2021. október 25., 09:21

A költségvetés elfogadás előtt

Igor Matovič pénzügyminiszter végre előállt a jövő évi költségvetési tervezettel, alig pár napot hagyva a koalíciónak a megegyezésre. A vonatkozó törvény ugyanis kimondja, hogy a tervezetet legkésőbb október 15-ig be kell nyújtani a parlamentbe. Ehhez képest a miniszterek a múlt hét elején megkapták, majd csütörtökön megtárgyalták és megjegyzésekkel jóvá is hagyták a 4,94 százalékos GDP arányos hiánnyal számoló 2022-es államháztartási törvényt.

Pénzben kifejezve ez 5,5 milliárd eurós deficitet jelent. A költségvetés teljes bevételét közel 20 milliárd euróra, a kiadásokat több mint 25 milliárd euróra tervezi.

A háromoldalú érdekegyeztető tanácsban is átvették a javaslatot, de nem tudtak megegyezni. Kifogásaikat jelezték a szakszervezetek és az önkormányzatok is. Bár múlt hétfőn a koalíciós tanács úgy nyilatkozott, hogy elfogadták a sarokszámokat, még szerdán sem tűnt könnyű menetnek a költségvetés kormányban történő elfogadtatása.

Tény, hogy a koronavírus-járvány jócskán összekuszálta az állami költségvetést. Tavaly a gazdaság visszaesett, kisebb adóbevételek érkeztek, így 2020-ban a költségvetési hiány hat százalék fölé emelkedett. Persze kevesebb beruházás valósult meg, és új kiadások merültek fel az egészségügyi védőfelszerelésekre, a kurzarbeitra, a vendéglátóipar veszteségeinek kompenzálására és még ki tudja mire.

Milliárd euró

2019

2020

2021

2022

2023

2024

A közszféra bevételei

38,8

39,6

40,8

44,2

47,7

47,7

A közszféra kiadásai

40,1

43,7

48,5

49,4

51,55

51,5

Elmaradt a gazdaság visszapattanása

Azzal számoltunk, hogy idén végre elfeledhetjük a vírust, és hogy kilábal a gazdaság, de újra itt a következő járványhullám, a gyárak az alkatrészhiány, vagy az abnormálisan magas energiaárak miatt kénytelenek korlátozni termelésüket, így a tavalyi rossz évhez képest is, idén csak 3,7 százalékkal magasabb gazdasági teljesítménnyel számolhatunk.

Hol van még a 2019-es teljesítményszint? Érdekes az, hogy idén, a kilábalás évében a költségvetési hiány rekord magas, 7,92 százalékos lesz, s ez 7,7 milliárd eurót jelent, amiből a Covid elleni harc elnyel 3 milliárd eurót.

Persze a pénzügy 2022-re optimista. 4,2 százalékos növekedést vizionál, amivel kicsit meghaladhatnánk a 2019-es szintet, sőt a bérek 5,4 százalékos növekedésével tehát több bevétellel számol. Igaz az inflációt 4 százalékosra becsüli, azaz a jelenlegi pénzromlás nem állna meg, és ez fékezheti a gazdaság kilábalását. Ja, és persze újra itt van a koronavírus, és kérdés, hogy a jelenlegi hullám mikor fog enyhülni.

A gond azonban ott van, hogy a jövő évi fejlődés húzóerejének a beruházások felgyorsulását látják, nem csoda, hiszen számolnak az EU-s gazdaságmentő csomag első tételeivel, de hiányzik az elmaradt reformok adta mozgatórugó.

Azaz elfelejtettünk változtatni, hogy a gazdaság növekedése ne a régiben maradjon. Nem csoda, hiszen a koalíció a kormányzás helyett egymás leamortizálásával foglalkozott.

A megengedettnél magasabb hiánycél

A 4,94 százalékos hiány kétségkívül kisebb, mint az idei, viszont mégis túlhajtottnak tűnik. Főleg úgy, hogy szavakban még az EU-s szabályzók által megengedett 4,3 százalékos hiánynál is kisebbet ígértek.

Úgyhogy a 4,94 százalékos hiányért meg kell majd küzdenie a pénzügyminiszternek az Európai Bizottságnál, amit csak úgy vállalt, ha minden minisztériumnak kiadási plafont fogadnak el, megváltoztatják az adósságfék intézményét és stabilizálják a nyugdíjrendszert.

A gond ott van, hogy a hiány jó része strukturális deficitnek minősíthető, azaz olyannak, amit nem a járvány vagy a gazdasági lassulás okozott, hanem a folyó kiadások. Ezért is szükséges bevezetni a minisztériumoknál a kiadási plafont, így idővel konszolidálódhatna a költségvetés. Tulajdonképpen nem vádolható a költségvetés azzal, hogy osztogatnának, inkább az a baja, hogy sok minden maradt a régi mederben.

