A koronavírus járvány hatása a szlovákiai kis-és középvállalkozásokra

2021. április 8., 16:29
ma7

Immár 1 éve annak, hogy a koronavírus megjelent Európában és így Szlovákiában is. A Szlovákiai Magyar Vállalkozók Szövetsége és a Baross Alapítvány ez idő alatt második alkalommal végzett felmérést a szlovákiai kis-és középvállalkozások körében a koronavírus járvány hatásairól.

A szlovák kormány az első hetekben több egészségügyi és gazdasági intézkedést vezetett be annak érdekében, hogy megóvja a lakosságot. 2020. március közepén az élelmiszerboltok, gyógyszertárak és további néhány létfenntartáshoz szükséges bolton kívül az üzletek, vállalkozások jelentős részének bezárása mellett döntött. Hozzávetőlegesen két héttel a korlátozások megkezdését követően megérkezett a kormány első gazdasági mentőcsomagja a vállalkozások és az alkalmazotti viszony stabilizálására.

A nyári időszakban, ahogy a helyzet javulni és stabilizálódni látszott, enyhültek a korlátozások is. 2020. szeptemberétől azonban kezdetét vette a járvány második hulláma, azóta pedig fokozatosan szigorodtak a korlátozások, bezárni kényszerültek az üzletek és vendéglátóipari egységek, részleges kijárási tilalmat vezettek be, a határátkelést és a járások közötti közlekedést fokozott rendőrségi ellenőrzés alá vetették.

Ennek hatására számos vállalkozás került a járvány első hullámához képest még nehezebb helyzetbe, jövőképük pedig bizonytalanná vált.

Sokan több hónapja nem tudják kinyitni üzletüket, vállalkozásukat, forgalmuk pedig sok esetben a nullához közelít. Ennek megoldására a kormány ősszel átalakította és újraindította a Gazdasági Elsősegély (Prvá Pomoc) nevezetű programját, melynek célja a bajba jutott vállalkozások megsegítése.

A Szlovákiai Magyar Vállalkozók Szövetsége a kialakult helyzet vállalkozókra gyakorolt súlyos negatív hatása, valamint a Gazdasági Elsősegély hatékonyságának megvizsgálása céljából megalapozottnak tartotta a jelen helyzet feltérképezését a vállalkozói szférában.

Ennek céljából készült a kutatás, amely a koronavírus vállalkozókra gyakorolt gazdasági hatásait vizsgálja.

A felmérés elsődleges célja, hogy átfogó képként visszacsatolást adjon a vállalkozások helyzetéről, valamint, hogy vállalkozói típus, regionalitás és szegmens alapú bontásban ábrázolja és megkülönböztesse a koronavírus vállalkozásokra gyakorolt hatásait.

A kutatás célja továbbá, hogy megvizsgálja és kiértékelje a kormány által elindított Gazdasági Elsősegély (Prvá Pomoc) célszerűségét és hatékonyságát, amelyet annak céljából indítottak el, hogy megvédjék, megerősítsék és megtartsák a vállalkozói szektort.

A kutatás kérdőíves felmérés formájában valósult meg.
A végleges kérdőív 30 kérdésből áll, amelyet összesen 869 egyéni, kis- és középvállalat képviselője töltött ki (validáció előtti állapot).
A kitöltők legnagyobb része, 45,3%-a mikrovállalkozás, 39,4% egyéni vállalkozás, 14,4% kisvállalkozásnak minősül, valamint kevesebb mint 1%-uk számít középvállalkozásnak.
A válaszadók 66,6%-a Nyugat-Szlovákiában tevékenykedik, 38,7% Közép-Szlovákiában, 13,9% pedig Kelet-Szlovákiában.
A kitöltők 49,4%-a a Szolgáltatás és kereskedelem szektorban működtet vállalkozást, 30% a mező-, vad- és erdőgazdaságban, végül pedig 20,6% a feldolgozó-, építő- és egyéb ipar területén tevékenykedik.
A legmeghatározóbb eredmények összefoglalója a válaszok alapján

Egyértelműsíthető, hogy a járvány második hullámát nehezebben viselte a vállalkozói szektor, mint az elsőt.

A kisvállalkozásokra volt a legnegatívabb hatású a járvány első és második hulláma, ők mindenkinél keményebben érezték a korlátozások negatív eredményeit.

A vállalkozások közül többen csőd közeli helyzetbe kerültek, sokan kénytelenek voltak megválni munkavállalóiktól, külső segítségre szorulnak, jövőjük kiszámíthatatlanná vált.

Ugyanakkor a legtöbben pozitívak, ami a tervezést illeti, hiszen a legtöbb vállalkozás megpróbálja átvészelni a járványt, és a korlátozások utáni időszakot tervezik.

A talpra állás a vállalkozások nagyrészénél legalább 6 hónapot vesz majd igénybe. A nagyobb vállalkozásoknál ez az idő rövidebb, míg a kisebbeknél hosszabb lehet.

A vállalkozások több mint a fele nem tudja igénybe sem venni a kormány által létrehozott segélycsomagot (Prvá Pomoc).

Láthatóan a segélycsomag olyan sok kritériumot támaszt a pályázó vállalkozó elé, amelyeket a legtöbb vállalkozó nem képes maradéktalanul teljesíteni, így nem jogosult a támogatásra.

A támogatás kommunikációja sem elég részletes a vállalkozók számára, hiszen többen azért nem pályázták meg a támogatást, mivel azt hitték, hogy nem jogosultak rá, miközben pedig azok voltak.

A legnehezebb helyzetben a mezőgazdászok vannak, hiszen az ő soraikból nem tudnak a legtöbben élni a lehetőséggel.

A kitöltők csupán 1/3-a él a kormány által kínált lehetőséggel, viszont a kitöltők 2/3-a gondolja úgy, hogy a segélycsomag nem célszerű és effektív, ezen belül is leginkább a kisebb vállalkozások osztják ezt a véleményt.

A támogatás mértéke nem elégséges, csupán a járulékok egy részére elég. A rendszer pedig túl bürokratikus

A vállalkozások szeretnék, ha a járvány előtti havi forgalmuk alapján szabná meg a kormány a támogatásuk mértékét. Továbbá sokat segítene számukra, ha minden munkáltatói formára kaphatnának támogatást.

A vállalkozók nagy részének szüksége van valamilyen formájú anyagi támogatásra, anélkül nem tudják átvészelni a járványt.

A felmérés eredményeinek teljeskörű bemutatása a www. vallalkozzokosan.sk weboldalon és az alábbi hivatkozáson érhető el.