2021. március 14., 14:11

Adó mindig lesz, kérdés, mekkora

A kormányprogram átfogó adóreformot ígért. Senki sem tudja, hogyan alakul az új adómix, ahogyan azt sem, mikor léphet életbe, pedig a pénzügyminisztérium állítólag már egy éve dolgozik rajta. Persze a gazdaság újraindítása volna a prioritás, viszont egy racionálisabb adórendszerrel ez is könnyebben menne.

Eduard Heger pénzügyminiszter már egy hónapja bejelentette, hogy a kérdést vitára bocsátja. Azóta is várjuk. Márpedig ha nem jön elő a részletekkel, azt sem tudhatjuk, milyen hatással lesz a gazdaságra és a költségvetés bevételeire. Pedig a kincstár igencsak lyukas, tavaly az adó- és járulékbevételek 715 millió euróval csökkentek, és az idei kilátások sem jobbak. Hogy miből teremtenének elő pénzügyi forrásokat, nem világos. Hasonló kommunikációt választott a tárca tavaly is az EU-s gazdaságmentő csomagjához szükséges reform-program kidolgozásakor. Azt ígérte, ahogyan a kormányzásuk alapelveként is leszögezték, hogy a széles nyilvánosságot is bevonják a vitába. Mindez ígéret maradt.

Bár a kormány azt mondta, hogy a gazdasági törvények alkotása kiszámítható lesz, és megfelelő időt hagy a változásokra való felkészülésre, ezt nem sikerült betartani. Az adótörvény utolsó módosításakor, amely januárban lépett érvénybe, több módosítást az utolsó pillanatban, decemberben hagyott jóvá a parlament, mint az adóbónusz, vagy a 15 százalékos adókulcs kérdése.

Miből lesz a költségvetésnek bevétele?

Számítottunk egy mélyreható adóreformra, ahol visszatérnek az egykulcsos adóhoz, legalább 3 százalékkal csökken a jövedelemadó, illetve a járulékok. Arra számíthattunk, hogy munkát és gazdasági aktivitást terhelő adók helyett inkább a fogyasztást erősebben, az ingatlanokat, illetve a negatív externáliákat (például a környezeti terhelést) adóztatnák meg. Emellett pedig a kisjövedelműek számára különböző leírható tételeket vezetnek be.

Progresszív adók?

A közvetlen adótípusoknál a kormányprogram visszatérne az egységes adókulcshoz, ami 15 évig megfelelően működött, egyszerű volt, és motiválta az adók bevallását. Ezzel egyetértene Richard Sulík gazdasági miniszter is. Nem csoda, hiszen ő is ott volt a Mikloš-féle csapatban a megalkotásakor. A pénzügyminisztérium ezzel szemben úgy tűnik, inkább a progresszív adóztatást erőltetné.

Ingatlanadók?

Az ingatlanadókat az önkormányzatok vetik ki, és annak emelésével számol a kormány. Mellette megkülönböztetnék, hogy az adott ingatlannak mekkora az értéke, és mire is van kihasználva. Például a bérlakásokat kisebb adóteher sújtaná, mint az üresen álló ingatlant. Persze egyelőre a pénzügy itt is hallgat a részletekről. A kérdés kényes, mert ezzel a kormány erősen belenyúl az önkormányzatok jogköreibe.

Luxusadó?

A pénzügyminiszter még a választások előtt ígérte, hogy szívesen megadóztatná a nagyon gazdagokat, ún. luxusadót ígért, amivel elég jól lehetett kampányolni. Egyelőre részletek nincsenek, bár részlegesen ezt az elvet már sikerült beépítenie; a vállalkozásoknál a gépjárműadót emelték a drága járműveknél, illetve csökkentették a teher- és személyszállításra szolgáló gépjárművek adóját.

A kormányprogram kiemelten adóztatná a gazdasági járadékokat, amit az „oligarchák” ellen vetne be, illetve azon jövedelmeket, amelyek lobbizásból vagy korrupcióból származnak. Egyelőre ekörül is nagy a csönd. 

Üres a kincstár

A járvány elhúzódása miatt jóval kisebbek az adóbevételek, és ha hiány keletkezik, akkor nő az adósság, a 2019-es 48,5%-ról 2023-ra 70% körülire. Csak az adóbevételek kiesése 811 millió euró. Érdekes módon a járulékokból 95 millióval többet szedtek be. Ebben segített a 7,8%-os bérnövekedés, így sikerült 8,2 milliárd eurónyi szociális és 4,1 milliárd egészségügyi járulékot fizetnünk. Viszont 2021-ben a jövedelem- és társasági adókat a 2020-ban keletkezett haszonból fogják számolni, tehát az idei évre is legalább ekkora kieséssel számolhatunk.