Problémát jelent az is, hogy a kincstár egyéb kiadásainál nagyon sok az ismeretlen. Az egyes kiadások lehetnek kisebbek is, de feltűnhetnek teljesen újak is. Nem tudni, mit is rejt a kiválasztott gazdasági szektorok támogatása. Belefoglalták-e az adóreformot, a mezőgazdaság támogatását? Csak kismértékben emelnék a köztisztviselők javadalmazását, viszont a tartalékoknál 170 milliót szánnak ugyanerre.

Fő adóbevételek (milliárd euró)

2019

2020

2021

20220

Természetes személyek adója

3,5

3,5

3,7

4

Jogi személyek adója

2,7

2,6

2,9

3,2

ÁFA

6,8

6,8

7,3

8

Egyéb fogyasztási adók

2,4

2,2

2,4

2,5

Ingatlanadók

0,4

0,4

0,45

0,45

Szociális járulékok

8,2

8,3

8,6

9

Egészségügyi járulékok

4

4

4,3

4,6

Lehet vitatkozni a 700 millió eurón

Az egyezség megszületett a kormányon belül, hogy 4,94%-ra növelik a hiányt, viszont a növekmény szétosztásában még nincs teljes egyetértés. Amikor a tervezetet készítették, akkor ez az összeg hiányzott a munkahivataloknál, a tanárok javadalmazásánál és Remišová minisztériumának költöztetésénél.

A pénzügyminisztérium szeretné teljesíteni az egyik kampányígéretét, az ingyenes városi vonatközlekedést. És persze jó volna bevezetni a nyugdíj-, illetve adó- és járulékreformot.

A nyugdíjreformnál a pártok többsége ellenzi a szülői bónusz bevezetését, mondván komoly hiányt okozna a nyugdíjpénztárnál. Ez akár a kormányról szóló bizalmatlansági indítványhoz is vezethet. A nyugdíjreformnál meg kétséges, hogy eltörlik-e a nyugdíjkorhatár 64 éves plafonját.

A Szabadság és Szolidaritás az adóféket preferálná, hogy az elkövetkező reformokat ne az adók folyamatos emeléséből állják. Az SaS másik javaslatával sem értenek egyet, amely szerint a magas energiaárakat kompenzálni kellene a vállalatoknak a Környezetvédelmi Alapból, ahova beérkeznek az idénre jócskán megemelkedett CO2 kvóták utáni befizetések. Ebben az alapban immár egymilliárd euró gyűlt össze.

Kérdéses még az adósságfék intézményének módosítása, amihez viszont alkotmányos többség kell. Az adósság a járvány következtében a GDP 60 százaléka fölé emelkedett, s a jelenlegi szabályozás szerint ez esetben felvethető a kormány ellen a bizalmatlansági indítvány. Tulajdonképpen csak 2024-ben számolnak azzal, hogy a GDP arányos államadósság 59 százalékra csökken.

A leglátványosabb emelést az oktatási tárca kapja. 3,6 milliárd euróból gazdálkodhat, igaz 3 milliárdot a megújulási alapból kell merítenie. 2,84 százalékkal, 9,9 milliárdra nő a szociális biztosító költségvetése, amiből 8,24 milliárdot kell a nyugdíjakra kiutalni. Az egészségügyre 6,38 milliárdot szánnak, ami a GDP 6,1 százaléka.

2023-ra már csak 2,7%-os deficitet és 2024-re pedig nullás költségvetést tervez a szlovák kormány. A parlament október 19-én kezdi a vitát a jövő évi költségvetésről. Amennyiben nem hagyja jóvá, a 2022-es évet költségvetési provizóriummal kezdheti a kormány. Márpedig ennél a koalíciónál bármi elképzelhető.

Egyes minisztériumok tervezett kiadásai (milliárd euró)

2021

2022

Beruházási minisztérum

0,08

0,8

Külügyminisztérium

0,15

0,15

Védelmi minisztérium

1,2

1,3

Belügyminisztérium

3

1,6

Igazságügyi minisztérium

0,47

0,57

Pénzügyminisztérium

0,65

0,55

Környezetvédelmi minisztérium

0,49

0,56

Oktatási minisztérium

1,7

3,6

Egészségügyi minisztérium

1,7

1,6

Szociális minisztérium

3,3

3,45

Kulturális minisztérium

0,3

0,3

Gazdasági minisztérium

0,5

0,5

Mezőgazdasági minisztérium

1,5

1,2

Közlekedési minisztérium

1,2

2,2

Megjelent a Magyar7 hetilap 2021/42. számában.

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!