2022. október 23., 16:51

A szlovákok csak látszólag gazdagabbak, valójában szegényebbek vagyunk, mint a magyarok vagy a románok

Tizenöt évvel ezelőtt a „tátrai tigris” még villogott Európában. Ezt a becenevet kapta ugyanis akkoriban Szlovákia. Bár az említett állat nem itt él, gazdaságunk akkori meredek emelkedése ennek a nagyvadnak a mozgékonyságára emlékeztetett.

euró, pénzt ad
Illusztrációs felvétel
Fotó: unsplash.com

Az autóipar megjelenése után ugyanis több mint tíz százalékkal nőtt. Még az itt dolgozó német menedzserek is irigyelték a rakétafejlődésünket. Ráálltunk a Nyugathoz való felzárkóztatás pályájára. Csakhogy a reformokat felváltották a szociális csomagok, és ezekkel együtt a későbbi koronavírus-hullámok után stagnálás, majd hanyatlás következett be.

A szlovákok valós vásárlóereje a termelés, a fizetések és az árak figyelembevétele után 2015-ben az uniós átlag 78 százalékára emelkedett. Ám tavalyelőtt már 69 százalékra esett vissza.

Csak Horvátországban, Görögországban és Bulgáriában rosszabb a helyzet e téren. A szlovákok vásárlóereje a legalacsonyabbak között van az Európai Unióban,

írja a hnonline.sk gazdasági portál.

Csak látszólag fejlődünk

Míg korábban a bérnövekedés meghaladta az inflációt, és virágoztak a beruházások, addig tavaly már csak mérsékelt volt a vagyonunk reálnövekedése. A Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint Szlovákia bruttó nemzeti jövedelmének nominális összege tavaly elérte a 97,3 milliárd eurót, ami 5,4 százalékos növekedés a 2020-as covid-járvány kitörésének évéhez képest. Akkor ezzel szemben, a mutató 1,5 százalékkal csökkent.

Az adat azt mutatja, hogy Szlovákia összes polgára, cége és az állam mennyit termelt tavaly, akár itthon nemzeti össztermék formájában, akár külföldön. Ide tartozik tehát a munkavállalóknak fizetett nettó külföldről származó jövedelem, az ingatlanból származó bevétel és a nettó adó is a termelési támogatások levonásával.

Az így kapott adat összegzi a szlovák gazdaság hazai és külföldi alanyainak jövedelmét, és alapul szolgál az ország uniós költségvetésbe befizetett összegeinek a meghatározásához. De ez a kulcsa az uniós költségvetésből származó támogatások meghatározásának is.

Ez azonban csak névleges adat, amely nem teljesen tükrözi a valóságot.

„A bruttó nemzeti jövedelem folyó áron van feltüntetve, így ha azt a fogyasztói inflációhoz igazítanánk, amely tavaly elérte a 3,2 százalékos szintet, akkor az csak 2,2 százalékos reálnövekedés lenne” – magyarázta Michal Lehuta, a VÚB bankelemzője. Tavaly az inflációnk valamivel meghaladta az Európai Unió és az euróövezeti országok szintjét

Csökkentek a külföldi bevételek

További probléma, hogy Szlovákia már nem tudja olyan mértékben segíteni magát a külföldről érkező bevételekkel, mint korábban. Szlovákiában a külföldről kapott munkavállalók javadalmazása 2021-ben 1,8 milliárd euró volt, ami mintegy 100 millióval kevesebb, mint az előző évben. 2016 óta ez a legalacsonyabb szint. „Ezt elsősorban a külföldön dolgozók számának csökkenése befolyásolta, miközben a munkaerő szelektív felmérésénél is módszertani változás történt” – mondja Lehuta hozzátéve, valószínűleg nem az ottani munkanélküliségi ráta az ok, mert annak a járvány okozta növekedését már tavaly fokozatosan korrigálták.

Hasonlóképpen a külföldről származó vagyoni jövedelem is a legalacsonyabb szintű 2016 óta.

2020-hoz képest mintegy 118 millió euróval csökkent a nagyságuk, míg 2014-ben még hozzávetőleg 417 millióval meghaladták a tavalyit.

Ezek az összegek a polgárok külföldi befektetéseinek jövedelmezőségével vannak összefüggésben. Az elemző azonban nem lát olyan meghatározó tényezőt, ami megmagyarázná ezt a csökkenést.

Csökkentek a szlovákiai kifizetések is

„A külföldre kifizetett munkavállalói kompenzáció az itt dolgozó külföldi munkavállalók fizetését tükrözi, ami 2020-hoz képest nem sokat csökkent, hanem éppen ellenkezőleg, ismét emelkedni kezdett” – mondja Lehuta. Látszik ez a közzétett adatokból is, amelyek szerint ezek a kifizetések tavaly 275 millióra emelkedtek az előző évi mintegy 266 millió euróhoz képest.

Ez az öt évvel ezelőtti szinthez hasonló, jelentős növekedés 2018-ban következett be, amikor a külföldre folyósított munkavállalói juttatások megközelítőleg 342 milliót értek el.

A külföldre fizetett vagyoni jövedelmeket főként a külföldi tulajdonosok osztalékai teszik ki, amelyek az elemző szerint a járvány miatt alacsonyabbak voltak. Tavaly hozzávetőlegesen 74 millió euróval estek vissza 2020-hoz képest, összesen mintegy 4,5 milliárd euróra. A járvány előtti időszakban ezek az összegek elérték az 5,8 milliárd eurót.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.