lapajánló
Sodródó magyar szavazók, a 30 ezüst ára és a lélek csillanása
Magyar7 - 17. száma
2024. március 2., 10:00

A fogyasztás visszaesésének veszélyei

Mit jelenthet a szlovákiai vállalkozók, de az egész társadalom szempontjából, hogy a lakossági fogyasztás visszaesése másfél évtizedes rekordot ért el tavaly? Vajon tényleg veszélybe kerülhetnek a hazai munkahelyek, vagy idén már az inflációs folyamatok lehetővé teszik a bátrabb költekezést?

 

bevásárló kosarak
Fotó: unsplash

A gazdasági hírek legfőbb témája immár két éve az infláció, amely közvetlenül befolyásolja mindannyiunk pénztárcáját, életét, hiszen az üzletben, de az egyes szolgáltatások vásárlása esetén is többet fizetünk. A 2022-es árvágta régen nem látott drágulást hozott, amely az elmúlt év első felében is folytatódott, majd a pénzromlás kezdett mérsékeltebb ütemet venni, s immáron csökkenő tendenciát mutat. Az elfogadható, a piacgazdaságokban kívánt 2 százalékos szintet ugyan még nem érte el, de az év első hónapjában már Szlovákiában is négy százalék körül volt, ami azt jelenti, ha megkésve is, de mégis az euróövezetben jellemző szint felé haladunk.

Mindez természetesen nem csupán az árcédulákon mutatkozott meg, de a gazdaság minden területén: növekedtek a kamatlábak az infláció megfékezése érdekében, a reálbérek csökkentek, aminek természetes következménye, hogy a lakosság fogyasztási szokásai is megváltoztak.

 

 

Visszafogott ünnepek

 

A teljes 2023-as évet vizsgáló statisztikai adatok a közelmúltban jelentek meg. Ezek alapján a kiskereskedelmi forgalom tavaly 4,5 százalékkal esett vissza. Két év mérsékelt növekedés után, amikor a változatlan áron számított kiskereskedelmi forgalom ellenállt az inflációnak, 2023-ban már mínuszban zárt. Hiába volt szokásosan a decemberi vásárlói kedv nagyobb, mégsem volt elég nagy, hiszen zsinórban a tizenegyedik hónapja tartott tavaly decemberben a lefelé tartó mozgás, amikor a havi inflációtól megtisztított eladások elmaradtak az előző évitől.

A kilenc vizsgált kiskereskedelmi területből tavaly decemberben hétben alacsonyabb volt az értékesítés, mint egy évvel azelőtt.

Az adatok mögé tekintve azt is láthatjuk, a hiper- és szupermarketek eladásainak 4,7 százalékos csökkenése volt a legnagyobb hatással a hazai fogyasztási adatok romlására.

Jelentős azonban a hobbipiacok, a bútor- és elektromos árucikkek 14,9 százalékos zuhanása is. A drogériák, a gyógyszertárak, a cipő- és textilboltok bevételei is csökkentek. A lakosság tehát kevesebbet költött olyan árucikkekre, amelyek nem feltétlenül szükségesek a megélhetéshez, esetleg olcsóbb termékeket pakol a bevásárló kosárba.

Ezzel szemben 2023-ban 14,3 százalékos növekedést mértek a gépjármű-értékesítés és -javítás területén 2022-höz képest. A szálláshelyek forgalma 13,3, az éttermeké 11,9 százalékkal nőtt. A nagykereskedelem 3,7 százalékkal mínuszban végzett.

 

 

Nem csak a vállalatok problémája

 

Első ránézésre az olvasó legyinthetne, mi abban az érdekes, hogy kevesebbet fogyasztottunk, nyilván óvatosabbak az emberek, félretesznek, megtakarítanak.

A 2009-es pénzügyi válság óta a 2023-as év kiskereskedelmi forgalma volt a legrosszabb.

Másfél évtizede éppen a gazdasági válság kellős közepén voltunk, tehát nyilvánvaló, hogy akkor is visszafogott volt a hazai fogyasztás, számszerűen 10 százalékos volt a visszaesés. A probléma azonban az, hogy ha nincs hazai fogyasztás, nincs egészséges gazdasági növekedés.

A legnagyobb veszélytől, a gazdasági visszaeséstől viszont vélhetően nem kell tartanunk, mert a már korábban említett inflációs folyamatok kedvező irányt mutatnak. A szakemberek ugyan eltérő véleményeket fogalmaznak meg, hogy milyen mértékű kamatcsökkentésre és reálbér-emelkedésre számíthatunk, de abban egyetértenek, hogy minden a javulás felé mutat. A kereskedelmi szektor ugyanakkor nem annyira optimista, mint az elemzők, szerintük is jobb lesz a helyzet, mint tavaly, de gyors növekedésben nem bíznak, mert úgy vélik, a szlovákiai vásárlási hajlandóság lassabban fog visszatérni az inflációs korszak előtti szintre.

 

 

A bizonytalanságok korszaka

 

A rossz gazdasági helyzet, a hazai fogyasztás csökkenésének az okát nem feltétlenül a pénzromlásban kell keresni. Sokkal inkább azokban a folyamatokban lelhető fel, amelyek magát az inflációt is előidézték. A koronavírus-járvány és az orosz–ukrán háborúra adott nem átgondolt európai válaszok olyan bizonytalanságot idéztek elő, amely nem tűnik el egyik napról a másikra, vagyis a lakosság jelentős része tart a jövőtől.

Közben már olyan információk is megjelentek a sajtóban, hogy az elmúlt évben megnövekedett a bolti lopások száma. Jellemzően olcsó, napi fogyasztási cikkeket is lopnak a bolti szarkák, nemcsak drágább termékeket, mint korábban. De a módszer is változott: korábban szervezett csoportok loptak, most meg sok az egyéni elkövető. Abban nincs változás, hogy a bolti tolvajok inkább városokban garázdálkodnak, a falvakat kerülik, mert ott ismerik egymást az emberek.

A kiskereskedelem a megelőzés érdekében kamerarendszereket, biztonsági kapukat telepít, árukat jelöl meg biztonsági elemekkel, vagyis érthetően bizalmatlan, ezért beruház a biztonságba. Nagyon meggondolja, mire költ, s igyekszik nagyobb tartalékokat felhalmozni. Ebből a szempontból is fontos lesz figyelni a szlovákiai politikai helyzet alakulását, mert a jelenlegi feszültségek tovább növelik a bizonytalanságot.

Csak a júniusi európai parlamenti választások után látunk majd világosabban, hogy sikerül-e a Fico-kormánynak kommunikációs stratégiája egyik fő pontját, a nagyobb zavarok nélkül működő kormányzást megvalósítania. Ettől függ ugyanis a politikai jövőjük, vagyis attól, hogy mennyire tudnak majd a gazdaság teljesítményére támaszkodni szociális politikájukban. Ezek mindegyike pedig a pénztárcánkban maradó euró mennyiségére is hatással lesz.

 

Az írás megjelent a Magyar7 2024/8. számában.

 

 

 

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.