Szuperliga: Szemünk előtt változik meg véglegesen az európai futball

Frissítve: 13:43
2021. április 19., 10:41
Pomichal Krisztián

Szállingózó hírek alapján sejteni lehetett, mi készül, de a közvélemény sokáig nem vette komolyan, hogy néhány európai topklub, legyen bármily' tőkeerős, majd saját tornával rukkol elő. A Bajnokok Ligája riválisának szánt Szuperliga teljesen átalakíthatja az európai futballt, az UEFA ugyanis azzal fenyegette meg az alapítókat, kizárja őket a szövetségből, illetve a nemzeti bajnokságokból is. 

Bajnokok Ligája kupa
Fotó: TASR/AP
Ki lesz így kíváncsi a Bajnokok Ligájára?

Európa tizenkét topcsapata vasárnap közös közleményben jelentette be, az UEFA és a FIFA aggályai ellenére is megalapítják a Szuperligát, egy hétközi, meghívásos alapon működő "különbajnokságot". Kevés kivételtől eltekintve (erről majd később) gyakorlatilag az összes európai topklub csatlakozott a kezdeményezéshez, mely tulajdonképpen az UEFA Bajnokok Ligája sorozatával szeretne konkurálni.

Spanyolországból a Real, a Barcelona és az Atletico Madrid, Angliából az Arsenal, a Manchester City, a Manchester United, a Tottenham, a Chelsea és a Liverpool, Olaszországból pedig az AC Milan, az Internazionale, illetve a Juventus csatlakozott.

A hivatalos közleményben az áll, még három klubot várnak az augusztusra tervezett indulás előtt, hogy pontosan kiket, azt nem tudni. Sajtóhírek szerint a PSG-t és a Bayern Münchent is megkeresték, de mindkét csapat visszautasította az ajánlatot.

A hivatalos bejelentés érdekes, s némileg talán képmutató módon a járványhelyzettel indokolja az UEFA-val nyíltan konkuráló torna elindítását, "stratégiai látásmódot" és "fenntartható üzleti modellt" emlegetve. 

Hétközi Szuperliga, hétvégi bajnoki?

A Szuperliga a tervek szerint húsz csapattal indulna, augusztus elején. Tizenöt hely járna alanyi jogon a 15 alapító klubnak, a maradék öt helyért pedig külön kvalifikációs tornát írnak majd ki. A csapatokat két tízes csoportba sorolnák, az oda-vissza mérkőzések után az első 3-3 csapat kvalifikálná magát a negyeddöntőkbe, a maradék két helyért a liga negyedik és ötödik helyezettje küzdene meg. A tornát végül egy májusi, egymeccses döntő zárná, semleges helyszínen.

A dokumentumban az áll, egyetlen alapítóklub sem szeretne kimaradni saját nemzeti ligájából, ezért is terveznek hétközi meccseket. Ezzel kapcsolatban azonban van egy óriási bökkenő!

Az UEFA, a FIFA és számos nemzeti szövetség is jelezte, hallani sem akar semmiféle Szuperligáról.

Érdekes apróság, de az alapítók azt ígérik, amint stabilizálódik a Szuperliga helyzete, elindul a női tornájuk is.

Átolvasva a közleményt, azért kibújik a szög a zsákból, s világossá válik, tulajdonképpen a pénzről szól az egész. Azt írják ugyanis, hogy a "szolidaritási hozzájárulás" sokkal magasabb lenne a Szuperligában, mint a jelenlegi UEFA-tornákon, 10 milliárd eurót meghaladó bevételről beszélnek (az alapítók azt ígérik, ezeknek a Bajnokok Ligájával ellentétben nem lesz felső határa), illetve egy egyszeri, a csatlakozást követő 3,5 milliárd eurós juttatásról (hogy ezt az elképesztő összeget klubbonként kell-e érteni, vagy a húsz csapat közt osztják szét, az egyelőre nem világos). Hogy ez a rengeteg pénz honnan érkezik majd, azt nem tudni, viszont a pletykák szerint a JPMorgan Chase már adott egy hatmilliárd dolláros kezdőlökést a kezdeményezésnek. 

Bajnokság topcsapatok nélkül?

A Szuperliga bejelentésének hírére az UEFA, az angol, az olasz és a spanyol futballszövetség, valamint e három liga is közös közleményben reagált. Azt írják, mindannyian elkötelezettek, hogy megállítsák ezt a "cinikus projektet, amely csupán néhány klub önös érdekén alapszik akkor, amikor soha nem látott szükség lenne a szolidaritásra". 

Minden lehetséges jogi és sportszakmai eszközt megragadnak, hogy megakadályozzák a Szuperliga indulását - ígérik. Ez azt jelenti, hogy a részt vevő klubok egyetlen nemzeti, európai, sőt a FIFA által szervezett tornán sem indulhatnának.

