési ciklus akár a jövő év szeptemberéig is elhúzódhat, és a francia belpolitikai bizonytalanság sem tűnik rövid távon megoldhatónak.
Az állampapírpiaci átrendeződés elkerülhetetlenül rányomja bélyegét a teljes gazdaságra és a többi eszközosztályra is. Az alapszabály szerint a magasabb kötvényhozamok automatikusan lefelé nyomják az egyéb eszközök, így a részvények és a nemesfémek árfolyamát.
A jelenlegi magas hozamkörnyezet azonban nem minden szektort érint egyformán drasztikusan. A nagy technológiai vállalatok viszonylag jól ellenállnak a nyomásnak, mivel növekedésük finanszírozásához lényegesen kevesebb külső forrásra, drága hitelre van szükségük. Ezzel szemben a kis- és középvállalkozások egyértelműen a jelenlegi kötvénypiaci folyamatok legnagyobb vesztesei közé tartoznak. Bár az év elején a kisebb cégek részvényei még látványosan felülteljesítették a tech-óriásokat, az elmúlt két hónap hitelpiaci szigorodása és hozamemelkedése komoly mértékben rontotta a kkv-szektor növekedési kilátásait és piaci pozícióját.