Meglepetés, hogy az üzletek korlátozott nyitvatartása ellenére az áfa-bevétel csak 17 millió euróval csökkent. Ez azzal magyarázható, hogy a bankkártyás fizetés tavaly először haladta meg a készpénzest, illetve növekedett az online vásárlás bevétele, amit nehezebb eltitkolni. Emellett azokban az ágazatokban (turizmus, vendéglátás) csökkent leginkább a forgalom, amelyeknél amúgy is nehéz volt ellenőrizni. Bár csökkent a lakosság fogyasztása, az áfát mégis sikerült beszedni.

Az előző válság idején, 2009-ben a költségvetés bevételeinek kiesése 9,3%-os volt, négyszer akkora, mint 2020-ban. 2009-ben az áfabevételek is jelentősen csökkentek. Akkor a Radičová-kormány az áfa emeléséhez nyúlt, 19-ről 20%-ra növelve, ami évente százmilliókhoz juttatta a kincstárt (2020-ban 341 millióhoz). Persze, jött a szociális demagógia, hogy emelkednek az árak. Ez azonban nem annyira jelentős, mert ha például most 20%-ról 23-ra emelkedne az áfa, az 2,5%-os árdrágulást hozna, ami mellett a kincstár több mint egymilliárd euróval gazdagodna. Az áfafizetés az, amit egyre nehezebb kikerülni, maximum készpénzes fizetéssel. Jóval könnyebb a társasági adót megkerülni, főleg a nemzetközi vállalatoknak használt számlázási trükkök és az adóparadicsomok segítségével.

Az alacsony adó mindig is nagy vonzerő volt a külföldi tőke számára. Jelenleg a munka árát meghatározó adó- és járulékterhekkel versengenek az országok, és ennek a csökkentését ígérte a kormány. Ugyanakkor ezek az adók szolgálnak az egészségügy és a nyugdíjak finanszírozására, és az ország igencsak gyorsan öregszik. Ezek csökkentését nem lehet csak az ingatlanadók emelésével pótolni, a falvakban élő alacsony jövedelmű nyugdíjasokra hárítani a terhet. Az ingatlanadóink a régióban alacsonynak számítanak, és az önkormányzatoknak a járvány idején sem okozott nagyobb erőfeszítést a beszedésük. Sőt az ingatlanadókból 2020-ban a községek 63 millió euróval többet, 2,9 milliárdot tudtak beszedni, a megyék pedig 943 milliót. A pénzügy azt is felvetette, hogy az alacsony jövedelműek esetében a be nem fizetett ingatlanadót az örökös rendezné.

Már ha marad a kormány…

A jelenlegi kormányzat, már ha kitart 2024-ig, vagy az adóemelésekhez folyamodik, vagy visszafogja a kiadásokat. Eddig eltörölte a bankadót, elbocsátotta a közigazgatásban dolgozók egy részét, és járulékcsökkentésre készül.

Az adóemeléseket a koalíción belül leginkább az SaS ellenzi. Ez a párt alkotmánytörvényt hozna az úgynevezett „adófékről”. Inkább a költségeket csökkentené, és hatékonyabban szedné be az adókat. A pénzügy is gondolkodik az adócsökkentésben, amihez a fedezetet az elektronikus számlázás bevezetésében látja, amivel megnövekedne az adóbeszedés hatékonysága. Jelenleg kétmilliárdos bevételkiesést írnak a szürke- vagy feketegazdaság számlájára. Már pár százmillió többlet beszedése is nagy siker volna.

A 2010 utáni magyar modell 10%-os társasági adót és 27%-os áfakulcsot alkalmaz. Ennek a bevezetésével (is) sikerült elkerülni a görögökéhez hasonló nagyságrendű válságot. Jelenleg a szlovák társasági adók a legmagasabbak a V4 országai között, és ezzel kellene Szlovákiának versenyeznie. Richard Sulík, az SaS vezetője az észt modellel kacérkodik, ahol a társaságban bennhagyott hasznot nem adóztatják. A Sme rodina a nagy pénzügyi intézetek, telekommunikációs cégek, energetikai monopóliumok, nemzetközi cégek számára vezetné be az osztalékadót. A Za ľudí pedig egy szervezettel szedetné be mind az adókat, mind a járulékokat. Meglátjuk, mit is főznek ki, feltéve, hogy megmarad a kormány.

(Megjelent a Magyar7 c. hetilap 2021/10. számában)

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.