Tehát nem csak a nemzeti bajnokságokból zárják ki a résztvevőket, de játékosaik nem szerepelhetnének sem Európa-, sem világbajnokságokon. Az UEFA a közlemény végén külön is köszönetet mond azoknak a francia és német kluboknak, amelyek visszautasították a Szuperliga megkeresését.

Az UEFA kongresszusa ma és holnap is ülésezik. Legkésőbb tehát szerdára várható a szövetség végleges álláspontja, bár igen valószínűtlen , hogy bármiben is engednének. A Szuperliga ugyanis az UEFA első számú "brandjét", a Bajnokok Ligáját tenné okafogyottá. 

A FIFA egy ennél jóval diplomatikusabb, békülékenyebb közleménnyel reagált a Szuperliga megalakulásának hírére, ahol egységről, fair playről és szolidaritásról írnak, de azért kiemelve, hogy "nehezményezik" az ötletet. 

Ha az UEFA beváltja ígéretét és valóban kizárja a résztvevőket a tornáiról, abból igen komoly balhé lehet. Ráadásul a játékosokra is óriási kihatással lesz, ugyanis a szükséges mérkőzésmennyiséget, meccsrutint képtelenség lesz megszerezni egy olyan húszcsapatos bajnokságban, ahol a kontinens két vége között kell majd ingáznia a játékosoknak akár minden második hétvégén. 

Miért éppen most? Az UEFA-nál egy ideje már készülnek a BL-átszervezésére, éppen a Szuperliga alapítása körüli pletykák miatt. A hét elején zajló UEFA-kongresszus eredetileg erről (is) döntött volna, de a Szuperliga képviselői szerint az átalakítás már nem elég, a tervezett változások legfeljebb szépségtapaszt jelentenek.

A szervezett szurkolói csoportok nagy része még nem nyilatkozott a Szuperligáról, azon kevesek, akik igen, azonnal elítélték az ötletet. A Manchester City hivatalos szurkolói honlapján "extrém csalódottságról" írnak, a szurkolók szerint az egész ötletet csak a "mohóság" motiválja.

A klubtulajdonosok, érkezzenek bárhonnan, azt hiszik, a futball hozzájuk tartozik. De ez nem így van. Hozzánk, szurkolókhoz tartozik!

Az ügy komolyságát mutatja, hogy a brit miniszterelnök, Boris Johnson is nyilatkozott az ügyben, igen elítélően. A Szuperliga 12 csatlakozó klubja közül ugyanis hat angol, ráadásul a hat legerősebb angol csapatról van szó. 

A Szuperliga létrehozása kapcsán Orbán Viktor is megszólalt. A magyar miniszterelnök az MTI-hez eljutatott közleményében leszögezte, 

üdvözli és támogatja az UEFA álláspontját, amely hitet tesz a sportág európai szintű egysége mellett. 

"Magyarország meggyőződése, hogy a világ legnagyszerűbb játékának szépségét és emelkedettségét éppen az adja, hogy ez a sportág mindenkié, és nem sajátíthatják ki maguk számára a leggazdagabbak." - hangsúlyozta a magyar kormányfő.

Álnokok és klubelnökök

A folyamat, jelen állás szerint, visszafordíthatatlannak tűnik. A Juventus például már tegnap kilépett az Európai Klubok Szövetségéből (ECA), a klubelnök  Andrea Agnelli pedig lemondott elnökhelyettesi posztjáról a 246 európai klubot tömörítő érdekvédelmi szervezetben (az ECA egyébként szintén elhatárolódott a Szuperligától).

A Szuperliga első elnöke a hírek szerint Florentino Pérez lesz, a Real Madrid klubelnöke. Pérez szerint a Szuperliga végre az őt megillető magasságokba helyezi majd a futballt mint sportot. Agnelli pedig azzal indokolta a Szuperliga létjogosultságát, hogy az alapítóklubok szurkolók milliárdjait képviselik világszerte, és a liga tulajdonképpen az egyetlen módja a futball "fenntartható fejlődésének". Joel Glazer, a Manchester United társelnöke, a klubot birtokló család egyik tagja, aki ráadásul a Szuperliga másik elnökhelyettese lesz Agnelli mellett, azt ígéri, az egész kezdeményezésből kis idő múlva a teljes európai "futballpiramis" profitál majd. 

Hogy magával a sporttal és a szurkolókkal mi lesz, azt egyelőre nem tudni. Nagyon nehéz elképzelni, hogy a topklubok válogatott játékosai kimaradjanak például a nemzetközi tornákról, ugyanakkor nem lenne példa nélküli, elég csak az észak-amerikai hoki, vagy kosárbajnokságokra gondolni. Az UEFA igen kemény közleménye alapján egyelőre esély sincs a kiegyezésre. A Juventus kilépését az ECA-ból várhatóan néhány napon belül az összes többi "szuperligás" klub is követi majd, a szurkolói szervezetek pedig nem biztos, hogy elég erősek ahhoz, hogy érdemben befolyásolni tudjanak egy ilyen döntést. 

Kövesse facebook oldalunkat is!