A szlovákiai munkáltatók valódi párbeszédet várnak a kormánytól
A szlovákiai munkáltatói szervezetek készek tárgyalni a kormánnyal a gazdaságot fellendítő intézkedésekről, ám hangsúlyozzák: a sikeres párbeszédhez mindkét fél valós szándékára szükség van. A TASR hírügynökségnek a Klub 500, a Munkáltatók Országos Uniója (RÚZ) és a Munkáltatói Szövetségek és Társulások Szövetsége (AZZZ) fejtette ki álláspontját a kialakult helyzetről.
A kormány még júniusban hagyta jóvá a gazdaság stabilizálását célzó első intézkedéscsomagot, amelyet gyorsított jogalkotási eljárásban kívántak megtárgyalni. A törvényjavaslat azonban még mindig nem került a parlament elé. Denisa Saková (Hlas-SD) gazdasági miniszter szerint az intézkedésekkel érdemben csak az állami költségvetés elfogadása után foglalkoznak.
„A munkáltatók képviselőiként bármikor készek vagyunk a konstruktív párbeszédre. Ahhoz azonban, hogy ennek kézzelfogható eredményei legyenek, mindkét részről hajlandóságra és érdeklődésre van szükség” – fogalmazott Miriam Filová, az AZZZ szóvivője. Bár a Pénzügyminisztérium már közzétette a 2027-es állami költségvetés tervezetét, amelyről a parlament jövő szerdán (október 14-én) szavaz, az AZZZ szerint ezzel nem zárulhat le a szükséges reformokról szóló vita. Filová hozzátette: tisztában vannak azzal, hogy a rendszerszintű reformok megvalósítása hosszú távú folyamat, amely szakmai vitát, együttműködést és közös megoldáskeresést igényel.
Tibor Gregor, a Klub 500 ügyvezető igazgatója szintén megerősítette, hogy nyitottak a tárgyalásokra. Bármikor hajlandóak egyeztetni a gazdasági növekedést és a szlovák gazdaság versenyképességét ösztönző konkrét lépésekről, de kérdésesnek tartja, hogy a kormány részéről megvan-e a valós szándék.
„A 2027-es állami költségvetés tervezetének bemutatási módja ugyanis nem sok okot ad az optimizmusra” – jegyezte meg.
Martin Hošták, a RÚZ főtitkára felidézte: a júniusi csomagot a vállalkozók ugyan első lépésként üdvözölték, de már a kezdetektől figyelmeztettek arra, hogy az sem terjedelmében, sem ambícióiban nem reagál megfelelően a szlovák gazdaság valós problémáira. Szerinte az intézkedések többsége csupán részleges adminisztratív akadályokat hárít el, de nem ad érdemi impulzust a beruházásoknak, a termelékenységnek és a versenyképességnek. „Annál is inkább aggasztónak tartjuk, hogy négy hónappal a kormányzati jóváhagyás után a csomag jogalkotási része még mindig nem került a parlament elé” – tette hozzá Hošták.
Saková miniszter a TASR-nek megerősítette, számít a munkáltatókkal való tárgyalásokra, de a legtöbb esetben nincs közvetlen ráhatása a kimenetelre.
A Gazdasági Minisztérium természetesen jelen lehet azokon az egyeztetéseken is, ahol más tárcák tárgyalnak a saját hatáskörükbe tartozó intézkedésekről” – mutatott rá Saková, hozzátéve, hogy a tárcája kommunikációs csatornaként működhet a munkáltatók és a többi minisztérium között. „Ettől nem zárkózunk el, de nem tudjuk száz százalékosan befolyásolni a többi minisztérium döntéseit a saját hatáskörükben”
– magyarázta.
A munkáltatók élesen bírálják a növekedéspárti csomagról szóló tárgyalások halogatását és az időzítést. Tibor Gregor hangsúlyozta, hogy a 2027-es költségvetés előkészítése lett volna a legtermészetesebb pillanat a csomag bemutatására, ám ez elmaradt. Szerinte ha a gazdaságélénkítő intézkedéseknek valós súlyuk van, azoknak az állam költségvetési prioritásaiban is tükröződniük kell. Hošták egyetértett azzal, hogy a szociális párbeszédnek akkor van értelme, amikor a döntéseket még befolyásolni lehet, nem pedig utólag, a kész költségvetés ismeretében.
A vállalatok az adó- és járulékterhek csökkentése mellett elengedhetetlennek tartják az állam működését javító, régóta halogatott strukturális reformokat. A munkáltatók szerint Szlovákia hosszú távú érdeke a jelenlegi közigazgatási felosztás felülvizsgálata, a megyék (VÚC) számának csökkentése és az önkormányzatok hatékonyabb működése.
Emellett kulcsfontosságúnak nevezik az európai klímacélok reális, az ipar teherbíró képességét figyelembe vevő meghatározását, hogy azok ne ássák alá a szlovák vállalatok versenyképességét az Európai Unión kívüli országokkal szemben.
