Alaposan kiköltekeztünk

2021. július 17., 10:01
Matus Tibor

A Számvevőszék költségvetéseket elemző jelentéseit a többség száraz irománynak, adatfelsorolásoknak hiszi, pedig nemcsak a jóistennek, a Számvevőszéknek is megvan a maga sajátos humora. Jómagam pár éve kattantam rá a költségvetési viták tárgyalási anyagaiként tálalt jelentésekre, és mondhatom, meglehetősen érdekes szórakozás.

Fotó: pixabay.com

Az az igazság, hogy igencsak rafinált fiúk ezek a szlovák legfelsőbb ellenőrzési hivatalnál, amit magyar terminológiával nevezzünk egyszerűen Számvevőszéknek. Bevett gyakorlattá fejlődött náluk, hogy hosszú elemzéseik pár oldalas vezetői összefoglalójánál tulajdonképp minden rendben, minden szép, a részletes kifejtésnél ugyanakkor meglepően őszinte megfogalmazásokat találunk. Így volt ez Ficóék kormányzása idején, és így van ez a Matovič-érában is. Innen látszik, hogy parlamenti képviselőink, beleértve a mindenkori ellenzéki képviselőket, nem olvassák el a jelentést, hiszen számtalan muníciót találhatnának bennük. Így nem marad más, mint megszavazni, amit eléjük raktak.

2020 minden volt, csak normális nem

A parlament legutóbbi ülésén fogadták el a képviselők a tavalyi év zárszám-adását. Ennek egy normális évben nem lenne hírértéke, de 2020 mindennek nevezhető, csak normálisnak nem. Márciusban nemcsak a kormány, az életünk is megváltozott, és nem igazán lehetett tudni, mit hoz a válság.

A nemzeti bank áprilisban 12 százaléknyi visszaesést sem tartott kizártnak. Volt minden: lezárások, járványköltségvetés, majd augusztusban költségvetés-módosítás, ahol a kormány akkora teret szabott magának a költekezésre, hogy végül elkölteni sem tudta. Akkor még a GDP majdnem 10 százaléknyi visszaesésével számoltak, ami az év végére 4,8%-ra mérséklődött.

Az augusztusi módosításkor egyvalamit jól eltalált a kormány, mégpedig a GDP-hez viszonyított 6,2%-os költségvetési hiányt. A bevétel több lett, meg persze a kiadás is. Több adót fizettünk, mint reméltek, mivel a fogyasztást sem fogtuk vissza, így az áfa is szépen becsorgott, és mert a bérek is növekedtek, a járulékok szépen érkeztek a szociális biztosítóhoz és az egészségpénztárakhoz. Ízlelgessük azt a tényt, hogy Szlovákiában minden megtermelt érték 41,8 százaléka az állami költségvetésben kötött ki.

A közszféra (tehát az államot és az önkormányzatokat is beleértve) kiadási oldalát a költségvetés módosításakor 40,3 milliárdról 48,1 milliárdra emelték, de végső soron csak 44 milliárdot költöttek el. Persze, drága volt a járvány, amire állítólag a GDP (2020-ban cca. 90 milliárd euró) 4,9 százalékát költötték. Ez tizenkétszer akkora összeg, mint amit a 2008-as válság kezelésére költöttek. Ezzel egy időben viszont szinte minden tárcánál sok fontos beruházást elhalasztottak.

Az ön adóssága 10 100 euró

Ilyen számoknál logikus, hogy az államadósság a GDP 60,6 százalékára ugrott föl, amivel lassan az évtizedes adósságfék legmagasabb riasztási zónájába került a kormány. Itt már a kormánynak bizalmatlansági szavazást kellene kérnie, a kormánytagok fizetése csökkenne stb. Kaptak azonban 24 hónapos türelmi időt, és az EU is meglehetősen könnyedén átsiklik a kritériumok be nem tartása felett. A lényeg, hogy az adósság tavaly 9,8 milliárd euróval nőtt 53 milliárdra, aminek 96,2%-a állami hitel, a maradék önkormányzati. Hogy plasztikusabb legyen a kép, a kedves olvasónkra jutó adósság a 2019-es 8295 euróról 2020-ban 10 107 euróra nőtt.

Az állami kiadások a 2019-ben tervezett 15,2 milliárdról 20,9 milliárd euróra nőttek. Természetesen a 10 százalékos bérfejlesztés megmaradt, el is költötték, annak ellenére, hogy a tervezett 132 ezer közszolgánál 5 ezerrel kevesebb volt állományban.

Veszélyes jelenség, hogy a folyó kiadásokra elhasznált összeg csaknem 40 százalékkal nőtt 2019-hez képest, míg a beruházásokra 7 százalékkal csökkent. Azért elment az autópályákra röpke 434 millió euró, a vasútra 98 millió, no meg az amerikai vadászgépek részletére 353 millió. A Számvevőszék fel is hívja a figyelmet, hogy az ország évek óta beruházási deficittel küzd, nem elégségesek a felújítások, az állam tulajdonképp csak feléli a befolyó adókat.

