Augusztusban az élelmiszerek és a szerencsejátékok is mérsékelték az inflációt, az elkövetkező hónapok azonban nem sok jóval kecsegtetnek
Augusztusban tovább lassult az infláció, ami ismét elsősorban az élelmiszerek árának csökkenésének tudható be. Ezúttal azonban meglepően erősen, az élelmiszerekhez hasonló mértékben járultak hozzá a szolgáltatások árának alakulása is, ezen belül pedig elsősorban a szerencsejátékok. Ľubomír Koršňák, a UniCredit Bank elemzője mindezt a Statisztikai Hivatal (ŠÚ SR) által kedden közzétett augusztusi fogyasztóiár-alakuláshoz fűzött kommentárjában közölte.
„Ezzel szemben a közel-keleti konfliktussal összefüggésben a globális kitermelési és feldolgozási kapacitások gyengülése miatt emelkedő olajárak és a finomítói árrések augusztusban ismét felfelé hajtották az üzemanyagárakat Szlovákiában. Az üzemanyagok drágulása így tovább gyorsuló, két számjegyű éves növekedési ütemet ért el” – mutatott rá az elemző.
Koršňák szerint az éves infláció augusztusban elérhette idei mélypontját. Az olaj- és üzemanyagárak újbóli emelkedése várhatóan jelentősen beszűkíti az infláció további lassulásának lehetőségét. A tendencia a legtöbb élelmiszer esetében is fokozatosan megfordulhat, mivel ezek árai a nyáron még a vártnál nagyobb mértékben csökkentek, így a további árcsökkenés lehetősége vélhetően már nagyrészt kimerült.
Az év végéhez közeledve a tavaszi magasabb energiaárak – az olaj és a földgáz drágulásának – másodlagos hatásai is elkezdhetnek megjelenni az árakban. Ezek lassíthatják a szolgáltatások inflációjának mérséklődését, amelynek egyébként a lassabb gazdasági növekedés és a csökkenő fogyasztás hatására kellene visszaszorulnia. Emellett jelentős költségnövekedést okozhatnak a mindennapi termékek és az élelmiszerek áraiban is.
Az infláció így ismét enyhén 3,5 százalék fölé gyorsulhat, és az idei éves átlagos infláció is hasonló szinten zárhatja az évet.
A közelgő választások miatt az elemző jelenleg nem számít a háztartások energiaárainak jelentősebb módosítására a következő évben. Véleménye szerint valószínűbb forgatókönyv, hogy a választási évben a globális energiapiaci árrobbanás nem jelenik meg teljes mértékben a fogyasztói árakban, hanem a magasabb energiasegélyeken keresztül inkább az államháztartási hiányt növeli.
Ez csak tovább növeli a választások után, 2027 őszén szükségessé váló költségvetési konszolidáció mértékét, és 2028 után is növeli az átlagosnál magasabb infláció kockázatát. Ha a lakhatási célú energiaárakat nem módosítják, az infláció jövőre 3 százalék alá lassulhat annak ellenére is, hogy az élelmiszerek árának dinamikus emelkedése várható. Az élelmiszerárak ugyanis jövőre reagálhatnak az idei külső sokkhatásokra – az olajárakra és az aszályra –, és várhatóan jelentősebben elrugaszkodnak majd az idei árszintek mélypontjairól”
– zárta értékelését Koršňák.
A Statisztikai Hivatal tájékoztatása szerint az infláció augusztusban éves összevetésben 3,1 százalékos volt, ami 2025 eleje óta a legalacsonyabb érték. A fogyasztói árak havi összevetésben a 13 vizsgált termék- és szolgáltatási csoport közül hatban emelkedtek. A növekedés mértéke a lakhatás és energia, valamint a személyes gondoskodás és szociális szolgáltatások esetében mért 0,1 százaléktól egészen a közlekedés 1,3 százalékos drágulásáig terjedt.