Fejetlenség a minisztériumoknál

Hogy különleges év volt, az is bizonyítja, hogy rekordszámú költségvetési intézkedést hozott a kormány, szám szerint 3410-et. A járvány miatt majdnem 2,9 milliárd eurót csoportosítottak át a tárcák között. A legtöbb forrást, 1,3 milliárd eurót a szociális minisztériumba, illetve a gazdasági tárcához (378 millió euró) helyezték át. Itt is volt azonban néhány fejetlenségre utaló jel. Hozzák is a példát, hogy a belügynek március és május között átküldtek 44 millió eurót, majd a belügy májusban visszaküldött 250 milliót a kincstárnak, hogy aztán ugyanezt visszakérje.

Hogy valami nagy baj van a minisztériumok tájékán, arról a Számvevőszék is beszámol. Az egészségügyi, a szociális és a kulturális tárcát ellenőrizve megállapította, hogy a különböző könyvelési (leírások, becslések) módszerek miatt nem megbecsülhető a minisztériumok vagyona, és végre itt lenne az ideje, hogy az állami szférában egy egységes gazdasági elszámolói rendszert vezessenek be. 

A Számvevőszék mindhárom mélyebben ellenőrzött minisztérium háza tájáról hozott érdekes példákat. Az egészségügyi minisztériumnál kiemelte, hogy tovább nőtt a kórházak adóssága, illetve a tárca üzemelteti a Nemzeti Egészségügyi Információk Hivatalát, potom 20 millió euróért, 244 alkalmazottal, ami sok mindenre jó, csak hiteles információkat nem tud adni. Például az országban praktizáló mintegy 2300 orvos számát 2800-ra becsülték.

Túlárazott programok, elhanyagolt utak

Az iskolaügynél a jelentés megemlíti az iskoláknak az internethez való kapcsolását. A tárca 2010-ben kötött szerződést a Slovak Telekommal és indította el az INFOVEK 2 programot, majd 2018-ban ugyanezt a SWAN Rt.-vel, és elindult a régi mellett az EDUNET SK program is. Ez így nem lehet gazdaságos, főleg akkor, ha a közbeszerzési hivatal évente milliós büntetéseket ró ki az oktatási tárcára. De kipécézték a duális képzést is, amelybe a szakiskolák diákjainak csupán a 4 százalékát tudják bevonni. Természetesen az oktatási tárcának is van intézete a szakmai képzésekre, amely szintén sok mindennel tud szolgálni, csak információval nem. Nem tudni, mennyi a diák a duális képzésben, mennyi az őket oktatni képes vállalat, illetve mi lett a sorsuk az innen kikerült diákoknak.

A közlekedési tárcánál a Számvevőszék megemlíti, hogy nagyon kevés pénzt szánnak az elsőrendű utak javítására, miközben a 3100 kilométernyi útszakasz 40 százaléka nem kielégítő állapotú, illetve balesetveszélyes. Csehország arányaiban a háromszorosát költi erre a célra. Igaz, ott az útdíjakból jut rá, amit nálunk elvisznek az autópályák. Már ami marad, mert a befolyó útdíjak több mint a felét elviszi az üzemeltető, amelynek a lecserélése szintén várat magára. Pedig az elsőrendű utak adják az útdíjak egyharmadát, mégis mindössze 40 millió eurót szánnak rájuk, ebből is 11 milliót elvisz a téli útkarbantartás. Évente meghatározzák az ambiciózus célt, hány kilométer utat javítanak meg kitűnő minőségűre a legrosszabbakból. Ez 2020-ban 10 kilométer volt, ebből sikerült is 7,64-et teljesíteni.

Mire költöttek 4,4 milliárdot?

A számvevőszéki jelentést olvasva három kérdés fogalmazódik meg az emberben. Először: miképp lehet, hogy az önkormányzatok többlettel tudtak zárni, míg az állami szféra jókora mínusszal? Másodszor: mire költötték a GDP válságkezelésre fordított 4,9 százalékát (cca. 4,4 milliárd euró), ha a Számvevőszék is csak 1,7 milliárdot mutat ki a válság leküzdésére? Harmadszor: ha a szociális kiadások 200 millióval ugrottak meg, miért kellett a Szociális Biztosító költségvetését az eddigi megszokott 200 milliónyi támogatás helyett 970 millióval megtámogatni? Ezek talán már olyan kérdések, amelyekről egy hivatalnok jobb, ha hallgat.

Megjelent a Magyar7 2021/28.számában.

2021. július 14., 08:34

Fent a felhő szélén egy angyal mindent lát - megjelent a Magyar7 legújabb, 28. száma

Ha még nem előfizetői, a legközelebbi postán is megvásárolhatják a felvidéki magyarok közéleti hetilapját, a Magyar7-et!

Kövesse facebook oldalunkat is!